A gazdasági stagnálás nem maradt következmények nélkül, egyre több magyar dolgozó érzi úgy, hogy romlanak az esélyei.
Mi történt? A 2025-ös évben a várt gazdasági fellendülés elmaradt, a magyar GDP mindössze 0,3 százalékkal nőtt, ami gyakorlatilag stagnálást jelent. A gyenge teljesítményt gyárbezárások és egész iparágak megrendülése kísérte: a Dunaferr összeomlása súlyosan érintette az acélipart, míg a Zalakerámia utolsó üzemeinek bezárásával a modern ipari csempegyártás is eltűnt Magyarországról. A bizonytalan gazdasági környezet a munkaerőpiacon is érezteti hatását: a GKI felmérése szerint a cégek kilátásai romlottak, a konjunktúraindex csaknem 3 ponttal csökkent, a lakosság pedig enyhén romló gazdasági jövőt vár a következő 12 hónapban, írja az AzÉnPénzem.hu.
Bizonytalanság itthon. A PwC Munkaerőpiaci Körkép kutatása alapján a munkavállalók biztonságérzete és jövőképe is megingott, az anyagi biztonságérzet 6,1 pontról 5,9 pontra esett vissza egy 10-es skálán, és a dolgozók közel fele úgy érzi, hogy fizetése nem tart lépést a megélhetési költségekkel. A demográfiai folyamatok tovább súlyosbítják a helyzetet. Magyarország népessége 2025 végére 9,5 millió alá csökkent, tíz év alatt több mint 400 ezer fővel, miközben az átlagéletkor közelíti az 50 évet. Ez egyszerre okoz munkaerőhiányt és szervezeti elöregedést.
Demográfiai problémák. A munkaerőpiacon továbbra is az X és az Y generáció dominál, együtt a munkavállalók mintegy 76 százalékát adják, míg a Z generáció aránya 15 százalék. Bár a fiatalok új szemléletet és digitális magabiztosságot hoznak, a vállalatok egyre kevesebb junior munkavállalót vesznek fel, részben a kevésbé feszes munkaerőpiac, részben a magas belépő elvárások miatt. A mesterséges intelligencia terjedése tovább szűkíti a belépő szinteket: a válaszadók 42 százaléka már használ AI-t, sok rutinfeladat automatizálódik, ami megnehezíti a pályakezdők elindulását.
Fizetés. A legnagyobb feszültséget a bérek okozzák, 51 százalék szerint nem követték az inflációt, 48 százalék kevésnek érzi a juttatásokat, és 36 százalék túlterheltnek érzi magát. A munkavállalók 23 százaléka bizonytalannak látja saját szakmai jövőjét, és összességében nehezebbnek érzik az elhelyezkedést, különösen a fehérgalléros pozíciókban, ahol erősödött a verseny.
