Austin déli részén, az Aalo Atomics 40 ezer négyzetméteres üzemében a munkások 1,59 centiméter vastag acéllemezeket hajlítanak közel 3,7 méter széles hengerekké, majd több mint 7,5 méter magas tartályokká hegesztik őket. Külső alvállalkozók olcsóbban is legyártanák ezeket, de az Aalo társalapító‑vezérigazgatója, Matt Loszak ragaszkodik ahhoz, hogy mindez házon belül készüljön, hiszen minden egyes tartály végül egy 10 megawattos nukleáris reaktor belső magját fogja tartalmazni. Öt ilyen Aalo‑1 egység együtt egy 50 megawattos turbinát hajthat – ez elegendő egy nagy adatközpont vagy 45 ezer otthon ellátására.
„Ez nem papírreaktor, ez most épül” – mondja a 35 éves kanadai mérnök, Loszak, aki már a harmadik startupját viszi. Augusztusban az Aalo megkezdte a kivitelezést az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának (Department of Energy, DOE) idahó-i laboratóriumában, ahol céljuk, hogy 2026. július 4‑ig – Amerika 250. születésnapjára, a Trump elnök által szabott határidőre – elérjék a „kritikalitást”. Ez azt jelenti, hogy bizonyítják: az új, amerikai fejlesztésű reaktorok működnek, mert a bennük lezajló láncreakció önfenntartó.
Az Aalo egy nukleáris minireaktor (Small Modular Reactor, azaz SMR) fejlesztésén dolgozik. Fő termékük az Aalo‑1-es mikroreaktor, amelyet nátriummal hűtött folyékony fém (liquid-metal) hűtőrendszerrel terveznek. Az SMR-eken belül több megoldás is létezik, a legtöbb hagyományos, nagy nyomású vízhűtéses reaktor, a technológiai alapjai bizonyítottak, de egyelőre még kevés működő erőmű létezik. A legnagyobb gond, hogy ma nincs olyan SMR a világon, amely bizonyítottan olcsóbb vagy gyorsabban építhető lenne, mint egy nagy atomerőmű. Az üzleti elgondolás ugyanakkor épp az, hogy az SMR-ek jövője a tömeggyártás. A Trump-adminisztráció nagy tétet tett a technológiára.
Ha az Aalo sikerrel is jár egy éven belül, az áramtermelés majd csak később jön. A kritikalitás után az Aalo-nak még gyártósort, beszállítói láncot kell kiépítenie, adatközpontokkal kell szerződnie, és végleges engedélyt kell kapnia a Nuclear Regulatory Commission-től (NRC), ami Egyesült Államok szövetségi nukleáris felügyeleti hatósága.
„Felállítjuk a gyárat, lemegyünk a költséggörbén, és meglesz a Szent Grál termékünk” – mondja Loszak, aki 100 ezer négyzetméteres területet keres a fejében már felépített gigagyárának. Nemrég felvette Bryson Gentile‑t, a SpaceX Falcon 9 gyártási vezetőjét, hogy építse fel a tömeggyártást, azt reméli, 2027-ben már áramot termelnek.
Az áramkereslet szárnyal, elsősorban az AI‑hoz szükséges adatközpontok energiaéhsége miatt. Loszak korántsem az egyetlen, aki nukleáris minireaktorokkal akarja kiszolgálni ezt a hullámot.
Tucatnyi startup – mint a Valar Atomics, az Oklo, a Kairos Power, az X‑energy – versenyez, hogy engedélyeztessen és piacra dobjon egy új generációs, előre gyártott kisreaktort, amelyek különálló adatközpontokat vagy akár egész régiókat láthatnak el. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is erről a technológiáról egyeztetett Donald Trumppal Washingtonban novemberben, vagyis amerikai cégek a jövőben akár Magyarországon is építhetnek majd SMR-eket.
2025-ben eddig több mint 4 milliárd dollár áramlott az új amerikai nukleáris vállalkozásokba, szemben a 2020-as 500 millióval. Ha a nukleáris energia vissza akar térni, további tízmilliárdok kellenek majd. A két éve alapított Aalo eddig 136 millió dollárt vont be, fő befektetője az Antonio Gracias vezette Valor Equity Partners – a Tesla egyik legkorábbi intézményi befektetője. De nemcsak a piac, hanem a Trump-adminisztráció is hajlandó finanszírozni az atomenergia-startupokat.
Az amerikai villamosenergia-rendszer egyik leggyorsabban telepíthető, megbízható forrása a kombinált ciklusú földgázturbina lenne – elvileg olcsó, stabil, és gyorsan megépíthető. Csakhogy a várólisták itt alaposan megnyúltak a kereslet miatt, ha valaki egy ilyet akar építeni, akkor leghamarabb négy év múlva kezdődhetne a beruházás, annyira le vannak kötve a szertor kapacitásai. A szén nem népszerű, a szél- és napenergia nem ad 0–24 stabilitást. Marad a nukleáris energia, ami a területre belépő startupok igyekeznek is kihasználni.
