A demencia nem az öregedés természetes velejárója: ha időben elkezdünk törődni az agyunkkal, akár százévesen is megőrizhetjük a szellemi frissességünket. Ez itt a Smart Habits 05.
Új sorozat a Forbes.hu-n! Ez itt a Smart Habits
A Forbes.hu Smart Habits sorozata abban segít, hogyan élj teljesebb, jobb, egészségesebb, és hatékonyabb életet vagy érj el jobb teljesítményt akár csak néhány szokásod megváltoztatásával, újak kialakításával. Nem kell mindent eldobni a jelenlegi életmódodban ahhoz, hogy biztosítsd a jóllétedet.
„Jól van, öregszem, nem emlékszem már rendesen” – dobálózunk a feledékenységgel, mintha természetes lenne, a demenciát meg úgy kezeljük, mintha előbb-utóbb mindannyiunkra ez várna. Pedig ez messze nem törvényszerű a tudomány szerint. Már egészen fiatalon is sokat tehetünk azért, hogy az idegsejtek pusztulását akár évtizedekkel is halogassuk vagy megakadályozzuk – életmóddal, mozgással és a megfelelő szokásrendszer kialakításával. Erről beszélgettünk a Smart Habits következő részében Abbas Anna Anoir neurobiológus kutatóval, aki szerint agyunk olyan, mint az izmaink: megfelelő karbantartással megőrizhetjük fiatalságát.
Forbes.hu: Elsősorban az egészséges emberi agyi öregedés és a kóros öregedés kutatásával foglalkozol. Mi a különbség a kettő között?
Abbas Anna Anoir: Utóbbi alatt a demencia, mint tünetcsoport mögött gyakran álló neurodegeneratív (az idegsejtek elhalásával járó) betegségeket értjük, ilyen az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór bizonyos formái, vagy a Huntington-kór. Fontos kiemelni, hogy ezek a betegségek nem tekinthetők az egészséges öregedés részének.
A kor előrehaladtával bizonyos fokú kognitív hanyatlás természetes, de a demencia mögött mindig valamilyen kóros folyamat áll. Alapvetően elmondható, hogy aki demens, ott súlyos a kognitív hanyatlás, annyira, hogy a napi életvitelt akadályozza.
Azért ez nem túl megnyugtató.
Igen, az a gond az olyan betegségekkel, mint az Alzheimer és a Parkinson-kór, hogy mire megjelennek a tünetek, addigra a betegség már előrehaladott stádiumban van. A kóros folyamatok gyakran évtizedekkel korábban elkezdődnek, sokszor teljesen észrevétlenül. A megoldás alapvetően a prevenció: az egészséges életmód bizonyítottan csökkenti egyes neurodegeneratív betegségek kockázatát. Az a Jolly Joker, ha az egészséges életmódra fókuszálunk, mert bár nem minden betegség előzhető meg, a megjelenésük késleltethető, és enyhébb lefolyásúak lehetnek.
Mik a passzívabb faktorok, amik befolyásolhatják, mennyire maradok friss mentálisan akár 100 évesen is?
Statisztikai becslések szerint az öregedés folyamatába nagyjából csak 20-30 százalékban szól bele a genetika, 70-80 százalékban a külső körülmények befolyásolják. Utóbbiba olyan környezeti faktorok is beletartoznak, hogy milyen az élőhelyünk, milyen a légszennyezettség, milyen toxikus anyagok vesznek minket körül, milyen az egészségügyi ellátás. De ide tartozik az is, amiért aktívan tehetünk: az életmódunk. Ezért fontos az, hogy legyen tudásunk arról, milyen szokásokkal támogathatjuk hosszú távon a testi és mentális egészségünket.
Mi a legfőbb befolyásoló tényező?
