Egy hollandiai kikötőből a szaúd-arábiai Ras Tanura finomító felé tartó MKD VYOM nevű olajszállító tanker éppen útja utolsó szakaszán tartott, amikor vasárnap robbanás rázta meg a hajót az ománi Maszkat partjainál.
A csaknem két futballpálya hosszúságú tanker egy pilóta nélküli robbanó drónhajó támadásától gyulladt ki – közölte Omán tengeri biztonsági központja. A robbanás tüzet okozott a gépházban, és a legénység egyik tagja életét vesztette. A támadás pontos eredete egyelőre ismeretlen.
Az elmúlt években Irán jemeni szövetségesei több alkalommal hajtottak végre hasonló robbanó drónhajó-támadásokat a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen.
A mostani incidens azonban az első olyan eset az Irán megtámadása óta kirobbant háborúban, amelyben pilóta nélküli tengeri eszközt vetettek be.
Az autonóm tengeri drónok egyre fontosabb szereplői a modern hadviselésnek, különösen az ukrajnai háborúban.
Amikor Oroszország 2022-ben teljeskörű támadást indított Ukrajna ellen, a Fekete-tengeri orosz flotta blokád alá vette az ukrán partokat, és veszélybe sodorta az ország gabonaexportját. Alig néhány évvel később azonban a flotta jelentős része a krími Szevasztopol kikötőjébe szorult vissza, miután ukrán hírszerzési egységek drónhajókkal hajtottak végre sorozatos támadásokat.
A robbanóanyaggal megrakott, gyorsnaszád méretű pilóta nélküli hajók – amelyek a Magura nevet kapták – legalább 16 alkalommal ütköztek frontálisan orosz hadihajóknak.
A fejlesztések azonban itt nem álltak meg: a Magura drónokat föld-levegő rakétákkal is felszerelték, és az ukrán beszámolók szerint ezekkel legalább két orosz vadászgépet is lelőttek. Az ukránok a tengeren kifejezetten sikeres fejezetét írják a háborúnak, itt Oroszország presztízsveszteségeket szenvedett és gyakorlatilag teljesen visszavonult.
Most egy nemrég indult, védelmi technológiával foglalkozó cég azt tervezi, hogy a Magura drónhajók egy változatát NATO-országok hadseregeinek értékesíti.
A brit bejegyzésű Uforce nevű startup több ukrán céget – köztük a Magura fejlesztőit – vont össze egy vállalatcsoportba. A cél az, hogy Ukrajnán kívül bővítsék a gyártást, és a fegyverrendszereket a nyugati hadseregek igényeihez igazítsák.
A cég vezérigazgatója, Oleg Rohinszkij szerint a NATO-országok haditengerészetei inkább választanák az éles harci körülmények között már bizonyított technológiát, mint a nyugati startupok drága, de gyakran még kipróbálatlan megoldásait.
A vállalat társalapítója Olekszij Honcsaruk, Ukrajna korábbi miniszterelnöke. Az eredetileg jogász Honcsaruk félévig volt miniszterelnök, ő volt a legfiatalabb 35 évesen, aki a posztot valaha betöltötte Ukrajnában. Rohinszkij korábban a San Franciscó-i székhelyű AI-startup, a People.AI társalapítója volt.
Az igazgatótanácsban helyet kapott Ben Wallace, az Egyesült Királyság korábbi védelmi minisztere is.
A startup eddig 50 millió dollárt vont be befektetőktől – többek között a Lakestar, a Shield Capital és a Ballistic Ventures alapoktól –, meglehetősen magas, 1 milliárd dolláros vállalatértékelés mellett. Ezzel a Magurákra építő cég lett az első ukrán védelmiipari unikornis.
A cég már most is nyereséges, és rendkívül gyors növekedést mutat: 2025-re a megrendelések volumene 450 százalékkal nőtt, és összértékük több százmillió dollárra rúg.
Nemcsak drónhajókat gyártanának
Az Uforce nemcsak tengeri drónokkal foglalkozik.
A portfólió része többek között:
- Nemesis nevű bombavető drón,
- kamikaze drón-elfogó rendszerek,
- egy ATV-méretű robot harcjármű, amely géppuskával van felszerelve
A vállalat ezek fejlesztőiben is részesedést szerzett.
A stratégia jelentősen eltér az olyan nyugati védelmi startupokétól, mint az Anduril, a Helsing vagy a Saronic, amelyek hatalmas tőkét vontak be, de technológiájuk gyakran még nem bizonyított éles harci körülmények között.
