Magyarország drágábban tud külföldi hitelt felvenni, mint a többi uniós ország ugyanabban a hitelminősítési kategóriában.
Mi történt? A magyar kötvénykibocsátások sikerének ellenére az elért hozamszintek továbbra is a magyar államadósság viszonylag magas kockázati megítélését tükrözik, derül ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből. Magyarország 2026 elején 3 milliárd euró értékben bocsátott ki eurókötvényeket, a befektetői kereslet azonban ennek több mint háromszorosát, 10 milliárd eurót is meghaladta. A finanszírozás két sorozatban valósult meg, a 7 éves futamidejű kötvény hozama 4,25 százalék, a 12 évesé 4,875 százalék lett.
Az állam finanszírozási költségeit alapvetően az országkockázati felár is meghatározza, ami szorosan összefügg a nemzetközi hitelminősítők értékelésével. Magyarország jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél még befektetésre ajánlott kategóriában szerepel, de két esetben a sáv alsó részén, negatív kilátással, míg a harmadiknál mindössze egy fokozattal a „bóvli” felett, szintén negatív kilátás mellett.
Ez a besorolás olyan országokkal helyezi egy csoportba Magyarországot, mint Kazahsztán, India vagy a Fülöp-szigetek.
Az EU-n belül Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária tartozik ebbe a körbe, miközben a tagállamok többsége ennél kedvezőbb minősítéssel rendelkezik.
Kontextus: A kötvénypiaci hozamok ezt a megítélést visszaigazolják. A hosszú lejáratú forintkötvények hozamai az uniós mezőny felső sávjában vannak, míg az euróban kibocsátott magyar állampapírok hozama is meghaladja a hasonló besorolású országokét, áll a GKI elemzésében.
A minősítők értékeléseiben kulcsszerepet játszanak a növekedési kilátások, a költségvetési egyensúly és az államadósság fenntarthatósága. Emellett hangsúlyos tényező a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az intézményi környezet, a jegybank hitelessége, az infláció és az árfolyam alakulása, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférés.
A költségvetési hiány 2025-ben megközelítette az 5 százalékot, és a kormány várakozásai szerint 2026-ban is ezen a szinten maradhat. A piaci konszenzus ugyanakkor a kormányénál alacsonyabb, 2 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol, ami a kamatkiadások magas szintje mellett további kockázatot jelenthet a hiánycél teljesülésére.