A demencia legnagyobb rizikófaktora nyilván az életkor. De amivel a legtöbbet tehetünk ellene, az a rendszeres mozgás. Az idegrendszerünk alapvetően a mozgás miatt fejlődött ki, és meghatározó a működésének fenntartásában. A fizikai aktivitás nemcsak a szív és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség vagy bizonyos daganatok kialakulása ellen óv meg minket, hanem az agy működésére is kedvező hatással van.
Van az agynak egy szuperképessége, a neuroplaszticitás: az idegsejtjeink közötti kapcsolatok folyamatosan változnak attól függően, milyen ingerek érik őket. Ez teszi lehetővé, hogy egyes idegi kapcsolatoknak megerősödjenek, mások gyengüljenek, vagy akár teljesen újak alakuljanak ki.
Emellett létezik a neurogenezis folyamata is, amikor új idegsejtek keletkeznek. Korábban azt hitték, ez kizárólag a fejlődés során lehetséges, de ma már tudjuk, hogy felnőttkorban is létrejöhet például a hippokampuszban, amely a tanulásban és a memóriában játszik kulcsszerepet.
Ezeket a folyamatokat tudjuk serkenteni a mozgással.
Bármilyen életkorban?
A neuroplaszticitás ugyan az életkor előrehaladtával csökken, de egész életünk során megmarad. Szóval ezt folyamatosan lehet mozgással boostolni, nagyon jó módszer arra, hogy megőrizzük a kognitív képességeinket.
Ráadásul a mozgás, bár elsőre energiavesztésnek tűnik, valójában energiát ad. A sejtek belsejében lévő, mitokondrium nevű organellumok ugyanis úgy működnek, mint egy erőmű: energiát termelnek számunkra. Mozgás hatására a számuk és a hatékonyságuk is megnő, így tartósan energikusabbak lehetünk.
Az agy öregedésének lassításában és a demenciához vezető betegségek elleni védekezésben fontos szerepe van az autofágiának is. Ez a sejtek természetes tisztító folyamata, amely során lebontják és újrahasznosítják a sérült vagy felesleges alkatrészeiket. Ha az autofágia nem működik megfelelően, a hibás fehérjék felhalmozódhatnak, és káros folyamatokat indíthatnak el. A jó hír, hogy az autofágiát serkenti a rendszeres testmozgás és bizonyos formái az időszakos böjtnek is. A rossz hír viszont az, hogy hatékonysága a korral csökken.
Már azzal is támogatom az autofágiámat, ha nem eszem magam túl, ha hagyok hosszabb szüneteket az étkezések között vagy muszáj koplalnom? Beleszámít az éjszakai „éhezés”?
Jelenleg nincs erős humán bizonyíték arra, hogy egy rövidebb étkezési szünet, például egy átlagos éjszakai alvás, önmagában jelentősen beindítaná az autofágiát. Kutatások szerint az időszakos böjt, például a 16:8-as arányú időablakos táplálkozás (16 óra böjt, 8 óra étkezés) hatékonyan serkentheti az autofágiát. Ennek egyik oka, hogy az autofágia természetes módon akkor aktiválódik, ha kalóriadeficit áll fenn. Ha a böjtölés nem megvalósítható, a rendszeres testmozgás szintén serkenti ezt a folyamatot.
Emellett bizonyos tápanyagok is támogathatják a sejtek öntisztulási folyamatait. Ilyenek például polifenolokban gazdag ételek (például a zöld tea, az étcsokoládé), valamint az antociánok (például a bogyós gyümölcsök, a gránátalma, az édesburgonya).
Az agynak ráadásul szüksége van a megfelelő mikrotápanyagokra is az egészséges működéshez. Rendkívül fontosak például az omega-3 zsírsavak és a B-vitaminok (különösen a B1, B6, B12). Utóbbiak hiánya súlyos esetben akár demenciához hasonló tüneteket is okozhat, mivel ezek a vitaminok kulcsszerepet játszanak az idegsejtek közötti kommunikációban.
