Az űrbeli adatközpontok hívei szerint az áttörés elkerülhetetlen – és sürgető oka is van a lépésnek: a Föld energiaellátó hálózata nem lesz képes kiszolgálni az MI-vezérelt adatközpont-robbanást.
A Robinhood társalapítója, Baiju Bhatt 2024-ben indította el Aetherflux nevű űripari startupját azzal az ambiciózus céllal, hogy az űrbe telepített napelemekkel begyűjtött napenergiát visszasugározza a Földre, ahol azt elektromos áramként hasznosítanák. Az elképzelés azóta tovább fejlődött: Bhatt most már adatközpontokat is az űrbe vinne.
Miért ne használnánk a Nap gyakorlatilag korlátlan energiáját arra, hogy a Föld körüli pályán keringő, óriási számítási igényű szerverparkokat működtessük? „Idén egyszerűen felgyulladt a villanykörte: egy egészen sajátos korszakban élünk, amikor az emberiség energiaigénye példátlan ütemben tör felfelé” – mondta Bhatt.
Egyre több a projekt, milliárdosok mindenhol
Az Aetherflux decemberben jelentette be, hogy 2027 elején fellövi első műholdját, amely már mesterségesintelligencia-chipeket is hordoz majd. A projekt a Galactic Brain (Galaktikus Agy) nevet kapta. Bhatt azonban messze nem az egyetlen techmilliárdos, aki hasonló irányban gondolkodik.
Egy hónappal azután, hogy Eric Schmidt, a Google volt vezérigazgatója 2025 márciusában irányító részesedést szerzett az űripari gyártó Relativity Space-ben, és annak vezérigazgatója lett, megerősítette: a céget kifejezetten azért vásárolta meg, hogy űrbeli adatközpontokat építsen.
Novemberben pedig Sundar Pichai, a Google jelenlegi vezére bejelentette a Project Suncatcher nevű kezdeményezést, amelynek keretében két prototípus műholdat indítanak speciális célú gyorsítóprocesszorokkal, tensor-feldolgozó egységekkel (TPU-kkal), hogy már 2027 elejétől a Gemini AI-modell energiaigényét szolgálják ki. A Wall Street Journal szerint Elon Musk SpaceX-e és Jeff Bezos Blue Originje is aktívan dolgozik azon, hogy adatközpontokat vigyen az űrbe.
Ki fizeti majd?
Bhatt szerint az Aetherflux minden egyes műholdja nagyjából tíz egymással összekapcsolt grafikus processzort (GPU-t) hordozna, egy körülbelül 10 négyzetkilométer kiterjedésű napelemrendszerrel, valamint egy feleakkora hűtőradiátorral, amely a chipek hőelvezetését szolgálja. A végső cél az, hogy 2030-ig több ezer ilyen csomópontból álló konstelláció álljon pályára, amely már földi adatközpontokkal összemérhető számítási kapacitást kínálna. Aetherflux eddig 90 millió dollár kockázati tőkét vont be, a PitchBook becslése szerint a vállalat értéke 270 millió dollár.
Jelenleg azonban az üzleti modell még erősen kérdéses.
„Teljesen egyértelmű: az űrbeli adatközpontok létrejöttének egyetlen igazán kritikus változója a kilövési költség”
– mondja Chris Quilty űripari elemző. Ahhoz, hogy egy adatközpont működtetése az űrben olcsóbb legyen, mint a Földön, a kilövési költségeknek kilogrammonként 200–300 dollárra kellene csökkenniük – állítja Philip Johnston, a Starcloud vezérigazgatója, akibe az Nvidia is befektetett, és aki szerint cégük már ebben a hónapban sikeresen betanította első, űrben futó MI-modelljét. Jelenleg a legolcsóbb elérhető indítási ár nagyjából 1500 dollár kilogrammonként, a SpaceX Falcon Heavy rakétájával.
