Úgy látszik, nem nagyon tudott hibázni, aki az elmúlt évtizedben a profi amerikai kosárlabda-csapatba fektetett. Két rekordüzlet után a franchise-ok átlagos értéke már 5,4 milliárd dollár. Aztán jött a bunda-ügy.
Az észak-amerikai profi kosárlabdaligában (NBA) szereplő franchise-ok átlagos értéke az amerikai Forbes szerint már 5,4 milliárd dollárra rúg köszönhetően annak, hogy két csapat (a Lakers és a Celtics) rekordáron cserélt gazdát. A liga jelene és jövője és fényesnek tűnt, aztán jött az FBI bejelentése és a fogadási botrány. Nézzük, melyek voltak a legértékesebb csapatok az NBA-ben, hogyan árazták a franchise-okat a befektetők, és mi jöhet most, hogy kitört a fogadási csalás miatt a botrány, ahol azért szó van még elcsalt pókerpartikról és a maffiával való kapcsolatról is.
Itt a lista a legértékesebb NBA-csapatokról: böngészd át, ki hol végzett!
Tízmilliárdos Lakers-üzlet, de nem ők a legértékesebbek
Mark Walter nagybefektető komoly szórakoztatóipari- és sportérdekeltségekkel rendelkezett eddig is, de a nyáron újabb nagy üzletet kötött: 10 milliárd dolláros értékelés mellett vásárolja meg a Los Angeles Lakers többségi tulajdonát (az NBA jóváhagyása még hátravan). Soha nem adtak még ennyi pénzt sportcsapat többségi tulajdonrészéért. Ez sem volt elég ahhoz, hogy a Lakers végezzen a legértékesebb NBA-csapatok 2025-ös rangsorának élén.
Ez a cím ugyanis immár negyedik éve a Golden State Warriorsé, amelyet a Forbes becslése szerint akár 11 milliárd dollárért is el lehetne adni, ha a tulajdonosok, Joe Lacob és Peter Guber hajlandók lennének megválni tőle.
Egyetlen más NBA-csapat sem közelítette meg a Warriors tavalyi, 880 millió dolláros becsült bevételét – a klub messze megelőzi a ligát a szponzori bevételekben és a prémium ülőhelyek értékesítésében, és gyakorlatilag minden Forbes által mért kategóriában az élmezőnyben van. A Golden State ezzel több mint kétszer annyi bevételt termelt, mint a ligaátlag (417 millió dollár), és az összes észak-amerikai profi liga közül csak az NFL-es Dallas Cowboys tudta felülmúlni, nekik 1,2 milliárd dollár volt a bevételük 2024-ben.
Stephen Curry, a Golden State Warriors sztárja.
Nem mindenki hisz a rekordárakban
A pénzügyi fölény ellenére nem minden, a Forbesnak nyilatkozó NBA-bennfentes ért egyet azzal, hogy a Warriorsnak kellene a Lakers és a New York Knicks előtt állnia a liga értéklistáján. A Knicks a Forbes friss rangsorában 9,75 milliárd dollárral a harmadik.
Másfelől pedig nem mindenki hisz abban sem, hogy a Lakers valóban megér 10 milliárdot – egyes bankárok szerint a klub reális értékét inkább 8–9 milliárd dollár közé érdemes tenni, ha figyelembe vesszük Walter korábbi, 2021-es kisebbségi tulajdonszerzését is.
NBA-botrány: bennfentes információk, kamu sérülések és a maffia pókerasztalai – az FBI vádat emelt
Az FBI és több amerikai bűnüldöző szerv két vádiratot hozott nyilvánosságra a múlt héten, amelyekben tucatnyi embert – köztük korábbi és jelenlegi NBA-dolgozókat – vádolnak illegális szerencsejáték-ügyletekben való részvétellel. A hatóságok szerint legalább hét, 2023-as és 2024-es NBA-meccs vált a bennfentes információkkal manipuláló fogadók célpontjává.
