„Akinek van, annak érdemes még tartania, de már elmúlhatott a vásárlás ideje” – fogalmaztak az OTP szakértői az egyik kiemelt eszközosztályról a Forbes Money Summit-on, ahol részletesen elemezték, merre érdemes átcsoportosítani a befektetéseket.
Azok, akik kedden ellátogattak a teltházas Forbes Money Summitra az Europa Event Centerbe, élőben hallgathatták meg az OTP elemzői által negyedévente készített befektetési stratégia legfrissebb kiadását. A pénzügyekre fókuszáló eseményen a volt miniszterelnök, Bajnai Gordon is színpadra lépett, míg a befektetési piac nagyágyúi arról beszélgettek, hogyan hathat a magyar gazdaságra és a befektetésekre a jövő évi választások eredménye.
A délutáni programban Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, valamint Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője osztotta meg a makrogazdasági kilátásokat, a befektetési kockázatokat, és azt is, mely eszközosztályokat célszerű jelenleg alul- vagy túlsúlyozni. Összegyűjtöttük a leghasznosabb tudnivalókat.
Arany: érdemes még beszállni?
Az arany ára az utóbbi hónapokban új lendületet vett, aminek több oka is van: a geopolitikai feszültségek, a háborús kiadások növekedése és az inflációtól való félelem mind hajtják felfelé az árfolyamot. Emellett a világ nagy jegybankjai is aktívan vásárolják az aranyat, ami tovább erősíti az emelkedő trendet.
Az OTP szakértői kifejtették, hogy az arany ma már nem olcsó, nagyjából a 4300–4500 dolláros szintnél várják majd a megakadást a növekedésben, de egyelőre nehéz látni, hogy hol lesz a vége. Így a javaslatuk, hogy
„akinek van, annak érdemes még tartania, de már elmúlhatott a vásárlás ideje.”
Tardos Gergely. Fotó: Fejes Bence
A forint: alulértékelt, de nem kockázatmentes
A másik fontos eszköz
a forint, aminek a fair értéke 370-375 között mozog az utolsó negyedévben.
Az OTP elemzői szerint a magyar deviza alulértékelt, és a magas kamatkörnyezet is támogatja az árfolyamot. A folyó fizetési mérleg többlete, a javuló makrokép és a jegybank célja, hogy ne engedje tartósan gyengülni a forintot, mind erősítő tényezők, ami miatt érdemes lehet ebben a devizában tartani a pénzünket.
Ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a külső környezet továbbra is bizonytalan, a választási év pedig külön kockázatot jelenthet, hiszen a korábbi tapasztalatok alapján rengeteg gazdaságélénkítő intézkedéssel készülhet a kormány az év elején. „Érdemes megvárni a következő hitelminősítői köröket, mielőtt nagyobb devizapozíciókat veszünk fel” – hangzott el.
Újraindulhat a növekedés, élénkül a fogyasztás
A folyton beharangozott, de rendre elmaradó repülőrajt ellenére az OTP-nél 2026-ra már tényleg gazdasági élénkülésre számítanak. Az elemzők szerint több tényező is ebbe az irányba mutat: csökkennek az adók, újraindulhatnak a beruházások, és a belső kereslet is fokozatosan bővül.
„Nem hibátlan a fogyasztói hangulat, de lendületesen bővül a fogyasztás”
– árulták el, majd hozzátették, hogy az elmúlt időszakban drasztikus költségvetési kiigazítás zajlott le, több mint ötezer milliárd forint értékben, és az uniós források felhasználása is visszaesett. Most viszont ez a trend fordulni látszik.
Sándor Dávid. Fotó: Fejes Bence
Kelet-Közép-Európa továbbra is ígéretes
A magyar, lengyel és cseh részvénypiacok az utóbbi időben látványos emelkedésen mentek keresztül, de az OTP szerint a régió továbbra is felülteljesítő maradhat. Az itteni vállalatok termelékenyek, profitábilisak, és bár a kockázatok – például a lengyel bankadó – nőnek, a befektetői bizalom még mindig erős.
Biztató folyamatra példaként említették, hogy a németek előszeretettel költenek, ennek ellenére az is elhangzott, hogy Európával kapcsolatban van még sok leküzdendő akadály.
A jövő befektetési sztorijai
A globális eszközallokációt vizsgálva az elemzők szerint az USA és Európa között továbbra is jelentős különbségek vannak. Míg Németországra nagyságrendileg 500 milliárd dollárnyi infrastrukturális költekezés jellemző tíz év lefolyása alatt, addig az amerikai techcégek évente ennyit fordítanak csak a mesterséges intelligencia fejlesztésre.
„Az AI-világban szelektív buborékhelyzet van: egyes szegmensek túlárazottak, de vannak, ahol még mindig van fantázia”
– részletezték, majd példaként említették, hogy ilyen terület lehet a közmű szektor, mert ha megépülnek az adatközpontok, akkor ezeket el kell látni energiával. Emellett a megújuló energia is egy olyan szegmens, ahol érdemes elkezdeni befektetni, csökkennek a kamatok, ami mindenképp pozitív hajtóerő és érzékelhető egy strukturális kereslet is.
Szintén említették a kibervédelmi szektort, ami egyelőre még nincs az ajánlási listán, de egyre biztatóbbak a kilátások. Egyrészt azért, mert a NATO is GDP-arányos kiadásnövelést tervez a következő tíz évben ezen a területen, másrészt az egyre növekvő felhőszolgáltatások védelmére is fokozott szükség lesz majd.
Összességében érdemes óvatos, kiegyensúlyozott stratégiával nekivágni a 2026-os évnek: a fő eszközosztályokat semleges súllyal kezelni, és csak visszafogottan túlsúlyozni azokat, amelyek kedvezőbb tendenciákat mutatnak. Az év utolsó negyedévének stratégiája innen érhető el részletesebben, ábrákkal illusztrálva.