„Mindenkinek jut hely, mert a világ ennyi energiát igényel, és még többet”
– mondja az X‑energy alapítója, Kam Ghaffarian.
Fotó: Trevor Paulhus / Forbes
A jövő sötétnek tűnt, aztán jött Trump
A közvélemény kétkedése ellenére a politikai támogatás nagy és a legfelsőbb szintről érkezik. Trump januári hivatalba lépése óta leállította az óriási tengeri szélerőművek és egy napenergia‑megafarm telepítését, de egy új törvény fenntartotta és kiterjesztette az atomerőművek adókedvezményeit – az új tervek akár 40 százalékos támogatást is kaphatnak. A bürokratikus akadályokat is lebontották, az NRC folyamatait felgyorsítják, a katonai bázisokra telepített reaktorokat pedig könnyebb lesz engedélyeztetni.
Az Aalo társalapítója, Yasir Arafat személyes okokat is említ: asztmáját gyerekként az javította, hogy Ontario a szénerőműveket nukleáris kapacitással váltotta ki. Arafat dolgozott a Westinghouse AP1000-esén és mikroreaktorokon is (a Magyarországra szánt SMR-eket a Westinghouse építheti meg).
A nukleáris jövő azonban 2011 után sötétnek tűnt. A fukusimai válság után Japán és Németország leállította erőműveit. Az amerikai ipar az 1979-es Three Mile Island – az amerikai atomenergia-ipar történetének legjelentősebb nukleáris balesete volt – után szenvedett, amely a közvéleményt sokkolta, bár az NRC szerint a kiszabadult sugárzás nem volt veszélyes. A szigorúbb szabályok és a megemelkedő költségek miatt projektek sora állt le Amerikában, de nem mindegyik. A Georgia Power 2024-ben, 15 év után végre fejezte be Augusta erőművét két AP1000-es reaktorral – 30 milliárd dollárért, vagyis a duplájáért az eredeti költségbecslésnek.
A DOE, Bill Gates és mások már öntötték a pénzt az új reaktorokba, amikor 2022-ben Oroszország Ukrajna elleni inváziója, majd az AI energiaéhsége új lendületet adott az atomenergiának. Az EU zöld címkét adott bizonyos nukleáris beruházásoknak. A Meta, az Amazon és a Google hosszú távú nukleáris energiaszerződéseket írtak alá. A Microsoft pedig megállapodott arról, hogy a következő 20 évben megvásárolja a Three Mile Island megmaradt reaktorának teljes termelését, amelyet már új néven, Crane Clean Energy Centerként indítanak újra.
Mike Laufer, a Kairos Power vezérigazgatója már veteránnak számít, alakított, működtetett és lezárt egy kísérleti üzemet Új‑Mexikóban. Most építik a Hermes 1-et, majd a Hermes 2-t, amely 50 megawattot szállít majd a TVA hálózatára 2030-ra. A Google 2035‑ig 500 megawatt vásárlására szerződött.
Fotó: Cody Pickens / Forbes
A Kairos előregyártott moduláris rendszere olvadt sóval hűtött reaktort használ úgynevezett TRISO üzemanyaggal – ez apró, többrétegű védőbevonattal ellátott uránrészecskéket jelent, amelyek megakadályozzák a túlmelegedést vagy egy esetleges leolvadást. A TRISO a terroristáknak is használhatatlan: még ha ellopnák is, nem tudnának vele veszélyes anyagot előállítani.
A Valar Atomics 26 éves alapítója, Isaiah Taylor szintén TRISO‑t használna, és úgy épít „Toyota Corolla‑szintű” reaktort, ahogy befektetője fogalmaz. A cég Utah-ban már építi saját bemutatóreaktorát, és bejelentette, hogy elérte a „nullteljesítményű kritikalitást” Los Alamosban. Taylor 16 évesen hagyta ott a középiskolát, magától tanulta ki a nukleáris mérnöki alapokat, és gyors, agresszív stílusa sokakat lenyűgöz.
Nem világos, hogy a zéró-teljesítményű kritikalitás megfelel-e Trump céljának. Akárhogy is, Taylor arra számít, hogy a július 4-i elnöki határidőig eléri a reaktor teljes kritikalitását (vagyis az áramtermelést) a „Ward 250” nevű, magas hőmérsékletű, gáz-hűtésű reaktortervezetével (amelyet nagyapjáról, Ward Schaapról nevezett el, aki a Manhattan-terv tudósa volt). A Valar már megépített egy termikus prototípust is, amelyet ugyanazon üzemi hőmérsékleteknek és nyomásoknak tesznek ki, csak éppen urán-üzemanyag nélkül. „16 városnegyednyi Los Angeles-i áramot, fél megawattot, öntünk a magba” – mondja Taylor, akinek csapata szivárgásokat fedezett fel, és értékes tapasztalatokra tett szert azzal, hogy a prototípust újra és újra szétszedte és összerakta.
