Teljesen logikus, hogy a Revolut befejezte a magyarországi kriptoszabályozási tevékenységét – erről a Kripteus társalapítója, Glaser Anita beszélt. A kriptoadózási és -szabályozási szakértő szerint hidegzuhany volt a salátatörvény, ami szigorította a kriptotörvényt és bevonta a képbe a Büntető törvénykönyvet.
Forbes.hu: Hogyan értékelné a hazai kriptoszabályozást? A Revolut a magyar jogszabályok miatt leállította a kriptoszolgáltatásait. A hazai környezet ezek szerint szigorúbb, vagy rugalmatlanabb, mint például az uniós szabályozás (MiCA – Markets in Crypto-Assets Regulation)?
Glaser Anita: A szabályozást bontsuk két részre, mivel ebbe a halmazba tartozik az adózás is, amit kifejezetten pozitívan értékelnék. Sőt, a kriptodevizákra vonatkozó adózási szabályok még tovább javultak a 2025. év végi változásokkal. Ez egyértelműen egy pozitív adózási szabálykörnyezet.
Azonban a halmaz másik fele, a működési környezetre vonatkozó szabályok a szolgáltatók és részben a fogyasztók szempontjából is jogbizonytalanságot hordoz magában. Június közepén a semmiből, teljesen váratlanul jelent meg egy törvénymódosítás, egy salátatörvény, ami sokkolta a hazai piacot. Én nem tudok olyan szereplőről, akivel korábban egyeztettek volna erről.
Korábban, 2024 decembere óta a kriptopiacra Magyarországon is az uniós MiCA-rendelet volt hatályos. Ez egy keretrendszer, amit a jogalkotó egy az egyben átemelt a nemzeti jogba. A MiCA-t a magyar kriptotörvény élesítette, ami mindössze annyit tett hozzá az uniós rendelethez, hogy a hatálya alá tartozó kérdésekben a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) jelölte ki, mint felügyeleti hatóságot.
A hatálybalépés után apróbb kiegészítések érkeztek még ehhez a törvényhez, többek között olyan kérdéseket tisztázott a jogalkotó, hogy a kriptós befektetési tanácsadói szolgáltatóknak milyen szakmai feltételeknek kell megfelelniük. Eddig a pontig a jogszabály teljesen kerek, egész és tökéletesen értelmezhető volt.
A hidegzuhany, ahogy már említettem június közepén jött, amikor megjelent a T/11922-es sorszámú törvénycsomag. Ez a salátatörvény hozzányúlt a kriptotörvény mellett a Büntető törvénykönyvhöz is. Lényegében a MiCA rendelkezései, valamint az MNB felügyeleti szerepe és a tanácsadói követelmények mellé új fogalmakat és szabályokat is behozott. Megjelent egy új hatóság is a kriptók körül, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Ettől a ponttól teljes bizonytalanság jellemzi a hazai kriptopiacot.
A Revolut a kriptotörvény változása miatt döntött a magyarországi szolgáltatás felfüggesztéséről. Ez túlzó lépés volt a fintech cég részéről?
A Revolut lépése teljesen érthető és logikus.
Nincs benne félreértés, vagy túlreagálás. A Revolut ősszel megszerezte a magyar banki engedélyt, így a magyar szabályozás teljes egészében érvényes rá. Ezzel a hazai kriptotörvény változásával is szembe kell néznie. Ahhoz, hogy világos legyen a logika a neo-bank lépése mögött, mindenképpen meg kell értenünk, hogy pontosan milyen változás is ment végbe a magyar szabályozási környezetben.
Mi a jogszabályi környezet legfontosabb változása?
Először tegyük hozzá, hogy a Revolut egy nagyon egyedülálló helyzetbe került. Egyrészt végzett kriptoeszköz átváltási tevékenységet magánszemélyek részére, másrészt október vége óta magyar banki engedéllyel is rendelkezik. A csillagoknak ez az együttállása okozta, hogy a jogszabályok változása után nem maradt választása a fintech cégnek, és meg kellett szüntetnie a magyar kriptoszolgáltatásokat.
Június végén úgy módosult a kriptotörvény, hogy a váltás folyamatába beillesztettek egy validálási kötelezettséget. Ez a gyakorlatban egy pénzmosási átvilágítást jelent, amit egy szolgáltatónak automatikusan, mint validátornak, el kell végeznie. A probléma egyszerű: jelenleg nincs ilyen szolgáltató. Itt jön képbe az SZTFH, amit a törvény a validátor fölé, mint felügyeleti szervet helyezett. Az SZTFH ki is adta a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló rendeletet.
Tehát A MiCA-val kapcsolatos szabályok nem változtak, csak a hazai váltási tevékenységre vonatkozóan alkottak új szabályrendszert. A sokkot az okozta, hogy az új szabályok jogkövetkezményeit a büntető törvénykönyvbe is beleírták, fogyasztói és szolgáltatói oldalról egyaránt.
Tehát, aki nem teljesíti a kriptó váltási folyamatban ezt a validálási lépést, az bűncselekményt követ el.
A Revolut, bár nemzetközi szolgáltató, de magyar banki engedélyt is kért. Ez azt jelenti, hogy a kriptotörvény szerint, ha magyar bankszámlára – és jövőre a Revolut már magyar banknak fog minősülni –, kriptováltásból származó pénz érkezik, akkor azt a bank nem írhatja jóvá a validálási igazolás nélkül. Viszont, ahogy arról már szó volt, jelenleg nincs olyan szervezet, amelyik vállalta volna, hogy a validálási tevékenységet elvégzi.
