Új tévés technológia robbant be idén, és azt várják tőle, hogy a legmagasabb szinten is versenyképes lesz. Mi is az az RGB LED-tévé, és lehet-e esélye a most domináló megoldások ellen?
Évek óta az OLED és a Mini LED technológiák harcolnak a tévés univerzum felső kategóriájában. Ám a csatatérre 2025-ben teljesen váratlanul beköszönt egy újnak nevezett technológia. Ez az RGB LED, a legelső példányai több országban is boltba kerültek, jövőre pedig alaposan felboríthatja az erőviszonyokat.
Hogy ez valóban így lesz-e, majd kiderül, de mindenesetre csodaszámba megy, ha egy friss megoldás a semmiből berobban a szektorba. Pláne úgy, hogy arról magabiztosan azt ígérik, hogy reális kihívója lehet a most uralkodó eljárásoknak.
A szakma már akkor hitetlenkedve forgatta a szemét, amikor januárban a világ legnagyobb tech show-ján, minden előzetes jel nélkül három cég, a TCL, a Samsung és a Hisense is bemutatta működőképes prototípusát. Két utóbbi konszern még erre is rátett pár lapáttal az őszi berlini tech parádén, az IFA-n, ahol kereskedelmi forgalomra érett modelleket is bemutattak.
Szalai Péter // Forbes.hu
Ezen a hatalmas expón élőben is megnézhettük a forradalminak titulált termékeket. Emellett a nagyközönség elől elzárt privát eseményeken a működéssel kapcsolatos konkrét információkat, illetve jövőre vonatkozó terveket is elárultak a vállalati képviselők.
Tényleg forradalmi?
Az gyorsan kiderült, hogy azért olyan óriási forradalomról nem beszélhetünk, hiszen az RGB LED a jól bevált LCD technológia újabb evolúciós fázisa. Vagyis szó nincs arról, hogy a képet alkotó minden egyes pixel mögött egy-egy egyedileg vezérelt, színes fénykibocsátó diódát helyeztek volna el a viszonylag vékony készülékházban.
Szalai Péter // Forbes.hu
Ehelyett a háttérvilágításon fejlesztettek, így ezekben a modellekben már nem egyszínű fehér vagy kék színű LED szolgáltatja a fényt, amit színszűrők alakítanak át. Hanem a „nyersanyag” is három alapszínből, pirosból, kékből és zöldből tevődik össze, az egyes színkomponensek erejének intenzitása pedig attól függően változik, hogy adott részen milyen a tartalom, amit meg kell jeleníteni. Például zöld mező esetén a zöld LED fog erősen világítani, a másik kettő pedig halványabban vagy semennyire.
Szalai Péter // Forbes.hu
Önmagában ez egyszerűen hangzik, ám a megvalósítás ennél bonyolultabb. Radikálisan le kell csökkenteni a diódák méretét, ahol eddig egyetlen elég volt, ott most már háromnak kell helyet szorítani. Ezek, illetve a képpontokban található, folyadékkristály alpixelek vezérlése is teljesen más megközelítést igényel, mint korábban.
Ez a fő oka annak, hogy jelenleg miért csak néhány cég mutatta meg magát ezen a területen, és hogy ők miért helyeznek óriási hangsúlyt a modellekre vagy prototípusokra. Így ugyanis látványosan meg tudják mutatni, hogy innováció terén a többiek előtt járnak, ami fontos lehet a részvényeseknek, kereskedelmi partnereknek, illetve végfelhasználóknak szóló kommunikációban.
Szalai Péter // Forbes.hu
Van értelme?
Maga az eljárás technológiai bravúr, de hogy ennek van-e bármilyen kézzel fogható – ez esetben szemmel látható – értelme, már más kérdés, enélkül sokat nem ér az egész. Nos, a cégek képviselőitől, mérnökeitől kapott információk szerint az RGB LED-tévék fényereje radikálisan nő, ami fontos lehet a világos, napfényes szobákban, illetve az úgynevezett nagy dinamikatartományú (HDR, vagyis High Dynamic Range) tartalmak látványosabb megjelenítése során. Ez tényleg lényeges szempont, amit jól mutat, hogy az OLED- és Mini LED-tévégyártók is most ezen a területen próbálják lefőzni egymást.
Szalai Péter // Forbes.hu
Emellett azt is kiemelték, hogy színgazdagság terén is bitang jól teljesítenek a készülékek, vagyis szerintük jobb lesz a képminőség. Arra sajnos nem volt mód, hogy ezen állításokat a mérőműszereimmel is bebizonyítsam, de szemre meggyőzőnek tűnt a végeredmény, legalábbis e paraméterek terén.
