A lakossági befektetők a fix kamatozású papírokat rohamozzák, de ez a jelenlegi kínálatot látva nem meglepetés. A korábbi sztárpapír csillagának viszont leáldozott.
Szakadatlan a kereslet a hazai lakossági állampapírok iránt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss adatai szerint. A kibocsátó számaiból kiderült, a múlt héten 78,1 milliárd forint összegben keltek el lakossági állampapírok, a népszerűségi lista élén pedig továbbra is az a Fix Magyar Állampapír (Fix MÁP) áll, amely az elmúlt egy évben szinte végig stabilan őrizte első helyét. A sztárpapírból a múlt héten 44,2 milliárd forintnyi fogyott, így a teljes kereslet több mint felét tette ki egymagában.
A fix kamatokat keresik a magyarok az állampapírpiacon
A Fix MÁP népszerűsége nem véletlen. Az ÁKK a tavaly októberi kínálati átalakítás óta egyértelműen azt kommunikálja, hogy a fix kamatozású papírok felé kívánja terelni a befektetőket a korábban a magas infláció miatt nagyon népszerű, változó kamatozású papírok helyett. Így például az elmúlt évek sztárjának számító Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) helyett.
A fix kamatozású papírokkal alapvetően a befektetők és a kibocsátó is jól járnak,
hiszen a fix kuponok miatt mindkét fél számára pontosan tervezhetővé válik, hogy mikor mekkora kamatot kell kifizetni, illetve jóváírni a számlákon. Így elkerülhetővé válnak az olyan váratlan sokkok, amilyeneket a covidot követően is átélhettek mind a befektetők, mind a kibocsátó.
A hazai lakossági állampapírkínálatban a hosszabb lejáratú, fix kamatozású papírok között két, egyébként kifejezetten erős, egymáshoz hozamban is elég közel álló papírt találunk.
- Az elmúlt év sztárját, a Fix MÁP-ot, mely a jelenlegi kondíciók szerint csak 5 éves futamidővel érhető el, évi 7 százalékos kamattal.
- Valamint a Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz), mely szintén 5 évre érhető el, viszont a Fix MÁP-pal szemben lépcsőzetesen emelkedő kamatozással bír. Az első évben 6,5 százalékot fizet a papír, a kupon pedig minden évben 25 bázisponttal emelkedik, így az ötödik év végére már 7,5 százalékos éves kifizetéssel számolhatnak a befektetők.
A teljes futamidő végéig tartva mindkét papír 40 százalék körüli hozammal kecsegteti a befektetőket, van azonban egy lényegi különbség a két konstrukció között, és nem csak a kamat kifizetésének alakulása. A MÁP Plusz esetében a kibocsátó lehetővé teszi, hogy a befektetők a papírjaikat a kamatfordulót követően 5 munkanapig teljesen díjmentesen visszaválthassák. Így ebben a papírban a befektetők likvidebb formában tarthatják a tőkéjüket, mint a Fix MÁP esetében, ahol gyakorlatilag minden, lejárat előtti eladás esetén számolni kell egy legalább 1 százalékos díjjal a kibocsátó felé.
Az, hogy a papír díjmentesen visszaváltható, még nem jelenti azt, hogy ez feltétlenül jó döntés.
Például a lépcsőzetesen emelkedő kamatfizetés miatt három év tartást követően kevesebb kifizetett kamat kerül a zsebünkbe, mint ugyanennyi idő alatt a Fix MÁP esetén. Ezt a szempontot is érdemes mérlegelni a befektetési döntés előtt.
A fix sorozatok táborát erősíti a Kincstári Takarékjegy (KTJ) is, amellyel egyéves futamidő esetén 5,5, két év esetén pedig 6 százalékos kamatot lehet elérni. A KTJ azonban nem egy átlagos állampapír, azt ugyanis csak a postán lehet beszerezni, és a kamatozása sem olyan könnyen számítható, mint a többi papírnak.
