A múzeumi világ bénultságán látható az állam működésének zavara. Pedig tíz éve még nem sajnálták rá a pénzt.
Mi történt? Több kiemelkedő intézmény, köztük az Iparművészeti Múzeum és a Nagytétényi Kastélymúzeum, évek óta zárva tart. Az Iparművészeti Múzeum esetében a felújítás költsége az eredetileg tervezett 25 milliárdról a kormány számításai szerint 168 milliárd forintra nőtt, részben az állagromlás miatt, amit a kormány késlekedése és a homlokzatot borító pirogránit elemek eltávolítása okozott. A Nagytétényi Kastélymúzeum hét éve zárva van, felújítás helyett csak raktárként működik, és egy csőtörés miatt a pince is súlyosan elázott. A magyar múzeumi szféra súlyos válságban van, amit a NER politikája és az állami működés zavarai súlyosbítanak, írja a HVG.
Túlméretes és tehetetlen szervezet. A Demeter Szilárd vezette Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ a hat országos gyűjtemény összevonásával jött létre, de a 1700 fős szervezet túlméretezett, és a napi működésben folyamatos problémák jelentkeznek. Az alkalmazottak – muzeológusok, restaurátorok – alacsony bérrel dolgoznak (nettó 300–350 ezer forint), és tiltakozásokra kényszerülnek. A központi vezetés politikai alapú döntései miatt sok projekt elakad vagy nem valósul meg. Például az Országos Széchényi Könyvtárban a papírrendelés és a szoftverek frissítése is problémát jelent, a Nemzeti Múzeumban a páratartalom-szabályozó műszerek karbantartása hiányzik.
Félbemaradt és megakadt projektek. A Közlekedési Múzeum új városligeti épületét a Ligetvédők tiltakozása és Lázár János politikai döntése miatt a kormány Debrecenbe akarja költöztetni, egy nehezen elérhető ipari területre, ami urbanisztikailag és muzeológiailag is problémás. A Liget-projekt számos eleme – Fotográfiai Múzeum, Építészeti Múzeum – elakadt, csak részben valósult meg, a sikeres átadás pedig főleg a Szépművészeti Múzeum és a Skanzen egyes részeinek köszönhető.
A Biodóm és a Sorsok Háza pénzhiány miatt nem valósultak meg, a fővárosra hagyva a befejezést. A Sorsok Házát végül az MTK veszi át, és a holokauszt témájától eltérő funkcióval nyit meg.
Jó eredmények után visszaesés. Korábban a NER jó eredményeket ért el az épített örökség felújításában, például a kastélyprogram keretében. A program leállítása és az állami tulajdonú műtárgyak privatizálása azonban a múzeumok gyarapodása helyett a csökkenésüket eredményezi. Ez párhuzamba állítható azzal, hogy a kormány korábban nem sajnált pénzt műtárgyvásárlásra, például a Seuso-kincs hazahozatalára, de most a köztulajdonú gyűjtemények gyarapodása helyett azok fogyását látjuk.
