2023 és 2024 között mintegy 67 milliárd forintnyi áfát tűntettek el a hazai gázkereskedelemben. A nyomozás hónapok óta tart, de a valódi szervezők és a pénz útja továbbra is rejtély. A VálaszOnline részletes cikkben ír az ügy hátteréről.
Hogyan működött a csalás? Újonnan alapított, ismeretlen hátterű gázkereskedő cégek olcsóbban adták a gázt, mint amennyiért külföldről megvették. A veszteséget fiktív ügyletekkel kompenzálták: papíron tízezrével adtak-vettek nem létező elektronikai eszközöket (okosórákat, invertereket, merevlemezeket), így az áfa-fizetési kötelezettségüket lenullázták – írja a VálaszOnline részletes cikke arról a csalássorozatról, amiről a kormány már egy éve tudhatott.
Hogyan működött a csalás? Sok esetben mélyszegénységben élő emberek voltak a tulajdonosok papíron, akik néhány tízezer forintért adták a nevüket. A valódi irányítók és a haszonélvezők személye ismeretlen.
Kik profitáltak az olcsó gázból? Több tekintélyes energiakereskedő is vásárolt a gyanúsan olcsó gázt kínáló cégektől. A piaci szereplők szerint ők jóhiszeműek voltak, de a logika sántít: miért adta volna olcsóbban a gázt az, aki drágábban vette?
Miért volt ez lehetséges? A gázpiac szigorúan szabályozott, az üzleteket naponta jelenteni kell a Magyar Energiahivatalnak és az uniós ACER-nek.
Az, hogy ilyen méretű csalás éveken át működhetett, sokak szerint politikai védelmet sejtet.
Hol tart most a nyomozás? A NAV több érintett céget feltérképezett, két ember előzetesben van, de vádat senki ellen sem emeltek. A kulcsszereplők, a szervezők és a pénz nyomai hiányoznak.
Hogyan reagált a kormány? 2024 végén fordított áfát vezettek be a földgáz-kereskedelemre, hogy kizárják a hasonló csalásokat. A szabály egyelőre csak 2026 végéig hatályos.
Mi a legnagyobb kérdés most? Nem tudni, hogy az egész rendszer az áfacsalásra épült, vagy az olcsó gáz piacra juttatása volt a cél – akár a rezsicsökkentés fenntartásának részeként. A legtöbben egyetértenek: a háttérben nagy befolyású szereplők állhattak, akik egyelőre elérhetetlenek a hatóságok számára.
Mi a tét? A 67 milliárdos gáz-áfacsalás nemcsak a költségvetésnek okozott hatalmas kárt, hanem a magyar energiaszektor átláthatóságába vetett bizalmat is rombolta. A nyomozás kimenetele arról is üzen, hogy a hatóságok képesek-e feltárni egy olyan hálózatot, amely a jelek szerint nem működhetett volna politikai hátszél nélkül.
A teljes cikk a VálaszOnline-on olvasható.
