Mi történik a sportwashinggal, ha elapad a pénzeskút? Úgy tűnik, nemsokára választ kaphatunk erre az eddig pusztán elméleti kérdésre, Szaúd-Arábia ugyanis letekerheti minden határt nélkülöző fényűzését. Az ország koronahercege és a Public Investment Fund sokáig előbb költött, mielőtt kérdezett – mostantól viszont elvárják, hogy a kegyeiket kereső projektek megmutassák, mit tesznek hozzá a szaúdi gazdasághoz.
Egy billió dollár. Ebben az értékben ígért amerikai beruházásokat Mohamed bin Szalmán legutóbbi, novemberi látogatása során a Fehér Házban. Habár a szaúdi koronaherceg az amerikai elnök mellett ülve, kedélyesen mosolyogva mondta be a felfoghatatlan számot, a Trump-adminisztráció így is sikerként könyvelhette el a korábbi, 600 milliárd dolláros megegyezés feltornázását.
A New York Times szerint azonban minden jel arra mutat, hogy egész más valóság közelít: a portál értesülései szerint Szaúd-Arábia állami befektetési alapja – amelyet olyan kötelezettségvállalások teljesítésére használ, mint amit Washingtonban is tett – kezd kifogyni az új befektetésekhez felhasználható, eddig végtelennek tűnő készpénzéből.
A pénzeskút
A Public Investment Fund (PIF) alapításához egészen 1971-ig kell visszamenni, Szaúd-Arábia ide kezdte elhelyezni az olajtermelésből származó busás vagyonát befektetési célokkal. A PIF történelmének fontos fordulópontja – ahogyan arról ebben a cikkünkben is írtunk – Mohamed bin Szalmán színre lépése, aki lassan tíz éve az alap igazgatótanácsának elnöke.
Szaúd Arábia two-in-one koronaherceg-miniszterelnöke kiemelt figyelmet fordít a szórakoztatóiparra, azon belül is a sportra és videójátékokra.
A PIF többek között európai sztárjátékosokkal, köztük Cristiano Ronaldoval futtatta fel labdarúgó-bajnokságát, de vásárolt magának Premier League klubot is a Newcastle Uniteddal (80 százalékos a tulajdonrészük), valamint az e-sport és videójátékok világában is egyre nagyobb szeletet hasít ki magának. Activision, Blizzard, Nintendo, legutóbb pedig az Electronic Arts (EA) – a szaúdiaknak szinte minden nagyobb gyártóban van már részesedésük.
Mohamed bin Szalmán legutóbbi washingtoni látogatásra országa labdarúgó-bajnokságának sztárját, Cristiano Ronaldot is magával vitte. Fotó: A Fehér Ház hivatalos oldala
A Public Investmend Fund 2024-es beszámolója szerint kezelt vagyonuk tavaly 19 százalékkal nőtt, év végére elérve a 913 milliárd dollárt. Portfóliójuk már 225 vállalatból áll (pl. Riyadh Air, Qiddiya), ennek majdnem felét (103) maga a PIF alapította. Az állami vagyonkezelő 2021 óta 171 milliárd dollárnyi beruházást valósított meg, és a tavalyi év végére az ország nem olajgazdálkodásból származó GDP-jének 10 százalékát adta.
A szaúdi olajmezők felett gyülekező viharfelhőkre először a CNBC hívta fel a figyelmet: az úgynevezett gigaprojektekbe fektetett tőke 2024-ben éves alapon 8 milliárd dollárral csökkent.
Az óriás imbolyog
A visszafogottabb költekezés mögött a globális olajárak trendszerű csökkenése, valamint a szaúdi állam növekvő költségvetési hiánya áll. A diverzifikációs kísérletek ellenére a nyersolaj továbbra is az arab állam bevételeinek neuralgikus pontja, ami 2025-ben egyre erősebben érezteti hatását.
A júniusi, 74 dolláros hordónkénti nyersolajár már hónapok óta a múlté, novemberben a 60 dolláros lélektani határ át -vagy inkább lelépése sem volt gyakori, az olaj ára inkább 57 és 59 dollár között mozog. A jelenséget globális túlkínálat magyarázza: még az idén kínálatán jelentősen emelő OPEC is elismerte, hogy megfordult a nyersolaj kereslet-kínálati egyensúlya. A JP Morgan már azt sem tartja kizártnak, hogy
2027-re 30 dollár alá csökkenhet a nemzetközi nyersolaj-benchmark, a Brent piaci árfolyama.
A nyersolaj árfolyamának alakulása 2024 júniusa és decembere között. Fotó: Trading Economics
A piaci környezetre, valamint 11, a PIF műveleteire rálátó forrásra hivatkozva írja most a New York Times, hogy a stabilnak tűnő szaúdi óriás valójában imbolyog. Mohamed bin Szalmánék kétségbeesetten próbálják helyrehozni a helyzetet, amit az idézett elő, hogy a vagyonkezelő tőkéjének nagy részét pénzügyi nehézségekkel küszködő projektekre költötték.
