A kormány államosítással próbálja megmenteni a vasúti járműjavítót, miközben bankok és nagyhitelezők tízmilliárdokat veszíthetnek.
Mi történt? Több mint 50 milliárd forintos adósság és rendezetlen orosz követelések árnyékában zajlik a Magyar Vagon Dunakeszi Kft. felszámolása, számol be a G7. A cikk szerint a felszámoló hivatalosan is tájékoztatta a hitelezőket: Tombor András és Hernádi Zsolt vasúti cégének tartozása eléri az 50 milliárd forintot. A vállalkozás korábban 10 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak, miközben a működés fokozatosan ellehetetlenült. A Dunakeszi Járműjavítót eredetileg az orosz Transzmasholding vásárolta meg, de az Ukrajna elleni orosz invázió után kiszálltak, és a cég új tulajdonosok kezén gyors lejtmenetbe került.
Államosítás. A felszámolás során nagyjából 25 milliárdos mérlegfőösszeg és 10 milliárdos piaci érték rajzolódott ki, így az állam várhatóan ennyiért veszi át az üzemet, majd a MÁV-hoz integrálja. A folyamat azonban csúszik: az eredeti 2025 végi határidőt 2026 februárjáig kellett meghosszabbítani. A kormány azért igyekszik megmenteni az üzemet, mert több száz vasúti kocsi legyártása és a MÁV személykocsijainak rendszeres fővizsgája múlik rajta. A leállás már most kocsihiányt okoz az Intercity-forgalomban, és jövő nyárra csak súlyosbodnak a problémák.
Akik buknak. A G7 cikke szerint a kisebb beszállítók jó eséllyel megkapják a pénzüket, mivel követeléseik elsőbbséget élveznek, és értékük nagyjából 4,5 milliárd forint. Nem ilyen szerencsés azonban Mészáros Lőrinc MBH Bankja, amely legalább 4,5 milliárdos rövid távú hitellel érintett. Komoly tétje van az ügynek Oroszország számára is: a hitelezők között szereplő Transzmasholding több mint tízmilliárd forintra tart igényt, amelynek rendezését a magyar kormánytól várja – a kérdés Szijjártó Péter moszkvai tárgyalásain is előkerült. A külügy nem reagált arra, hogy kívánja-e kiegyenlíteni az orosz követelést, így egyelőre az sem látszik, ki viseli végül a magyar vasútipar egyik legnagyobb bukását.