Mert hát az is igaz, hogy mivel – a Mini LED-hez hasonlóan – egy LCD-alapú megoldásról van szó, ahol diffúzor teríti szét a háttérfényt, ezért nincs lehetőség arra, hogy az egyes képpontokban egyedileg kikapcsolják a fényt, amire viszont az OLED-televíziók képesek.
Ez azt jelenti, hogy a tökéletes fekete megteremtésére, így a végtelen kontraszt megteremtésére sincsen mód – ez nem holmi fizikai okoskodás, hanem szemmel látható tünet. Mint ahogy az is, hogy a tónusok nem annyira élesek, és nem olyan letaglózóan élénkek, mint az OLED-modellek esetében, ugyanis mindig érezhető egyfajta fátyolosság. A különbség szépen ki is jött, amikor az IFA kiállításon egymás mellé pakoltak két, eltérő technológiára épülő terméket.
Szóval nagyon úgy fest, hogy az RGB LED elsősorban az Mini LED-nek jelenthet konkurenciát, azt leszorítva a prémium szintről, de az OLED-del bizonyos területeken ez sem képes felvenni a versenyt.
Kik látnak benne fantáziát?
A fentit bizonyítja, hogy a Sony már bejelentette, hogy 2026-ban belép erre a területre, és RBG LED-tévékkel váltja le a felső kategóriás Mini LED-modelljeit. A TCL szintén jövőre dobja piacra az eljárást használó első készülékeit.
Szalai Péter // Forbes.hu
Sőt, a Samsung és a Hisense már idén teszteli a piacot egy 115 és egy 116 hüvelykes modellel – nem elírás, majdnem háromméteres képátlókról beszélünk!
Ezen a négy cégen kívül más egyelőre nem jelezte, hogy mozgolódna a területen. Tehát úgy tűnik, a nagyok közül se az LG, se a Philips, se a Panasonic nem lát még fantáziát a technológiában, ami kicsit azért meglepő.
Ár
Bárhogy is legyen, a most debütáló óriástévék nyilván a figyelem felkeltésére szolgálnak, hiszen önmagában már a méretük miatt nagyon látványosak, de tömegek biztosan nem vásárolják majd meg őket. Be se férnek egy átlagos méretű lakásba, és iszonyú sokba is kerülnek. 40 ezer eurót, azaz 12 millió forintot kérnek el értük, ez nagyjából duplája az ugyanilyen méretű Mini LED-modellek árának.
Szalai Péter // Forbes.hu
Persze, az új eljárások mindig hagyományosan drágábbak, de hosszú távú sikerre csak úgy van esély, amennyiben sikerül leszorítani az árakat, és természetesen ha kisebb, emberibb méretű termékeket is elérhetővé tesznek a gyártók.
Erre a jelek szerint nem is kell sokat várni. A Hisense háza tájáról kiszivárogtak a jövő évre vonatkozó tervek, melyek értelmében 2026-ban a vállalat többek között piacra dob egy 55 hüvelykes (140 centis), tehát teljesen átlagos méretű RGB LED-tévét 1500 eurós, azaz mintegy 600 ezer forintos áron. Ezzel még mindig drágának számít, de azért már nem az első fecskék brutális árkategóriája.
Az információt hivatalosan még nem erősítették meg, de teljesen reálisnak tűnik, ami egyben azt is jelzi, hogy a riválisoknak is hasonló árszintre kell belőniük a termékeiket.
Van jövője?
Amikor bő tíz éve bemutatták az első nagyméretű OLED-tévéket, szó szerint elállt az ember lélegzete: látványuk teljesen új szintet képviselt az addig megszokott technológiákhoz képest. Az RGB LED-tévéknél nincs meg ez az érzés, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne előttük jövő.
Egyelőre még az elnezvéssel is variálnak a cégek, de a technológiát a háttérbeszélgetéseken mindenki RGB LED-nek hívta.
Persze, ma már sokkal nehezebb lenyűgözni az embereket, és azon is sok múlik, hogy az árszintet sikerül-e gyorsan, kellő mértékben leszorítani. Ha ugyanannyiért vagy – ne adj’ isten – drágábban kínálják majd őket, mint az OLED-televíziókat, sok esély nincs a diadalra.
Ami viszont tény, hogy a cégek állításával ellentétben szó nincs képalkotó forradalmáról, csupán egy régi, számos korláttal rendelkező eljárás továbbfejlesztéséről. Bár az erőviszonyokat kissé átrendezhetik, az RGB LED-készülékek alapvető változást nem hoznak az iparágban.
Hatásukra egyetlen cég sem fog kilőni, egyetlen technológiát sem küldenek nyugdíjba, így az OLED végét sem hozzák el a prémium kategóriában.
