Ha Magyarország biztonságát valóban külső veszély fenyegetné, akkor a magyar kormánynak először is aktiválnia kellett volna a 4. cikkelyt és konzultációt kérni a NATO-szövetségesektől.
A nap kommentárja: érdekes, releváns, szakmai vélemények mindennap a világról, ami körülvesz minket.
Rácz András, Oroszország-szakértő
„Ma a magyar kormány bejelentette, hogy mivel attól tart, hogy Ukrajna további (?) akciókra készül, hogy megzavarják a magyar energiarendszer működését, ezért katonákat vezényelnek ki a kritikus energetikai infrastruktúra védelmére. (…) Csak éppen nem ezt kellene csinálni, ha valóban külső katonai támogatás fenyegetne. A megoldás egy négybetűs szó: NATO. Ne feledjük: Magyarország az emberi történelem legerősebb katonai szövetségének, a NATO-nak a tagja. És a NATO pont arra jó, hogy a külső támadások ellen védelmet nyújtson. És van arra is mechanizmus, ha egy tagállam úgy érzi, hogy a saját biztonságát veszély fenyegeti: ez a Washingtoni Szerződés 4. cikke. „A Felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint bármelyik fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.”
Másképp fogalmazva, ha Magyarország biztonságát valóban külső veszély fenyegetné, akkor a magyar kormánynak először is aktiválnia kellett volna a 4. cikkelyt és konzultációt kérni a NATO-szövetségesektől. Ennek a lépésnek mellesleg ún. információs elrettentő hatása is lenne:
miután Budapest bejelenti a 4. cikkely aktiválását, bármilyen potenciális jövőbeli támadó azonnal átgondolná, hogy tényleg jó ötlet-e megtámadni a világ legerősebb katonai szövetségét. Mégsem ez történt.
A magyar történelem során katonai értelemben sosem voltunk annyira biztonságban, mint most, NATO-tagként – a magyar kormány azonban mégsem használja ezt a mechanizmust. Nem kér konzultációt és nem is jelenti be jó hangosan, hogy konzultációt kér.
Nekem erre egyetlen lehetséges magyarázatom van: nettó hazugság az a riogatás, hogy Ukrajna meg akarná támadni Magyarországot.”
(Forrás: Rácz András, Facebook)
Kontextus. Ahogyan arról mi is írtunk, a Magyar Közlönyben szerdán este megjelent az Orbán-kormány 30/2026. (II. 25.) jelzésű rendelete, amely alapján a miniszterelnök korábban már utasítást adott a kritikus energetikai infrastruktúra védelmére Magyarországon. A kormány a magyar energiabiztonságot ért fenyegetésekre tekintettel, a magyar energiahálózat védelme érdekében, az energiahálózat védelmében részt vevő védelmi és biztonsági szervezetek, illetve közigazgatási szervek védelmi feladatainak koordinálása és összehangolása céljából Magyarország egész területére összehangolt védelmi tevékenységet rendel el. Nemzetbiztonsági szakértők ugyancsak azt mondták, mind a bejelentés tartalma, mind pedig annak szakmai részletei semmi másra nem utalnak politikai hangulatkeltésen kívül. A titkosszolgálatok, így az ukrán társszolgálatok működését ismerő forrásaink szerint nevetséges, nonszensz, hogy Ukrajna a saját szakállára bármilyen akciót indítson egy NATO-tagország ellen.