A mérnöki áttörés még várat magára. A SpaceX drasztikusan csökkentette az indítási költségeket azzal, hogy újrahasznosíthatóvá tette a rakéta első fokozatát, amely leválik, de nem lép Föld körüli pályára. Olyan újrahasznosítható második fokozat azonban még nem létezik, amely pályára állás után sértetlenül vissza is tudna térni a Földre. A költségek továbbfaragásához ez elengedhetetlen lenne.
Az űrbeli adatközpontok hívei szerint az áttörés elkerülhetetlen – és sürgető oka is van a lépésnek: a Föld energiaellátó hálózata nem lesz képes kiszolgálni az MI-vezérelt adatközpont-robbanást.
A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint az adatközpontok globális energiafogyasztása öt éven belül megduplázódik, miközben az MI-hez köthető energiaigény évente 30 százalékkal, a hagyományos felhasználás pedig csupán 9 százalékkal nő. Az űrben ezzel szemben hatalmas napelemrendszerek csapolhatnák meg a Nap gyakorlatilag végtelen energiáját.
A Starcloud számításai szerint egy öt gigawattos űrbeli adatközponthoz 6,5 négyzetkilométernyi napelemre lenne szükség. Johnston úgy becsüli: ha a kilövési költség 200 dollárra csökken kilogrammonként, akkor az űrbeli adatközpontok teljes energiaára kilowattóránként egy cent alá esne, szemben a jelenlegi amerikai 5–10 centes szinttel.
A fizikának is akarnia kell
Az elméleti előnyök ellenére maradtak komoly akadályok. Az űrben nincs gravitáció és nincs levegő, ezért sem vízzel, sem ventilátorokkal nem lehet hűteni a chipeket. A megoldást hősugárzó radiátorok jelentik, amelyek infravörös sugárzás formájában adják le a hőt – ám olyan radiátort tervezni, amely egyszerre elég hatékony, könnyű és olcsó, továbbra is megoldatlan mérnöki feladat. Emellett az űrbeli sugárzás elleni védelem is többletsúlyt és komplexitást jelent.
A karbantartási költségek, a hardver amortizációja, az esetleges hibák és balesetek kockázata szintén kérdéses. Ráadásul az alacsony Föld körüli pályán (LEO) működő, 160–1900 kilométeres magasságban keringő műholdak tovább növelhetik az űrszemét és a pályák zsúfoltságának problémáját, miközben a hatalmas napelemek fényszennyezést is okozhatnak.
Mindezek fényében egyelőre nem világos, mikor és hogyan válhatnak az űrbeli adatközpontok olcsóbbá vagy praktikusabbá földi társaiknál. A problémák azonban nem tántorították el sem a nagy techvállalatokat, sem a startupokat.
A hadsereg nagyon lelkes már most
Johnston szerint már tárgyalásokat folytat a Pentagonnal arról, hogy a Starcloud műholdjain lévő GPU-kat védelmi célú műholdas adatok feldolgozására használják. Azt is elmondta, hogy a Crusoe – amely az OpenAI 500 milliárd dolláros Stargate adatközpont-projektjén dolgozik – 13 milliárd dolláros szándéknyilatkozatot írt alá a Starclouddal, amely 10 gigawattnyi kapacitást biztosítana kilowattóránként három centért, öt éven át, a 2030-as évek elejétől.
Bhatt nem kívánt nyilatkozni az Aetherflux jelenlegi ügyfeleiről, de hangsúlyozta a kormányzati alkalmazásokat is, például a hadsereg űrprogramjait, mint a Golden Dome rakétavédelmi rendszer.
„A hadsereg mindig hajlandó prémiumot fizetni az egyedi, speciális képességekért”
– mondta Quilty. A műholdképek elemzése és más űralapú szolgáltatások iránti kereslet már most is megvan, így ezek a vállalkozások nem kizárólag a földi adatközpontok kiváltására építenek.
Tíz év múlva azonban ez az űrbe tartó fogadás akár be is jöhet. Milliárdosok, köztük Bezos, azt jósolják: egy évtizeden belül minden új adatközpont az űrben épül majd, és többségük mesterséges intelligenciát szolgál ki. „Az én nagy vízióm az, hogy szó szerint egyfajta gyűrűt építünk a Föld köré” – mondta Bhatt.