Arról egyáltalán nincs szó, hogy a szaúdi olajpénz köddé vált volna: az 1 billió dollárt közelítő tőke egyszerűen lekötött, nehezen értékesíthető eszközökben van.
Több forrás azt állította, hogy az alap elkezdte közölni nemzetközi befektetőivel, hogy belátható időn belül nem fog tudni több pénzt allokálni projektekre. A PIF képviselői már olyan feltételeket is szabnak a kegyeikért küzdőknek, hogy csak akkor kapnak újabb összegeket, ha segítenek a PIF korábbi, bajba jutott befektetésein – erősítették meg a lapnak a források.
Az egyik érintett azt is állította, hogy a tárgyalásokon olyan szürreális mondatok is elhangzottak, mint hogy a szaúdiak csak akkor adnak pénzt,
amennyiben a megtámogatott vállalat annak dupláját forgatja vissza az arab országban megtalálható magáncégekbe.
„A vagyonalap 60 milliárd dollárnyi készpénzzel rendelkezik, ami régiós mércével nézve rendkívül likvidnek nevezhető” – reagált a Public Investment Fund szóvivője. Hozzátette: „A befektetéseinket generációk, és nem negyedévek alapján kell majd megítélni. Mi a hozamokat pénzügyi, gazdasági és társadalmi hatásokban is mérjük.”
A szaúdi fellendülés egyik legnagyobb nyertes a főváros, Rijád, ami többek között a 2034-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének is otthont fog adni. Fotó: Ekrem Osmanoglu // Unsplash
Okosból szellemváros
A New York Times szerint Mohamed bin Szalmán már el is kezdte a PIF költekezéseinek teljes átalakítását: a tervek szerint az alap a jövőben hagyományosabb módon, tőzsdei részvényekbe vagy kötvényekbe fektetne. Az elmúlt hónapokban a korábban megszokotthoz képest keveset terjeszkedett a szórakoztatóiparban a szaúdi óriás, helyette több fronton is beszállt az MI-versenybe.
A végső cél az, hogy az alap méretét a következő öt évben megduplázzák, vagyis 2 billió dollárra növeljék – igaz, az nem tiszta, az újabb billió mekkora része származna tiszta hozamokból, és mekkora újabb állami injekcióból.
A terv része az is, hogy néhány olyan projektet, amelyen keresztül gyakorlatilag a kukába folyik a pénz, megállítanak vagy elcsúsztatnak. A Public Investment Fund portfóliójába tartozik óceánjáró társaság egyetlen hajóval, nulla kiszállított járművel büszkélkedő elektromos autós startup, vagy globális babérokra törő, jelenleg mindössze egy üzlettel rendelkező kávés cég.
A legnagyobb zsákutcát eddig azonban a szaúdi királyság északi csücskébe tervezett okosváros, a Neom jelentette. A 2019-ben indított projektben elképesztő luxust, többek között zúzott márványkőből kirakott tengerpartot és síparadicsomot is ígértek – ezekből egyelőre semmi sem valósult meg. A Neom weboldalán három közlemény árválkodik a területen elinduló beruházásokról. A luxusváros kálváriájáról a Financial Times írt részletesen ebben a cikkében.
A Neom városrégió látványterve még 2019-ből. Hat évvel később szinte semmi nem látszik a megvalósításból. Fotó: Neom / Public Investment Fund.
A híreknek persze több olvasata is lehet, hiszen az arab nagyhatalom kommunikációja nem változott: Mohamed bin Szalmán továbbra is mosolyogva licitál rá korábbi ajánlatára 400 milliárd dollárral (131,2 billió forinttal) a Fehér Házban. Fontos megjegyezni, hogy ezek mindössze ígéretek: a PIF pénzügyi beszámolójában látható trendek, és az elmúlt hónapok befektetései elég okot adnak arra, hogy ne lehessen annyival lerázni úgy az ügyet, hogy nincs itt semmi látnivaló.
Az még nem világos, hogy az óvatosabb költekezés mit jelentene a szórakoztatóipar szaúdi kirakattermékeinek: a 2021 óta létező Formula-1-es futamnak (2030-ig tartó szerződés él jelenleg), a Premier League-ben vitézkedő Newcastle Unitednek (csak idén nyáron 278 millió eurót költöttek játékosokra), vagy éppen Donald Trump kedvenc versenysorozatának, a UFC-nek.
Ami biztos: habár Mohamed bin Szalmán nagy szerelmese a sportoknak és videójátékoknak, jövőbeli terjeszkedései terveit másnak is kell indokolnia, mint kedvteléseinek.