A vádirat szerint Terry Rozier (akkor még a Charlotte Hornets játékosa) és Damon Jones (a Lakers korábbi segédedzője) kulcsszerepet játszottak a csalásokban: előbbi állítólag előre jelezte, hogy „sérülés” miatt idő előtt elhagyja a pályát, utóbbi pedig orvosi adatokat szivárogtatott ki fogadóknak. A gyanúsítottak több mint 160 ezer dollárnyi nyereményt kaszáltak az így szerzett információkból.
A második vádirat még súlyosabb vádakat tartalmaz: Jones és Chauncey Billups, a Portland Trail Blazers vezetőedzője, a szervezettbűnözői csoportokkal összejátszva megbuherált pókerjátszmákat szerveztek, ahol hamis ígéretekkel – „játssz korábbi NBA-sztárokkal” – csalták be az áldozatokat.
Az FBI szerint a két ügyből több tízmillió dolláros illegális nyeremény származott.
A liga egyelőre nem kommentálta az esetet, de a botrány újraéleszti a kérdést: mennyire átlátható az NBA és a sportfogadási piac összefonódása, amikor a bennfentes információ maga válik a legértékesebb eszközzé. (Ezzel cikkünk végén foglalkozunk.)
A rangsor élén lévő bizonytalanság részben abból fakad, hogy a Lakers és a Knicks értékelése nem teljesen a pénztermelő képességükre épül, hanem erősen támaszkodik a csapatok piacának vonzerejére, történelmi jelentőségére és globális ismertségére.
Egy ilyen presztízsű eszköz évtizedenként egyszer kerül piacra, az árazást ez is felfele hajtja.
A Warriors 11 milliárd dolláros értékelése a becsült 2024–25-ös bevétel 12,5-szeresét jelenti, míg a Lakersnél ez a szorzó 18,1-szeres, amit egy bennfentes „régi iskolában megszokott szoftvercég-szorzóhoz” hasonlított, nem pedig egy közel 80 éves sportligában megszokott értékhez. A Knicks ezek alapján 18,3-szoros szorzón áll.
Cégértékelésben bevett gyakorlat, hogy valamilyen mutatószám vagy eredmény mellé társítanak egy iparági szorzót és ezek szorzata adja ki a cégértéket. Van, hogy ez a bevétel, erre utal a szoftvercéges hasonlat, és van, hogy ez az EBITDA (jellemzően termelőcégek esetében ezt használják). A sportkluboknál leginkább a bevételt szokták alapul venni és ehhez társítanak egy szorzót.
Csúcson az NBA: hogyan árazzák a csapatokat?
A dobogós csapatokra nagyon jó idők járnak, de valójában ez a liga többi csapatára is elmondható. A Forbes becslése szerint az NBA teljes bevétele tavaly 10%-kal nőtt, és elérte a 12,5 milliárd dollárt (a csapatok arénáiban rendezett nem NBA-események bevételeit is beleszámítva).
Újabb nagy ugrás várható a 2025–26-os szezontól, amikor életbe lép az NBA új, 11 évre szóló, 76 milliárd dolláros, a teljes amerikai piacra érvényes közvetítésijogdíj-szerződése a Disney-vel, az NBC Universal-lal és az Amazon Prime Videóval.
Az új tévés megállapodások évente mintegy 4 milliárd dollárral többet hoznak majd, mint az előzőek.
A rengeteg beáramló pénz hatására a Forbes szerint a 30 NBA-csapat átlagosan 5,4 milliárd dollárt ér – összesen több mint 160 milliárdot –, ami 21%-os éves növekedés, és több mint duplája a négy évvel ezelőtti, 2,5 milliárdos átlagnak. A belépési küszöb is emelkedett: az utolsó helyezett Memphis Grizzlies értéke is 17%-kal nőtt, 3,5 milliárd dollárra.
NBA // Twitter
Két gigaüzlet: a Lakers és a Celtics eladása
A liga tehát pénzügyileg nemcsak stabil, hanem egyenesen hasít, és a jövő miatt sem kell aggódnia a tulajdonosoknak, legalább is a legfontosabb megállapodásokat már megkötötték.