Az Uforce ezzel szemben már létező, Ukrajnában tömeggyártásban használt rendszerekre épít. A cégcsoportnak körülbelül 1000 alkalmazottja van, és jelentős bevételt termel az ukrán hadsereg számára gyártott drónokból. A vállalat már most is hat európai országban működik, miközben 15 különböző helyszínen zajlik az alkatrészek beszerzése és a gyártás.
Európában épülnek az új gyárak
Rohinszkij szerint a vállalat titkos európai helyszíneken épít új gyárakat, ahol a drónok nyugati hadseregek számára optimalizált változatait fogják gyártani. Ezek a modellek kívülről hasonlíthatnak az ukrán változatokra, de a belső rendszereik jelentősen különböznek majd.
A NATO haditengerészetei például jellemzően olyan drónhajót igényelnek, amely képes túlélni az Atlanti-óceán vagy a Földközi-tenger téli viharait.
Ukrajnában a gyors gyártás érdekében sokszor olcsó kínai alkatrészeket használtak, a nyugati változatok viszont biztonságosabb, ellenőrzött ellátási láncra épülnének.
Ez azt is jelenti, hogy az exportváltozatok jelentősen drágábbak lesznek, bár még így is jóval olcsóbbak lehetnek a versenytársaknál. A Saronic például körülbelül 2 millió dollárért értékesít hasonló méretű drónhajót.
Nem biztos, hogy ami Ukrajnában működik, máshol is beválik
A szakértők szerint ugyanakkor nem magától értetődő, hogy az ukrajnai harctéren bevált technológia ugyanúgy működik majd egy jövőbeli NATO-konfliktusban.
James Acuna, az Ondas Capital befektetési cég vezetője szerint a legnagyobb érték nem is magában a technológiában, hanem az ukrán mérnökök és operátorok tapasztalatában rejlik.
A brit Royal United Services Institute kutatója, Sidharth Kaushal arra hívja fel a figyelmet, hogy a drónhajók eddig főként kisebb orosz hajók ellen bizonyultak hatékonynak, és egy nagyobb NATO-flotta hadműveleteiben más szerepet kaphatnak.
Új válasz a drónháborúra
Az Uforce technológiája nemcsak támadó, hanem védelmi szerepet is betölthet.
A Közel-Keleten jelenleg is tömegesen vetnek be iráni Shahed öngyilkos drónokat, amelyek gyakran amerikai és szövetséges katonai bázisokat céloznak. Ezek ellen rendszerint Patriot vagy THAAD rakétákat használnak – amelyek akár 5 millió dollárba kerülhetnek egyetlen elfogás során. Ezzel szemben a támadó drónok akár 30 ezer dollárért is gyárthatók.
Ukrajnában ezért egyre gyakrabban drónnal semmisítenek meg drónt. Februárban például az ukrán hadsereg főparancsnoka szerint a Kijev ellen indított drónok mintegy 70%-át ilyen elfogó drónok lőtték le.
Exportkorlátok és geopolitika
Ukrajna a háború alatt tiltotta a hazai fejlesztésű fegyverek exportját, hogy ne csökkenjen a fronton harcoló erők készlete. A tilalmat azonban nemrég feloldották.
Kijev szerint a fegyverexport évi több milliárd dolláros bevételt hozhat.
Ennek ellenére a Közel-Keletre irányuló export továbbra is korlátozott, így az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia vagy Izrael még sokáig várhat hasonló rendszerekre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég azt mondta: Ukrajna hajlandó segíteni partnereinek a védekezésben, de csak úgy, hogy az ne gyengítse az ország saját haderejét.
Ukrajna mint védelmi technológiai innovációs központ
Az Uforce sikere egy szélesebb trend része: egyre több ukrán védelmi technológiai startup jelenik meg a nemzetközi piacon.
A szektor fontos szereplői közé tartoznak például:
- Frontline Robotics
- Airlogix
- Odd Systems
Ezek a cégek azt mutatják, hogy Ukrajna gyorsan a modern haditechnológiai innováció egyik központjává válik.
A technológia exportja már elindult
Az ukrán fejlesztések nemzetközi adaptációja már megkezdődött. Korábban arról számoltak be, hogy az amerikai Red Cat Holdings védelmi vállalat egy „Bullfrog” nevű autonóm toronyrendszert integrál a Magura V7 amerikai gyártású változatába.
A projektet a Red Cat Futures Initiative és az Allen Control Systems vezeti. A cél egy költséghatékony elfogó drón létrehozása, amely légi és felszíni célpontok ellen egyaránt bevethető.
Az iráni háború csak még feljebb tolja a keresletet, az öböl-menti olajmonarchiák már felvették a kapcsolatot Kijevvel, hogyan védjék ki az iráni harci drónokat.
