Megint elfordulhatnak a felhasználók az újból ébredező virtuális valóságtól a két giga tech cég keménykedése miatt, amibe már más óriásokat is sikeresen belerángattak. Kitört a VR formátumháború.
Évtizedek óta hallgatjuk, hogy most már tényleg itt a virtuális valóság áttörése, ám a hullámokban jelentkező nagy nekibuzdulásnak eddig minden esetben katasztrófa lett a vége, hogy aztán megint évekre tetszhalott állapotba kerüljön ez a technológia.
Úgy tűnt, hogy 2025-ben egy új korszak köszönthet be, arra ugyanis még nem nagyon volt példa, hogy a globális tech szektor négy óriási szereplője is aktívan kezdjen mozgolódni ezen a területen. Az Apple és a Meta mellett színre lépett a Samsung, és a Google is a pástra lépett a közösen fejlesztett Galaxy XR nevű speciális szemüveggel. Minden szereplő azt ígéri, hogy sikerült előrelépést elérni a legfontosabb, legkritikusabb területeken. Azaz, hogy a headset végre kényelmes, sokáig bírja, kábel nélkül is használható, és a kép minősége is javult.
Hogy a valóságban ezen innovációk érnek-e valamit, tehát elegek lehetnek-e ahhoz, hogy a tömegeket végre a termékcsoport irányába terelgessék, az jó kérdés. A konszernek nem haboznak rengeteg erőforrást tolni ebbe a szegmensbe, ami bizakodásra adhat okot. Legalábbis elméletben.
Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen érezhetően sérülékeny, érdektelenség miatt már többször elbukó szegmensben akár együtt, összefogva is megpróbálják újjáépíteni a bizalmat, és meggyőzni az embereket arról, hogy szükségük van ezekre a készülékekre.
Hogy azok, a kétségtelenül meglévő kompromisszumok ellenére tudnak olyan extrát, hozzáadott értéket kínálni, ami miatt megéri rájuk beruházni. Ám ennek épp az ellenkezője történik.
Kitört az újabb formátumháború
Nem sikerült egy egységes szoftveres háttérben megállapodni, ami persze nem meglepő, hiszen a telefonoknál vagy számítógépeknél is ugyanez a helyzet. Azonban azoknál megoldották az alkalmazások keresztplatformos átjárhatóságát, itt viszont ettől mereven elzárkóznak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Apple szemüvegein le kell mondani a Google appokról, tehát például a YouTube-ról, a Gmailről vagy a térképről.
Cserébe a Google XR rendszert futtató eszközeinél, tehát például a Samsung említett csodaszemüvegénél, el lehet felejteni az olyan népszerű darabokat, mint az Apple Music vagy az Apple TV, illetve értelemszerűen az ezeken keresztül elérhető exkluzív tartalmakat.
Szalai Péter // Forbes.hu
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Samsung Galaxy XR tulajdonosai nem férhetnek hozzá az Apple TV alkalmazás által kínált több mint 300 3D formátumú filmhez, sem az Apple kifejezetten a virtuális valósághoz készített filmjeihez. Másrészt az Apple Vision Pro felhasználók lemaradnak a YouTube-on található hatalmas 180/360 fokos videókönyvtárról. A szerencsétlen Meta pedig béna kacsaként nézelődik, hiszen az Apple és a Google sem kínál alkalmazásokat a Horizon OS-re épülő Meta Questhez. Ugyan ott van a lehetőség, hogy a böngészőn keresztül használják ezeket a szolgáltatásokat, ám ez a módszer egyrészt irgalmatlanul kényelmetlen, másrészt rengeteg korlátozást tartalmaz. Szóval a valóságban nem jelent reális alternatívát.
Sikerült tehát kirobbantani egy újabb formátumháborút, és ha visszatekintünk a múltba, akkor számos példa tanúskodik arról, hogy az ilyesmit mindenki megszenvedi. Elég csak a HDR videószabványok közötti vagy a a DVD-utódlásáért vívott küzdelemre gondolni. Már csak azért sem túlzás ezt kijelenteni, mert a harcba ezúttal is sikerült külső feleket bevonni.
Apple
A Harry Potter és Trónok harca univerzumot is magáénak tudó HBO Max kizárólag Apple VisionOS rendszerre kínál VR alkalmazást. A Disney+ szintén oldalt választott, nem meglepő módon szintén hosszú távú partnerét, az Apple-t támogatva. A teljes funkcionalitású Disney+ alkalmazás tematikus „környezeteket” és virtuális tereket kínál a filmnézéshez. Horizon OS-re és Android XR-re ugyanakkor nem készült Disney+ app, így a Disney 3D-s filmkatalógusa ezeken a platformokon nem érhető el. Sőt, az Android XR-es készülékeken a Disney+ mobilalkalmazás futtatása is le van tiltva.
A Netflix alkalmazása ugyan működik Android XR-en, de mindössze a hagyományos mobilapp függőleges nézetben. A vállalat nem vett részt aktívan a platform támogatásában, de nem is tiltotta meg az elérhetőségét – szemben az Apple VisionOS esetével. A Netflix egyelőre nem közölt terveket 3D-s vagy bármilyen, úgynevezett „immerzív” tartalom bevezetéséről, de nem lenne meglepő, ha a riválisok után ők is aktivizálnák magukat e téren.
Saját maguknak ássák a vermet
Teljesen nyilvánvaló, hogy ezzel kiszorítósdi zajlik, el akarják takarítani a riválisokat az útból, hogy csak egy maradhasson, aki uralja ezt a területet, és idővel mindent magába olvaszt. Csak hát ez életveszélyes taktika, hiszen az ilyen formátumháborúk gyakran végződnek azzal, hogy a felhasználók bizalmatlanul tekintenek az egész termékcsoportra.
Öntik a pénzt a headsetekbe, de a háborúnak semmi értelme.
Teljes joggal úgy vannak vele, hogy ha benne van a pakliban, hogy az általuk kiválasztott technológia becsődöl, akkor inkább nem is vesznek semmit. Nem akarnak ott állni egy hasznavehetetlen újabb, drága elektronikus kacattal, és így végső soron az értékesítési adatok elmaradnak a várakozásoktól.
Ráadásul azért is teljesen érthetetlen ez az egész, mert manapság az igazi üzlet nem is a hardverben, a kézzel fogható termékben van, hanem a szolgáltatásokban.
Ami pedig megfoghatatlan, hogy miért nem tartják távol magukat ettől a kellemetlen civakodástól a tartalomgyártók és szolgáltatók. Ők tényleg csak veszíthetnek ezen az egészen.
A virtuális valóság áttörés amúgy is borzalmasan kemény diónak tűnik. A néhány másodperces, bárhol, bármikor elérhető TikTok, Short és Reel-videók korában lehet, hogy önmagában dőreség azt várni, hogy az emberek majd a fejükre tesznek egy zárt, őket a külvilágtól izoláló, érezhető súlyú terméket, hogy kalandozzanak a virtuális és kiterjesztett valóságban. De nagyon úgy fest, hogy elköltött milliárdok ide vagy oda, az Apple, a Google és a Meta mindent megtesznek azért, hogy megnehezítsék a saját dolgukat. Az AR/VR szemüvegek piacának értéke az előrejelzések szerint 5,86 milliárd dollár lesz idén, 2010-re pedig durván a duplájára bővülhet. De ha így mennek a dolgok, ha a piaci szereplők tovább folytatják ezt, akkor ebből nem lesz semmi.