Két friss tranzakció is alátámasztja a fenti, szinte hihetetlen szorzókat:
- Augusztusban a Bill Chisholm milliárdos vezette befektetői csoport vette át a Boston Celtics irányítását. Az idei részvénycsomag árát és a 2028-ig lezáruló teljes kivásárlást figyelembe véve a csapat értéke 6,7 milliárd dollár (vagyis a forgalomra adott szorzó 14,6-szoros).
- Ugyanebben a hónapban Tom Dundon, az NHL-es Carolina Hurricanes tulajdonosa megállapodott a Portland Trail Blazers megvételéről – a liga alsó harmadába sorolt csapatért 11,8-as szorzón 4,25 milliárd dollárt fizet.
A Forbes szerint az NBA-ben az átlagos értékelési szorzó most 12,9-szeres, szemben a tavalyi 11,7-tel és a 2019-20-as (a covid előtti utolsó) szezon 7,3-szorosával.
Összehasonlításképp: az NFL-nél 10,7x, az MLS-nél 9,3x, az NHL-nél 8,5x, az MLB-nél pedig 6,4x –
vagyis a befektetők ma a legnagyobb étvággyal a kosárlabdába akarnak beszállni.
Arénaépítési láz, piaci alapon
Az NBA-cspatok értékének folyamatos növekedését eddig részben az új médiaszerződés iránti várakozás hajtotta. Most, hogy ez a megállapodás már megszületett, az árazási prémium lassan csökkenhet – de a legtöbb bennfentes szerint a beszállni kívánó leendő csapattulajdonosok várólistája olyan hosszú, hogy a szorzók még jó ideig magasak maradnak.
Abban már megoszlanak a vélemények, hogy a bevételnövekedés meddig tarthat, de több ok is van az optimizmusra. A liga szponzori bevételei az elmúlt öt szezonban 91%-kal nőttek, és bár a mezszponzori piac mostanra telítődött, az NBA több szerződését jelentősen magasabb áron újította meg, és új márkákat, új kategóriákat és új piacokat is bevonzott.
A befektetőknek emellett csábító lehetőség az új csarnokok építése vagy a meglévők arénák felújítása is.
Az Oklahoma City Thunder új arénájához a város 850 millió dollárral járul hozzá, a 2028/29-es szezont már az új otthonukban kezdenék. Texasban a Bexar megyei szavazók döntenek arról, hogy 311 millió dollárt adnak-e a San Antonio Spurs új csarnokára (a város már 489 milliót jóváhagyott). Közben a Philadelphia 76ers és a Dallas Mavericks is új otthont tervez.
Az új arénák hatása látványos: a Los Angeles Clippers 2024-ben megnyitotta saját stadionját, az Intuit Dome-ot, miután 25 évig bérlő volt a Crypto.com Arenában. A jobb szponzori lehetőségek és a prémium helyek eladása révén a csapat bevétele 61%-kal nőtt, értéke pedig 36%-kal, 7,5 milliárd dollárra emelkedett – mindez annak ellenére, hogy egyik szponzoruk, az Aspiration csődje kisebb botrányt kavart.
Nemzetközi terjeszkedésben az NBA
A másik nagy üzleti lehetőség a nemzetközi terjeszkedés: az NBA messze megelőzi az észak-amerikai ligákat a globális rajongótábor kiépítésében. Hogy ezt milyen gyorsan és hatékonyan tudják majd pénzzé tenni, még kérdés, de az iparági bennfentesek szerint a 2027-re tervezett európai liga már korábban is hozhat bevételt az új tulajdonosoktól beszedett bővítési díjakon keresztül.
Természetesen lesznek akadályok – például a regionális sportcsatornák piacának átrendeződése Amerikában, ami több csapat helyi bevételét is apasztja –, és újabb 76 milliárdos tévészerződésre sem lehet számítani.
