A volt jegybankelnök a gazdaságot övező tévhitekről, a kkv-szektorról és jövő évi forgatókönyvekről is beszélt a telt házas Forbes Money Summit eseményen. Surányi György szerint kemény megszorítások várhatók, ha jövőre a Fidesz marad kormányon.
Kedden megtelt az Europa Event Center a 2025-ös Forbes Money Summiton. A legkiválóbb hazai pénzügyi szakértőket felvonultató esemény délutáni etapjának megnyitóján Surányi György egyetemi magántanárt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét kérdezte Zsiborás Gergő, a Forbes főszerkesztője. Délelőtt a volt miniszterelnök, Bajnai Gordon beszélt a sokak számára ismeretlen londoni karrierjéről – tudósítás a Forbes.hu-n.
A magyar gazdaságról
Surányi úgy látja, a magyar gazdaság körüli diskurzust két narratíva uralja: az ellenzékhez közelebb álló szakértők válságközeli helyzetet, míg a kormányoldalnál repülőrajtot vizionálnak – tévesen. „Nincs válságközeli helyzet a gazdaságban, ámbár a növekedés mértéke alacsony” – fogalmazott.
A munkanélküliség mértéke alacsony, magas a foglalkoztatottság, a fogyasztás növekszik – érvelt a szakértő. A mérleg másik oldalán a magas, de nem kezelhetetlen mértékű infláció található, valamint azok a szerkezeti okok, amelyek miatt a magyar gazdaság távol van kitűzött céljaitól.
„Én úgy jellemezném, hogy növekedési csapda vagy válság az, amit látunk.”
Surányi György a telt házas Forbes Money Summiton 2025. október 14-én az Europa Event Centerben. Aki kérdezett: Zsiborás Gergő. Fotó: Fejes Bence
Surányi György szerint a hazai növekedés motorját a külső keresletnek kell jelentenie, ehhez kellene felzárkóznia a beruházásoknak és a magánszektornak. A külső környezet azonban most nem kedvez, így a hajtóművek sem tudnak elindulni. Ilyen esetekben kellene a magyar gazdaságnak belső keresletet generálnia, erről azonban jelenleg szó sincs. „Amikor sütött a nap, akkor költöttünk felelőtlenül” – értékelte a helyzetet.
2021-ben az előbb említett három fő csatorna, amelyen keresztül az államháztartás keresletet tud generálni, 13 százalékot teljesített, mondta Surányi. „Ez idén már csak 6 százalék lesz, ami durva megszorítás, pedig az ellenkező irányba kéne menni” – tette hozzá.
Surányi György a telt házas Forbes Money Summiton 2025. október 14-én az Europa Event Centerben. Aki kérdezett: Zsiborás Gergő. Fotó: Fejes Bence
A kkv-szektorról
A kis- és középvállalkozások szektorának támogatásfüggését a gazdaság leépülésének első állomásaként látja. „Nagyon gyakorivá vált itthon, hogy egy vállalkozás csak akkor tervez beruházást, ha mondjuk uniós forráshoz jut. Ezt rendkívül károsnak tartom” – mondta.
„Ha egy vállalkozás vissza nem térítendő támogatást kap, és csak azzal tud piacon maradni, az azt jelenti, hogy a hatékonysága nem éri el a szükséges szintet. Emiatt a gazdaságban csökken a termelékenység és az innováció”
1995 és 2001 között az éves termelékenység még 3,5 százalék volt Magyarországon, idővel azonban egyre inkább apadni kezdett. 2001 és 2008 között még meghaladta a másfél százalékot, de 2008 óta konzisztensen 1 százalék alatt mozog. Surányi szerint a 2022 előtti, a GDP 10,5 százalékának megfelelő gazdaságfejlesztési támogatás hatása látható a felvázolt a jelenségben. Visszásságát az is mutatja, hogy az uniós tagállamok átlagosan a magyar arány felét fordítják ilyen támogatásokra.
„A támogatásokat úgy kell felfogni a gazdaságban, hogy a vállalkozói szektor egy állandó drogfogyasztáshoz szokott hozzá. Ennek a visszafordítása értékválasztás kérdése.”
Megoldást jelenthet, ha a korábban 10,5, jelenleg 8 százalékos arányt évről évre csökkentené a kormányzat. „Nincs szükség ilyen szubjektív, piaczavaró, korrupciótól sem mentes intézkedésre, ami korlátozza a versenyt.”
Surányi György a telt házas Forbes Money Summiton 2025. október 14-én az Europa Event Centerben. Aki kérdezett: Zsiborás Gergő. Fotó: Fejes Bence
A forintról
„Ha a magyar gazdaság fundamentumait vizsgáljuk, a 400 fölötti euróárfolyam nincs összhangban a jelenlegi helyzettel” – mondta. Szufficites külső pozíció, 10 év után pozitív reálkamatszint, magas kockázati prémium az állampapíroknál – ezek mind a forint árfolyamának erősödését támogatják. Nehéz megítélni, pontosan mi lehet a magyar valuta jövője, jelenlegi pozícióját kedvezőnek tartja.
Pozitívan vélekedik arról is, hogy a jegybank vezetése kiáll amellett, hogy stabil árfolyamot szeretne. „Egy nemzeti bank vezetése nem mondhat olyat, hogy nem érdekli az árfolyam. Egyszerűen nem tehet ilyet. Szerencsére most más a helyzet.”
Mi jöhet április után?
Surányi nem számít szélsőséges változásokra kormányváltás esetén, annak ellenére, hogy ezt a forgatókönyvet nehezebb kiszámítani. Abban biztos, hogy ha a jelenlegi kormány megy tovább, komoly megszorítások várhatók. A szakértő 2022-t idézte fel, utalva a tranzakciós illetékre, a bankadóra, több ezer milliárdnyi beruházás elnapolására, vagy a rezsitámogatás limitálására.
„Teljesen mindegy, hogy a megszorítást minek fogják hívni. Ha szilvásgombóc lesz a neve, akkor is megszorítás lesz.”
Forbes Money Summit 2025. Fotó: Fejes Bence
Habár közgazdasági értelemben nincs válság Magyarországon, az államháztartás alrendszerei súlyosan alulfinanszírozottak és strukturális problémákkal néznek szembe – indokolta. Az egészségügyben, oktatásban, innovációban vagy a honvédelemben is komoly feszültségek vannak, amelyekkel az áprilistól kormányzó oldalnak szembe kell néznie.
„A jelenlegi kormánytól nehezen tudom elképzelni, hogy a költségvetésén keresztül módosítana értékrendjén. Ha változás lesz, és új értékrend jön, akkor rendkívül széles tér nyílik az észszerű gazdálkodásra.”
Ezalatt főleg a kiadási oldalra utal. A nemzeti konzultáció százmilliárdos költségeinek letekerése, a közmédia hasonló mértékű támogatásának megvágása, az állami cégeken kicsorgatott százmilliárdok ellenőrzése és a szerencsejáték megadóztatása mind olyan tételek, amelyeken keresztül egy 2–2,5 százalékos bevételgeneráló hatás várható.
„Amennyiben ez kiegészül az uniós forrásokkal, az olyan mozgásteret teremthet, amely jelentősen javíthatna az alrendszerekben látható mennyiségi problémákon.”
