Isten hozott a Coelho család rendkívüli történetében – egy történetben, amely két
kontinens két kultúrája között szövődött, és amelyet a közös, megingathatatlan hit tart
össze abban, hogy kemény munkával, szeretettel és hittel bárhol gyökeret verhetnek és
kivirágozhatnak az álmok.
A nevem Carlos Alberto Coelho. Magyarországi kalandom egy kaliforniai utazást követően
kezdődött, egy látogatás alkalmával, amely örökre megváltoztatta az életemet. Budapest
elegáns utcáin barangoltam, felfedeztem a dimbes-dombos vidéket, és azonnal megéreztem
ennek az országnak a csendes varázsát. Akkor még nem gondoltam, hogy pár éven belül ez a
Magyarország lesz regénybe illő történetem színhelye: egy történet a túlélésről, a családi
összetartásról, a sikerről, romantikával fűszerezve.
Buenos Airesben születtem, az élénk Almagro negyedben – az argentin tangó bölcsőjében.
Tizenkét éves koromtól újságot árultam egy utcasarkon, később baszk nagymamámmal és
édesapámmal dolgoztam, sonkákat, kolbászokat készítettünk – ma talán „charcuterie”-nek
neveznénk ezt a műhelyt. Apám erős jellemű ember volt, rendíthetetlen mottóval a fiai
számára: „Dolgozni kell, és soha nem szabad tovább aludni reggel 5 óránál – ha alszol, annyit
érsz, mintha halott lennél.” Ezek a korai leckék örökre meghatározták az életemet és a
munkához való hozzáállásomat.
Tizennyolc évesen az Egyesült Államokba mentem tanulni és keményen dolgozni: kitartással
és kihívásokon keresztül igyekeztem megtanulni az élet leckéit. Egy rövid svájci tartózkodás
során megtapasztaltam a forradalom utáni Európa bonyolultságát, végül úgy alakult, hogy
Magyarország hívott magához, hogy maradjak.
Itt töltött első éveimet vállalkozások sora jellemezte. Autókkal és motorokkal kezdtem
kereskedni, majd 1990-ben az első kamionflottát hoztam a Transped számára, új távlatokat
nyitva a szállítmányozásban. Részt vettem a Hungaluker privatizációjában, és segítettem
újjáéleszteni egy elhagyott alumíniumgyárat Tatabányán. Létrehoztam az egyik első
vámügynökséget azután, hogy aláírták a történelmi argentin–magyar szerződést – ennek
személyesen is tanúja voltam Carlos Menem elnök hivatalos látogatásán.
A nehézipartól az ingatlanpiacon és a létesítménygazdálkodáson át a gasztronómiáig vezetett
az utam, végül pedig megalapítottam a Haraszthy Pincészetet, a WineHubot, éttermeket és
más vállalkozásokat. Hűen argentin gyökereimhez, még a magyar futballnak is igyekeztünk új
lendületet adni. Mégis, a legnagyobb sikerem azon a napon kezdődött, amikor megismertem a
feleségemet, Ingeborgot. Mellette vett igazán jó irányt az életem!
Együtt építettük fel a családunkat Magyarországon, melynek alapja a szeretet, a tisztelet és a közös teljesítmény. Hat gyermeket neveltünk fel, akik mind mélyen kötődnek Magyarországhoz, noha életünk és
vállalkozásaink az Egyesült Államokhoz és Argentínához is kötődtek. Dolgoztak és utaztak
külföldön, de mindannyian úgy döntöttek, hogy hazatérnek, büszkén mondva:
„Semmi nem ér fel szeretett Magyarországunk szellemével.”
Számunkra Magyarország több, mint otthon – a lehetőségek földje, ahol a kitartással ápolt
álmok kivirágoznak. Hiszünk az országunkban, az oktatásban és a becsületes munka
értékében. És bár a kihívások az élet részei, a nemzetünkbe vetett hitünk rendíthetetlen marad.
