Magyarországon is búcsút inthetsz a régi Google Keresőnek – a médiavállalatok pedig a kattintások jelentős részének.
Mi történt? A Google Kereső AI-módját szerdától Magyarországon is elkezdjük bevezetni – jelentette be a LinkedInen a Google magyarországi vezetője, Bíró Pál. A tech óriás a heten világszerte több mint 35 nyelven és több mint 40 új országban vagy térségben kezdte el bevezetni a mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatást a népszerű keresőben, így az már több mint kétszáz országban vagy területen lesz elérhető. A cikk írásakor az én profilomból még nem volt elérhető a szolgáltatás, de az ilyen bevezetések általában nem egyszerre élesednek mindenkinél, hanem folyamatosan.
Bíró írásban erősítette meg számomra, hogy az AI-mód nemcsak elérhető nálunk, hanem már magyar nyelven is működik, és hogy a bevezetés szerda óta folyamatos.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Bíró posztja szerint „az AI-mód az eddigi leghatékonyabb keresési élményünket nyújtja, összetettebb kereséseket tesz lehetővé és intuitívabb módon lehet vele információt keresni”. Az AI-mód interaktívan, csevegésalapon működik (mint a ChatGPT), az első válasz után tovább lehet kérdezni a keresőt. A funkció multimodális, vagyis gépeléssel, képpel vagy hanggal egyaránt lehet kommunikálni a felülettel. Az eszköz a Google nyelvi modellének, a Gemininek a legfrissebb (stabil) kiadását, a 2.5-ös verziót használja.
A lényeg? Hogy a csevégesalapú MI-funkció a Gemini felületén kívül, a sima Google Keresőben használható, így mostantól szélesebb rétegekhez juthat el a Google generatív MI-modelle.
Nem összekeverendő! Az AI-alapú áttekintés nevű funkcióval, ami már a magyar Google Keresőben is hónapok óta működik. Ez a keresőszó vagy kérdés bevitele után csak egy rövid összefoglalót generál a forrásul szolgáló linkekkel együtt, nem lehet vele csevegni, mint az AI-móddal.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Az általános szakértői vélekedés, hogy a GPT-modellek inkább svájci bicskaként jók a mindennapi munkában, a ChatGPT a rugalmas használhathoz és hosszú távú, folyamatosan vitt projektekhez passzol. Míg a Gemini jellemzően mélykutatásokhoz, de még inkább képgeneráláshoz ideális. Elég csak a Google legutóbbi frissítésre, a Nano Bananára gondolni, ami brutális ugrást jelentett a tech óriás mesterséges intelligenciás képszerkesztésében, és amivel a vállalkozások már seperc alatt összerakhatják egymaguk, képszerkesztői ismeret vagy kreatív stáb nélkül a maguk arculatát, honlapját vagy webshopját.
Hogyan tovább? Bárhogy is legyen, a Google Keresőnek eddig is egyértelmű versenytársa volt a ChatGPT, de az AI-mód segíthet a generatív MI felé kacsingató felhasználókat a piacvezető keresőmotor felületén tartani. Szakértők szerint ugyanis gyorsabb, pontosabb találatokat nyújt a Google alternatívája, mint az OpenAI terméke, amit viszont a Google-énál reflektívebb, ezáltal sokoldalúbb csevegőeszköznek tartanak.
Ki nyer hosszú távon? Azt nehéz megjósolni, de rövid távon eddig a sajtó veszített. A médiakiadók és sajtóorgánumok számára már önmagában a ChatGPT és a Google-féle AI-összefoglalók is fenyegetést jelentettek, egyrészt a sokszor hibás vagy pontatlan leírások miatt, másrészt mert jelentős látogatói forgalmat (és így hirdetési bevételeket) vesznek el a híroldalaktól.
Ebből a szempontból az AI-móddal tarkított Google-válaszok még veszélyesebbek lehetnek az online sajtó látogatottságára és üzleti működésére nézve, amely már így is rendkívül kiszolgáltatott a Google, valamint a Meta algoritmusainak és hirdetési rendszereinek.
Ezek a mesterségesintelligencia-alapú válaszok ugyanis sokkal kevesebb linket jelenítenek meg, mint a hagyományos keresések, ezáltal pedig csökken a híroldalakra érkező kattintások száma.