Milyen szokásaink vannak, amiről nem is tudjuk, hogy romboljuk velük az esélyeinket arra, hogy egészséges aggyal éljünk?
A függőségek, legyen bármilyenek is, ebből a szempontból is károsak. De bizonyos rossz szokások, például a rendszeres túlevés is hosszú távon problémát okozhatnak. A tartósan túl nagy adagok hosszú távon problémát okozhatnak, ezért az étkezéseknél érdemes mértéket tartani. A nagyjából 80 százalékos jóllakottság jó ökölszabály. A gyomor és az emésztőszervek túlterhelése rövid távon álmosságot, vércukor-ingadozást okozhat, hosszú távon növeli az anyagcsere-kockázatokat.
Az agyunkat is el tudjuk hanyagolni, pont úgy, mint az izmainkat. Az új dolgok tanulása viszont olyan neki, mint nekünk az edzés. A szabadidőben, a kikapcsolódásban és a szórakozásban is legyen változatosság: menjünk mozgalmas, izgalmas programokra. Ne ragadjunk bele a mókuskerékbe, az agysejteknek ingerekre van szükségük!
Mindezekkel együtt rendszeresség is kell: rendszer az alvás idejében, mennyiségében, a táplálkozásban. Szóval ügyesen kell balanszírozni a rendszeresség és az újdonság között.
Sebestyén László
Túl sok információval vagyunk elárasztva. Több szerepben állunk helyt, mindegyikben rengeteg dolgot kell megjegyeznünk, közben pörgetjük a telefonunkat, arról is híreket kapunk, milyen szörnyű dolgok történtek egy távoli kontinens eldugott falujában. Mit tesz ez az áradat az agyammal? Túlterhelem, mint egy gőzkazánt?
Természetesen túlstimulálja az agyat ez a folyamatos információáradat – de a probléma nemcsak a mennyiség, hanem az ingerek minősége is. A telefonon görgetve főleg vizuális impulzusokat kapunk és előre feldolgozott, rövidebb tartalmakkal találkozunk. Ez kevésbé dolgoztatja meg az agyat, és nem is biztosít számára változatos ingereket.
Ráadásul tartalomtól is függ, mit vált ki belőlünk: ha például valaki szórakozni szeretne, de hirtelen egy traumatikus hírbe botlik, az teljesen feleslegesen terheli meg az idegrendszert, és akár percekig eltarthat, mire érzelmileg feldolgozza azt.
Ez a fajta ingeráradat így nemcsak fárasztó, hanem hosszabb távon a figyelmi kapacitást és a koncentrációt is ronthatja.
Ezért fontos tudatosan használni a közösségi médiát, és szelektálni, milyen tartalmakat engedünk be. Az agy akkor stimulálódik egészséges módon, ha több érzékszerven keresztül érkeznek aktív feldolgozást igénylő, változatos ingerek – például tanulás, társas tevékenység, zene vagy alkotás során. Ezek erősítik a kognitív működést, míg a túlzott, passzív telefonhasználat inkább felszínességet és koncentrációs nehézségeket okozhat.
Arról már rengeteget hallunk, hogyan legyen egészséges a testünk, hogyan izmosodjunk, fogyjunk. Közben meg mintha elfogadnánk, hogy időskorban majd demensek lehetünk. Ismert tény, hogy ezek a folyamatok is lassíthatók, megakadályozhatók?
Az egészséges életmódnak, amikor a külső megjelenés formálása a cél – viszonylag hamar van feedbackje. Viszont az olyan hosszú távú befektetések fontosságát, amiknek köszönhetően 60 éves korom fölött jobban élhetek, sokkal nehezebb átadni. Pedig ez különösen a fiatalabb korosztálynak fontos, akik még sokat tudnak változtatni.
Persze idősebb korban sem késő: vannak kidolgozott életmódprogramok és protokollok, hogyan javíthatják az idősebbek is az agyuk és a testük egészségét. De jóval előbb érdemes elkezdeni, mert a megelőzés mindig hatékonyabb, mint a későbbi korrekció.