Az első három hónapban 0 százalék kamatot halmoz a kötvény, és ugyan utána elkezd növekedni, a növekedés nem lineáris, így ha lejárat előtt adnánk el, nagyon nehéz kiszámítani, éppen hol tartunk a pénzünk fialtatásában. Persze, a pontos számok a kibocsátó oldalán elérhetők.
A változó kamatozás háttérbe szorult – egy kivétellel
A kínálat többi résztvevője az elmúlt hónapokban viszont szinte teljesen kiesett a pixisből a befektetők körében. Az elmúlt évek legnagyobb kedvence, a PMÁP pont azért vált kegyvesztetté, amiért korábban több ezer milliárd forintnyi tőkét lapátoltak bele a magyarok: az inflációkövető kamatozás miatt. A papír akkor nagyon kelendő volt, amikor a pénzromlás üteme felfutóban volt, a csúcson pedig húsz százalék feletti éves kamatot fizettek ki az aktuális sorozatok.
Ez a korszak azonban az infláció normalizálódásával villámgyorsan a múlté lett, a jelenlegi, jegybanki célsáv környékén mozgó pénzromlás mellett pedig már nem igazán veszik a befektetők a PMÁP-ot.
Főleg, hogy az ÁKK tavaly októberben még alaposan meg is nyeste a kamatbázist képző infláció feletti kamatprémium mértékét.
Szintén sokat vesztett fényéből a hatéves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), amely a diszkont kincstárjegyek (DKJ) aukcióin kialakuló hozamokat használja kamatbázisként. A BMÁP az első négy évben a bázis felett 0,75 százalékos, az utolsó két évben pedig 1 százalékos kamatprémiumot fizet a befektetőknek. Viszont mivel az elmúlt években a DKJ-hozamok is lejjebb kerültek az infláció mérséklődése, valamint az enyhülő monetáris szigor nyomán, ez a papír is szinte teljesen kiesett a befektetők palettájáról.
A Babakötvény a szabályt erősítő kivétel
Van azonban egy olyan változó kamatozású állampapír, amit töretlenül kedvelnek a magyar befektetők, de hagyományosnak ez a konstrukció sem nevezhető. A Babakötvény 19 éves futamidővel érhető el, gyermekek számára nyithatják meg hozzátartozóik, a kezdőtőkét pedig az állam is megtámogatja 42 500 forinttal.
A konstrukció előnye, hogy annak kamatbázisát minden évben az előző évi átlagos infláció adja, ezen felül pedig 3 százalékos kamatprémiumot is fizet. Így garantálható, hogy a teljes futamidő alatt a befektetett tőke az inflációnál nagyobb mértékben fog növekedni, a pénz reálértéke így biztosan nem csökken. A Babakötvényről a napokban a Forbes.hu is írt, miután a tavalyi éves inflációs adatok láttán kiderült, a jelenlegi kínálatban
a 4,4+3 százalékos kamatfizetésével a Babakötvény tekinthető az idei év legmagasabb kamatozású lakossági állampapírjának.
Sokáig kitartott, de most már a múlté a PMÁP dominanciája
Az elmúlt évben jóformán teljesen elpárolgott a PMÁP iránti érdeklődés, de az inflációs időszak egykori sztárja még a tavalyi év végén is egy fontos címmel büszkélkedhetett, melyről csak az elmúlt hetekben kellett lemondania. A korábbi hatalmas vevői nyomás miatt több mint egy éven keresztül a PMÁP-ban koncentrálódott a legnagyobb befektetői tőkeállomány, az elmúlt egy év befektetői preferenciaváltozásának köszönhetően azonban ez már nincs így.
Az ÁKK legfrissebb, január 15-i állapotot tükröző adatsora szerint
- már a Fix MÁP áll az első helyen 3 746 milliárd forintos állománnyal,
- 3 651 milliárdos állományával a PMÁP a második helyre csúszott,
- a dobogó alján pedig a BMÁP áll, melyben 2 074 milliárd forintot tartanak a befeketetők.
