Előre jelezték: a kínai óriásokra kiterjesztett különadó a magyar webshoposoknak fog inkább fájni. Az Alibaba homályosan fogalmaz, a kormány pedig ezt kihasználja, és mellébeszél, mert minden csatát meg akar nyerni.
Forbes Checkout hírlevél – iratkozz fel!
Valódi e-kereskedelmi tudás, hetente kézbesítve. Iratkozz fel hírlevelünkre, a Forbes Checkoutra!
Komoly megrökönyödést keltett a Telex sztorija, miszerint a kínai Alibaba-csoport B2B (üzleti ügyfeleknek szánt) platformja, az Alibaba.com (nem összekeverendő az AliExpress-szel) szeptember óta úgynevezett Magyarország-pótdíjat szed be minden olyan rendelésnél, ahol a szállítási cím magyarországi. A Hungary Surcharge nevű tétel mértéke 4,5 százalék, a termék árára ezt követően számolják rá az áfát.
A kormányra hivatkozva szedik be
Érdemes elolvasni az Alibaba tájékoztatóját is a felárról, már csak azért is, mert a magyarázat meglehetősen ködös.
A piactérnél azzal indokolnak, hogy „a magyar kormány e-kereskedelmi platformokra vonatkozó szabályozási keretrendszerének változásai miatt a díjstruktúránkat is ennek megfelelően módosítjuk, hogy megfeleljünk az új előírásoknak”. Hozzáteszik: a pótdíj „nem kormányzati adó, hanem olyan költségeket fedező felár, amely a jogszabályi megfelelést szolgálja, és lehetővé teszi, hogy a platform Magyarországon továbbra is működjön”.
A Telex az Alibaba szövegéből jogosan feltételezte – legalábbis nem volt egyértelműen kizárható –, hogy megállapodhattak a magyar kormánnyal.
Mivel ennek nem volt publikus nyoma, megkérdezték az Alibabát, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is, ám egy héten át nem kaptak választ.
Ezek szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek volt egy hete tisztázni a helyzetet, de végül csak a cikk szombati megjelenése után, vasárnap este reagált az NGM közleményben: „Nincs és nem is volt semmilyen megállapodás a magyar állam és az Alibaba között »Magyarország-pótdíj« felszámításáról, a fogyasztók félrevezetésére alkalmas gyakorlat pedig elfogadhatatlan.”
Nagy „azonnali hatósági vizsgálatokkal és összehangolt fellépéssel” fenyegeti az Alibabát, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságot, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is ráállította a kínai platformra„tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja”, illetve „a számlázási és díjfeltüntetési gyakorlat jogszerűségének ellenőrzése” miatt.
Előre megmondták, hogy ez lesz
Ugyancsak ajánlom elolvasásra a Nagy Márton-féle közleményt is. Kiváló példája annak a kormányzati narratívának, amikor csak az egyik félnek lehet igaza, a másiknak nem.
Pedig jelen esetben inkább senkinek sincs, és a végén nem is ők, hanem a magyar webshoposok járnak a legrosszabbul.
Nagy Márton ugyanis felveti a legvalószínűbb forgatókönyvet, eszerint az Alibaba 4,5 százalékos díja a tavaly óta már a webáruházakra és piactérplatformokra is érvényes kiskereskedelmi különadó miatt jelenhetett meg. Amit az NGM szerint azért „nem elfogadható” a fogyasztók felé „állami pótdíjként” kommunikálni, vagy „kormányzati megállapodásra” hivatkozni, mert a kormány „az adóalanyok körének rendezésével az egyenlő versenyfeltételeket erősítette”.
Az említett különadó sávosan progresszív, 100 milliárd forint feletti nettó árbevételnél 4,5 százalékos tételt jelent, és külföldi platformokra is érvényes, ha volt Magyarországra irányuló értékesítésük. Gyorstalpaló a LeitnerLaw Ügyvédi Irodánál.
A 24.hu az adónem kiterjesztése előtt írt részletes háttércikket, amelyben arra jutottak: a deklarált céllal ellentétben a szabályozás a magyar vállalkozásokat hozhatja versenyhátrányba a nagy külföldi platformokkal szemben, hiszen utóbbiak az adót könnyen átháríthatják a kereskedőkre.
Így az közvetett módon a náluk értékesítő kiskereskedőket és webáruházakat terheli.
Ha tehát tényleg Nagy Mártonnak van igaza, és a Magyarország-pótdíj valójában a kiskereskedelmi különadót szolgálja az Alibabánál (ők sem válaszoltak a Telex kérdéseire), akkor pontosan az a forgatókönyv valósult meg, amitől az iparági szereplők tartottak.
Az viszont nem világos, hogy Nagy Márton a közleményben miért végig „fogyasztókról” beszél, miközben az ügy az Alibaba.com-ról szól, amely egy B2B-platform. Vagyis elsősorban nem magánszemélyeket, hanem cégeket, üzleti feleket szolgál ki – és terhel most extra díjjal Magyarországon. Nagy ugyanakkor nem tisztázza, hogy B2B- vagy B2C-fogyasztókra gondol, esetleg mindkettőre.
Ráadásul az Alibaba gyakorlata még csak nem is egyedi a magyar piacon.
Más nemzetközi szereplők is elkezdtek különdíjat felszámítani a magyarországi értékesítések után a magyar felületen kereskedő B2B-ügyfeleknek, konkrét jogszabályi hivatkozás nélkül. Az Allegro eladóknak szóló súgója szerint „a helyi kiskereskedelmi felár nettó 3,6% (bruttó 4,43%), és kizárólag az Allegro.hu felületén érvényes”. „Ebből a díjból nem fogunk profitálni; az adót felár nélkül továbbítjuk az illetékes hatóságoknak” – írják.
A Forbes Checkout a Temu magyar képviseletétől úgy tudja: a Temun nincs semmilyen extra díj, ott csak egy bizonyos százalékot tesznek rá a kereskedő által megadott árra. Az Emagtól úgy válaszoltak nekem, hogy „a partnereinkkel kötött megállapodások kereskedelmi részletei bizalmasak, ezért ezekkel kapcsolatos sajtómegkereséseket nem kommentálunk”, de azért leszögezik, hogy „a magyarországi és uniós előírásoknak megfelelően járunk el”, és „átlátható módon tájékoztatjuk a helyi és a külföldi kereskedőpartnereinket a magyarországi értékesítés esetén fizetendő legfontosabb adókról és illetékekről”.
Mindegy, ki nyer, ők veszítenek
Bárhogy is legyen, ha Nagy Márton szerint a végfogyasztók mellett az üzleti felek megtévesztése is elfogadhatatlan, akkor úgy tűnik, radikálisan kellene szabályozni a piactér-üzemeltetők esetében, hogy a náluk kereskedő cégekre átháríthatnak-e bármilyen extra tételt, függetlenül attól, hogy annak működési vagy jogszabályi oka van.
De ha másképp nem, a platformok valószínűleg úgyis az értékesítési alapdíjakhoz és jutalékokhoz nyúlnak, mert a végső fogyasztói árakhoz nyilván nem fognak. Elvégre a kígyóuborka árcímkéjére sem írják rá a boltban, hogy „tartalmazza az árrésstopok miatti kényszeremelést”.
Így végső soron a magyar kereskedőkön múlik, hogy ilyen játékszabályok mellett megéri-e online piactereken működni vagy velük kereskedni.
Márpedig határon túli értékesítés vagy beszerzés nélkül nehéz lesz talpon maradni.
