A Mount Everest körüli túlturizmus olyan méreteket öltött, hogy a nepáli kormány újabb lépést tett, ezúttal azonban nem szigorított, hanem másfele terelné a kalandturizmust.
A Mount Everest régóta a túlturizmus szinonimája a nepáli Himalájában. A kormány most azon dolgozik, hogy a hegymászókat más csúcsok felé terelje. Ennek részeként eltörlik a mászási díjakat mindazok számára, akik a Karnali és Sudurpashchim tartományokban található hegyeket célozzák meg. Ezek a csúcsok 5870 és 7132 méter közötti magasságúak.
A BBC beszámolója szerint ezek Nepál legeldugottabb, legkevésbé látogatott és gazdaságilag legelmaradottabb térségei közé tartoznak.
Az intézkedés célja kettős: egyrészt fellendíteni az kalandturizmust és a helyi foglalkoztatást ezekben a régiókban, másrészt enyhíteni a nyomást az Everest térségén, ahol a túlturizmus zsúfoltságot, hulladékproblémákat és biztonsági kockázatokat okoz.
A 97 csúcs rendkívül elszigetelt: az elmúlt két évben mindössze 68-at másztak meg közülük. Összehasonlításképp: 2024-ben 421 mászási engedélyt adtak ki az Everestre.
A hegymászó szervezetek üdvözölték a kezdeményezést, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a gyenge infrastruktúra és a nehézkes megközelítés miatt sokan nem biztos, hogy élni tudnak majd az „ingyenes” lehetőséggel.
Az Everest a túlturizmus jelképe lett
A Mount Everest évtizedek óta zarándokhely a hegymászók számára, ám egyre gyakrabban emlegetik, a National Geographic szomorúan frappáns szavaival, „a világ legmagasabban fekvő szemétlerakójaként”.
2025-ben az UNESCO világörökségi helyszín felkerült a Fodor’s No List listájára is, amely azokat az úti célokat sorolja fel, ahová a túlturizmus miatt nem ajánlott utazni. A Sagarmatha Nemzeti Parkba, amely magában foglalja az Everestet is, látogatók száma az elmúlt 25 évben robbanásszerűen nőtt, évi közel 60 ezer főre.
Egyre inkább igaz, hogy az Everestre való feljutás legnagyobb akadálya nem a szakmai felkészültség, hanem a pénz. 2023-at a BBC a közelmúlt egyik leghalálosabb évének nevezte, rendkívül magas halálozási számmal.
Naponta mintegy 790 kilogramm emberi ürülék és egyéb hulladék keletkezik a térségben: eldobott oxigénpalackok, elhagyott sátrak és élelmiszer-csomagolások formájában. A klímaváltozás miatt olvadó hó és jég pedig egyre több, évtizedekkel korábban hátrahagyott szemetet hoz felszínre.
A hulladékot gyakran a falvakon kívüli gödrökbe öntik, ahonnan a monszun idején a vízfolyásokba kerül, szennyezve a helyi vízbázist és veszélyeztetve a lakosság egészségét. Emellett a turisták miatt erdőirtás, út- és ösvényerózió is megfigyelhető, miközben a csúcsmászásra alkalmas néhány hétben tömegek torlódnak fel a csúcson, ahol gyakran alig van hely megállni.
Az Everest technikailag a világ legmagasabb hegye
A Mount Everest 8849 méteres magasságával a Himalája és a világ legmagasabb hegye a tengerszint felett. A második helyen a K2 áll 8611 méterrel.
Ha azonban a hegyek teljes magasságát, a tenger alatti részt is, figyelembe vesszük, akkor a hawaii Mauna Kea magasabb: nagyjából 10 ezer méter, amelyből 6000 méter a tenger alatt húzódik. A Naprendszerben pedig a marsi Olympus Mons messze felülmúlja mindkettőt, mintegy 24 kilométeres magasságával.
Egyre szigorúbb szabályok az Everesten
Az Everest megmászását számos szabály korlátozza már most is. A legjelentősebb az újonnan javasolt „7000 méteres szabály”, amely szerint csak azok próbálkozhatnak a csúccsal, akik korábban már megmásztak legalább egy 7000 méternél magasabb hegyet.
A Kathmandu Post szerint a most ingyenessé tett 97 csúcs ideális felkészülési terep lehet a hegymászók számára, mielőtt az Everestre indulnának.
Az Everest megmászása 40–60 ezer dollárba kerül
2024-ben a nepáli Legfelsőbb Bíróság felvetette a mászási engedélyek számának korlátozását. A csúcsszezonban az engedély ára 15 ezer dollár (5 millió forint), szemben a korábbi 11 ezerrel (3,6 millió forint).
A teljes költség azonban, logisztikával, helyi szolgáltatókkal és jogi díjakkal együtt, 40–60 ezer dollár (13,2–19,8 millió forint) is lehet fejenként.
Az új csúcsoknál el kell kerülni az Everest hibáit
A Nemzetközi Hegymászó és Alpinista Szövetség (UIAA) üdvözölte a döntést, hangsúlyozva, hogy az segíthet csökkenteni a zsúfoltságot és a környezeti terhelést Nepál legnépszerűbb hegyein, miközben munkahelyeket teremt a helyi közösségekben.
A szervezet ugyanakkor figyelmeztet: az engedélyek elengedése önmagában kevés, ha nem párosul infrastrukturális beruházásokkal, hulladékgazdálkodással és szigorú biztonsági szabályokkal.
A hosszú távú siker azon múlik, hogy az új célpontokon ne ismétlődjenek meg az Everest problémái.