Fotó: Ethan Pines / Forbes
A Valar idén csatlakozott egy NRC elleni perhez is, amely szerint a hatóság túl lassú és talán túl nagy hatáskörrel rendelkezik a kisreaktorok felett. Az egyik másik felperes, a Deep Fission, amely 30 millió dolláros tőzsdei bevezetésre készül, és egy mérföld mély függőleges aknába süllyeszthető reaktort fejleszt, amelyet sziklába ágyazott vízoszlop hűtene.
„A következő két évben eldől, kik tudnak valóban építeni, és kik nem”
– mondja a cég vezérigazgatója, Liz Muller.
Még a leggazdagabbak sem tudnak varázsütésre reaktort teremteni
Akik pedig pilotüzemet sem építettek, mégis kaszálnak: az Oklo például SPAC‑kal, vagyis egy már a parketten lévő, de kiüresített holdingcégen keresztül ment tőzsdére, értéke 15 milliárd dollár, és már két új milliárdost adott a világnak. Sam Altman éveken át a cég elnöke volt.
De még a leggazdagabbak sem tudnak varázsütésre reaktort teremteni. Bill Gates TerraPowerje 17 év és 4 milliárd dollár után sem kapott NRC‑jóváhagyást olvadt só reaktorára.
Van rá esély, hogy a jövő újra a hagyományos, nagy atomerőműveké.
A Westinghouse októberben életmentő ígéretet kapott: a Trump‑kormány 80 milliárd dollárt mozgósítana 5–10 AP1000-es reaktor felépítésére, cserébe a nyereség 20 százalékáért.
Ez nagyszerű hír az Amarillóban, Texasban működő Fermi America számára, amely kitermelte az atomenergia-ipar legújabb milliárdosát: Toby Neugebauer 53 éves társalapító-vezérigazgatót. Neugebauer magántőke-befektető, valamint egy korábbi republikánus kongresszusi képviselő fia, ő és családja vagyona 6 milliárd dollárra ugrott, miután a Fermi októberben tőzsdére lépett.
A Fermi tervei szerint óriási adatközpontokat építenek, amelyeket legalább négy AP1000-es reaktor látna el energiával egy 20 négyzetkilométeres területen, közvetlenül a Pantex mellett – ez a DOE egyik texasi telephelye, ahol évtizedek óta a nukleáris robbanófejek plutónium-magját gyártják.
„Ha ezen a helyen nem lehet atomerőművet építeni, akkor sehol”
– mondja Neugebauer, akinek társalapítói Rick Perry (Texas korábbi kormányzója és Trump első energiaügyi minisztere) és Perry fia, Griffin.
Ahogy sok AI-cég, úgy a Fermi is közel áll a Trump-adminisztrációhoz. Neugebauer az IPO lebonyolítására a Cantor Fitzgeraldot választotta, amelyet a kereskedelmi miniszter, Howard Lutnick családja irányít. Egy másik Lutnick-érdekeltség, a Newmark ingatlanügynökség állítólag milliókat keresett a Fermi számára szükséges földterületek megszerzésén.
Milliárdos és hazafias kötelesség
„Azért foglalkozunk atomenergiával, mert hazafiak vagyunk” – mondja Toby Neugebauer, a Fermi vezérigazgatója. „Kína őrült tempóban építi az új kapacitásokat. Ezért van szükségünk nukleáris AI-ra.”
Neugebauer ráadásul projektfejlesztő, nem technológiai újító. Fő nukleáris építési vezetőjének Mesut Uzmant vette fel, a Törökországban született amerikai állampolgárt, aki részt vett az első négy kínai AP1000-es erőmű építésének irányításában, továbbá egy újabb reaktorban Bulgáriában és négyben az Egyesült Arab Emírségekben. Azt is hozzátette, hogy amint a kis modularizált nukleáris reaktorok készen állnak, szívesen épít majd több gigawattnyit belőlük is a telephelyen.
Neugebauer semmit sem bíz a véletlenre, a nukleáris fogadását is bebiztosította: már 2,5 gigawattnyi gázturbina-kapacitást rendelt meg, és 11 gigawattnyi gázerőművet akar felépíteni, mielőtt az első reaktora elkészül. Hosszú távú víziója, hogy Amarillo váljon a szövetségi kormány atomenergiával működő mesterségesintelligencia-központjává. „Azért csinálunk nukleáris energiát, mert hazafiak vagyunk” – ismétli.
„Kína 33 nagy reaktort épít – nem azért, hogy légkondit működtessenek. Ők bődületes ütemben építik ki a kapacitást. Ezért van szükségünk nukleáris AI-ra.”