Fotó: Sebestyén László/Forbes
Vannak lehetséges jelöltek a validátori szerepre?
Jelen pillanatban nem tudunk olyan szolgáltatóról, mely jelentkezett volna az SZTFH-nál a validátori engedélyért. Egyébként
a jogszabály türelmi ideje 2025. december 31-ig szól, szóval a következő évnek már úgy kellene indulnia, hogy van egy validátor, aki elvégzi ezt a szolgáltatást Magyarországon.
Emiatt a határidő miatt közölte a Revolut az ügyfeleivel, hogy 2025. december 18-ig bármikor visszaválthatják a kriptójukat bármilyen devizára. Ha ezt valaki nem teszi meg, akkor a határidő utolsó napján a Revolut automatikusan forintra váltja a kriptoeszközöket, majd bezárja az ügyfél kriptoszámláját.
Ebben van egy üzenet is a piac felé: a Revolut nem akarja a validátor szerepet betölteni. Az megoldás lehetne, ha egy másik szolgáltató magára vállalnál ezt a feladatot, akivel a Revolut később együtt tud működni, de nincs tudomásunk róla, hogy az SZTFH-nál ezügyben bárki jelentkezett volna. Szerintem ez nem véletlen.
A Revolut tehát azt mondta, hogy a szigorú magyar szabályozás és a validátor hiánya mellett Magyarországnak nem tudja nyújtani ezeket a szolgáltatásokat. Más országoknak, beleértve az Európai Uniót is, továbbra is biztosít kriptós szolgáltatást, de a magyaroknak nem.
Ez egy nagyon érdekes jogharmonizációs probléma is egyben. A jogászok egyetértenek abban, hogy egy európai uniós rendelet alkalmazását egy tagállamnak, szigorúbb szabályokkal, nem lenne szabad korlátoznia. Ez később, 3-5 éven belül akár kötelezettségszegési eljáráshoz is vezethet az EU-n belül. Érdekes kérdés, ha bármilyen okból ez a probléma az Európai Unió Bírósága elé kerül, akkor milyen döntés születik majd az ügyben.
Tehát az egyetlen járható út az lehet, ha Magyarország lazít a jelenlegi szabályozáson?
Úgy tűnik, hogy igen. Bár nem vethetjük el a lehetőségét, hogy lesz validátor. Azonban ez nagyon fájdalmas lesz. Plusz költség jelenik meg, illetve az is kérdéses, hogy a folyamat miként lesz automatizálható.
Más kérdés, hogy szükség volt-e erre a szigorításra? A nemzetközi kriptotőzsdék már beépítették a működésükbe a pénzmosás elleni lépéseket. A MiCA szerint ezt kötelezően meg is kellett tenniük. Miért volt szükség ennek a folyamatnak a duplikálására? Azt is érteni kell, hogy a törvénymódosítások nem a külföldi szolgáltatóknak szólnak. Talán csak annyi az üzenet a határon túlra, hogy ha egy szervezet kriptoszolgáltatást végez, akkor ne kérjen magyar banki működési engedélyt, különben a saját fejére húzza a vizes lepedőt. Nem mintha egy nemzetközi kriptotőzsde szeretne ilyesmit tenni.
Fontos, hogy addig egy magyar magánszemélynek sem kell aggódnia, ameddig nagy nemzetközi kriptotőzsdéknél hajt végre tranzakciókat. A probléma ott van, amikor a kriptotőzsdéről magyar bankszámlára szeretnék utalni a pénz. Ez a lépés jelenleg el van lehetetlenítve.
Van bármi esély, hogy 2025 utolsó kettő-három hetében megjelenjen a piacon egy szolgáltató, aki vállalja a validátor szerepet és képes is ellátni ezt a feladatot?
Nagyon kicsi esélyt látok erre.
Eltűnhet a kriptó Magyarországról?
Nem látom ennyire sötéten a jövőt. Akik megértették a kriptoeszközökben és a blokklánc technológiában rejlő lehetőséget, azok nem fogják emiatt abbahagyni a kriptózást. A megoldást egyszerűen külföldön fogják keresni. A magyar kriptopiac nem lesz kisebb, csak nehezebben fog működni, mint az Európai Unió más országaiban.
Mi lehetett ennek az intézkedésnek a célja?
Erre nehéz választ adni. Makrogazdasági oldalról,
ha az volt a cél, hogy a magyar kriptósok ne vigyék külföldre a pénzt, hanem mondjuk fektessék hazai államkötvénybe, akkor rossz hírem van. Ezt egy kriptós nem fogja megtenni.
Továbbra is a bitcoinban, a digitális arany narratívában hisz majd. A szigorú jogszabályi környezet miatt senki nem fogja abbahagyni a kriptózást.
Kiemelhetünk bármi pozitívat a hazai kriptoszabályozásból?
Természetesen. Ahogy már említettük, adózási oldalról kifejezetten pozitív a jogszabályi környezet. Például eltörölték a három éves adókiegyenlítési korlátot. Ez helyes döntés volt, hiszen egy kockázatos befektetés életútja nem feltétlenül három éves.
Emellett az is dícséretes, hogy a szabályok előtérbe helyezik a transzparenciát. A nemzetközi pénzintézeteknek, a kriptotőzsdéknek jövőre adatot kell szolgáltatniuk a NAV-nak. Az adóhatóság így tudni fogja, hogy kinek, hol, milyen portfoliója van és abból milyen jövedelme keletkezett. Ez pozitív változás az adózás szempontjából.