De egyelőre úgy tűnik, semmi sem csillapítja a befektetők étvágyát, hogy az NBA-tulajdonosok elit klubjához tartozzanak.
„Az olyan ligáknál, mint az NBA, ahol ők birtokolják a tartalmat és a szellemi tulajdont, mindig lesznek új bevételi források, amikről ma még nem is tudunk” – mondta a Forbesnak az egyik bennfentes.
„Néhány éve még semmit sem kaptak az adatjogokért – most mennyit érnek? Sok ilyen, most még láthatatlan tényező lesz, ami a jövőben tovább emeli majd az értékeléseket.”
Egy fogadási botrány anatómiája
A fogadási botrány ugyanakkor azt is mutatja, hogy az NBA zárt világában nem minden átlátható, nemcsak az a kérdés, milyen új lehetőségek nyílnak a jövőben, hanem most már az is, mi az, amit a múltból el akarnak rejteni.
A mostani eset nem példa nélküli. Az NBA történetének eddigi legnagyobb korrupciós ügye 2007 nyarán robbant ki, amikor kiderült, hogy Tim Donaghy, a liga veterán játékvezetője, 2005 és 2007 között titokban fogadott olyan meccsekre, amelyeket ő maga vezetett, és bennfentes információkat adott át fogadóknak. Egy 2014-es tanulmány arra jutott, hogy
a botrány nemhogy negatívan, inkább pozitívan hatott később az NBA-csapatok bevételeire.
Miért? A lehetséges magyarázat két pillérre támaszkodott az idézett tanulmányban: az egyik a „helyreállított bizalom” hatás. Ez azt jelenti, hogy a botrány nyilvánosságra kerülése és az utána tett intézkedések (Donaghy lebukása, az NBA vizsgálata, szigorított ellenőrzések) visszaállították a közönség bizalmát a liga tisztaságában. Paradox módon tehát, miután a csalás lelepleződött, a szurkolók azt érezhették, hogy a rendszer működik, az NBA komolyan veszi az integritást – ez pedig növelte az érdeklődést és a bevételeket.
A másik magyarázat az „erkölcsi felmentés” hatása. Ez arra utal, hogy a szurkolók és a közvélemény nem tulajdonítottak különösebb erkölcsi súlyt a botránynak, mert az nem közvetlenül a játékosokat vagy a csapatokat érintette, hanem egy „kívülálló” bírót.
Az emberek így felmentették magukat a sport élvezetének erkölcsi dilemmája alól: továbbra is nézhették és támogathatták a ligát anélkül, hogy bűntudatot éreztek volna.
Persze a két eset csak hasonló, sok a különbség, és kérdés, hogy a liga hogyan lép, illetve, hogy kiderülnek-e újabb csalások. A csapatok értékére nézve a legnagyobb kockázat, ha az integritásuk sérül a mostani botrányba és emiatt a befektetők óvatosabbá válnak. Egyelőre túl korai ezt megítélni, de az NBA értéknövekedését a közvetítési jogdíjak árának emelkedése és az új, intézményi befektetők megjelenése hajtotta leginkább az elmúlt években. Sok fundamentum adott marad a botrány ellenére is.
Ami biztosnak tűnik, hogy a fogadási piac rövid távon nagy vesztese lehet az ügynek, az NBA-hez kapcsolódó fogadási aktivitás a legtöbb államban amúgy is csökkent Amerikában.
A bevételnövekedés és ezzel együtt a csapatok értékének emelkedése csak akkor lesz biztosított, ha a kockázatokat a liga képes csökkenteni, márpedig szabályozói oldalról és átláthatóság terén van min dolgozni. A Donaghy-botrány tanulság az, hogy minél hamarabb és minél szigorúbb módon kell cselekednie a csapatoknak és a ligának.
Mint minden sportbiznisz, így az NBA alapja is a szurkoló – most a tét az, hogy az ő bizalmukat ne veszítsék el: több mint 160 milliárd dollár múlik ezen.