Abbas Anna Anoir neurobiológiai kutató
Biomérnöki tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kezdte, ahol az arzén- és nitrátszennyezett talajvíz tisztításának környezetvédelmi technológiáit vizsgálta. Mesterszakosként a virológia felé fordult: egy macskában előforduló adenovírust tanulmányozott, ami végleg a laboratóriumi kutatás irányába terelte érdeklődését.
Jelenleg a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Intézetének, HCEMM-SE Neurobiológiai és Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoportjának PhD-hallgatója. Kutatása az egészséges emberi agyi öregedés és neurodegeneratív betegségek, vagyis az idegsejtek pusztulásával járó kórképek, vizsgálatára, valamint lehetséges kezelési módjaik bővítésére fókuszál.
Emellett tudományos nagykövetként közvetíti a laikus közönség számára is közérthetően az agykutatás legújabb eredményeit.
Sok kutatás az állatok megfigyeléséből indul ki, miért?
Az inspiráció legtöbbször a természetből jön, különösen olyan állatoktól, amelyekben az öregedés máshogy zajlik, mint az emberben. Például a denevérek kis termetükhöz képest meglepően sokáig élnek (átlagosan 10-20 évig, egyes fajok akár 30-40 évig is). A csupasz turkáló nevű rágcsáló akár 30 évig is elél a többi, 1-2 évig élő rágcsálóhoz képest, miközben rendkívüli módon ellenáll a ráknak.
És van az a különös állat, az axolotl, a „mosolygós” kétéltű a vicces arcával, amelyik akár 15-20 évig is elélhet, közben pedig nem mutatja a klasszikus öredegedési folyamatokat, regenerációs képessége pedig egészen kivételes.Még sok hasonló rejtély van, amelyek feltárása idővel valószínűleg segít bennünket olyan új biológiai és orvos technológiák kidolgozásában, amelyekkel küzdhetünk az öregedéssel vagy a demenciával szemben.
Az agykutatás, főleg az agy öregedésének vizsgálata tele van kihívásokkal. Egyrészt az agy felfoghatatlanul komplex, másrészt laboratóriumi körülmények között nagyon nehéz modellezni a működését. Az állatmodellek egyik előnye, hogy a rövid életű állatok révén gyorsabban követhetők az öregedési folyamatok. Ugyanakkor például egy 1–2 évig élő egérben az öregedés teljesen másképp zajlik, mint az emberben. Ráadásul nem létezik természetesen kialakuló Alzheimer-, Parkinson- vagy Huntington-kóros egér, ezeket genetikai módosítással kell létrehozni. Emiatt egyre nagyobb a jelentősége van az emberi minták vizsgálatának.
Az agykutatás, főleg az ilyen degeneratív betegségek kutatásának eredményei mennyire gyorsan kerülnek át a gyakorlatba?
Akár 10–20 év is eltelhet, mire egy alapkutatási eredményből valódi terápia lesz. Az embereken végzett klinikai vizsgálatokat mindig megelőzik a preklinikai kutatások, amelyek sejteken és állatmodelleken zajlanak. Csak ezek sikeres lezárása után indulhat el a klinikai tesztelés több fázisban, majd következik az engedélyezési eljárás.
A teljes folyamat rendkívül időigényes és költséges: a fejlesztés hosszú évekbe telik, és az engedélyeztetési rendszer is nagyon szigorú.
Segít az, hogy a világ tudomást szerez például arról, hogy Bruce Willis is frontotemporális demenciával (FTD) küzd? A felesége nemrég könyvet írt a hozzátartozók, segítők számára, rengeteg interjúban és más fórumokon beszél erről a betegségről.
Igen, nagyon hasznosak az ilyen kiállások. Az ilyen történetek révén az emberek szembesülnek a betegséggel, tudatosabban állnak az egészséghez. Minél többet hallunk magáról a problémáról, annál inkább tudatosul bennünk, hogy ezzel foglalkozni kell.
Jelenleg világszerte körülbelül 55 millió ember él demenciával, és az előrejelzések szerint számuk 2050-re akár meg is triplázódhat, elérve a 140-150 milliót. Ez azt jelenti, hogy 80 év felett nagyjából minden harmadik, 85 év felett pedig minden második ember érintett lehet valamilyen formában.
Mit jelent ez a társadalomra nézve?
A következő évtizedek statisztikái alapján egyre nagyobb szükség lesz felkészült egészségügyi ellátórendszerre és preventív programokra. Ráadásul, ha valaki olyan állapotba kerül, hogy éjjel-nappali felügyeletet igényel, gyakran egy családtag kénytelen kilépni a munkából. Ezért a betegség nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi és gazdasági kihívás is, amelyhez támogatásra és előrelátó felkészülésre van szükség.
2024-ben megjelentek az első olyan véralapú biomarker-vizsgálatok, amelyeket az Alzheimer-kór korai kockázatának felmérésére fejlesztettek ki. Ez jelentős előrelépés: segítheti a korai felismerést, a prevenciót, és azt is, hogy az érintett és a családtagjai időben felkészülhessenek. Ezek a módszerek még bevezetési szakaszban vannak, nagy reményt adnak a jövőre nézve.
A kutatások területén vannak még olyan új irányok, felfedezések, amik akár a közeljövőben megváltoztathatják azt, ahogy gondolkodunk róla?
2012 óta létezik egy áttörést jelentő módszer, amivel a bőrsejteket vissza lehet programozni őssejtté (indukált pluripotens őssejtté), majd abból idegsejteket létrehozni. Ezzel azonban az a gond, hogy amikor egy sejtet visszaalakítunk őssejtté, akkor az elveszíti az életkorát és korábbi sajátosságait – gyakorlatilag „újraindul”. Az így létrejövő neuron tehát nem idős, hanem „nulla éves”.
A HCEMM-SE Neurobiológiai és Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoportban, ahol a kutatásomat végzem, Magyarországon elsőként tudjuk a bőrsejteket közvetlenül, – őssejtes köztes állapot nélkül – idegsejtté alakítani.
Így ha egy 60 éves emberből származó bőrsejtet alakítunk át, körülbelül 60 éves idegsejtet kapunk. Ez azért óriási előrelépés, mert így humán eredetű, idős idegsejtekket vizsgálhatunk, amelyek megőrzik az életkorral összefüggő sajátosságokat.
Nagyon bízunk benne, hogy ezzel a modellel teljesen új dolgokat tudunk meg az öregedésről, és optimisták vagyunk a jövőbeli eredményekkel kapcsolatban.
6 szokás, amivel sokat tehetsz az agyad egészségéért
- Mozogj rendszeresen – a neuroplaszticitás és az új idegsejtek képződésének serkentése érdekében a fizikai aktivitás a jolly joker
- Aludj eleget és rendszeresen: az agy alvás közben regenerálódik és méregtelenít!
- Étkezz tudatosan: kerüld a túlevést, fogyassz omega-3 zsírsavakban és antioxidánsokban gazdag ételeket! Alkalmazz időszakos böjtöt vagy étkezési szüneteket, ezzel serkentheted a sejtek természetes tisztító folyamatait, az autofágiát.
- Tarts szellemi edzést: ne tunyulj bele a jól ismert dolgokba, tanulj valami újat, változatos programokkal adj új ingereket az agyadnak!
- Csökkentsd a digitális zajt: szelektáld a tartalmakat, és törekedj aktívabb, több érzékszervet bevonó tevékenységekre.
- Élj szociális életet: a kapcsolatok segítik megőrizni a szellemi frissességet, a rugalmasságot, ráadásul csökkentik a depresszió és az izoláció kockázatát.
