Amerikában megkezdődött, Európában véget ért a kamatvágási ciklus. A forint meglepően erős, az MNB mozgástere viszont továbbra is szűk. Mindeközben nyakig benne vagyunk egy vámháborúban, mégis új csúcson a tőzsde. Ezekről a témákról, illetve Magyarország hitelminősítési kilátásairól is beszéltek az Equilor szakemberei a befektetési szolgáltató csütörtöki sajtóeseményén.
Forbes Money Summit 2025
PÉNZ = SZABADSÁG?
Vége az aranykornak: eltűntek a kimagasló állampapír-kamatok, a magyar gazdaság pedig évek óta szenved, mindig a következő évben vesz csak repülőrajtot. Trump felrúgta a megszokott világrendet és senki se tudja, hova vezet a vámháborúja. Bízhatunk-e még a forintban, mik a legvonzóbb szektorok és régiók a részvénypiacokon? A legkiválóbb magyar pénzügyi szakértők vázolják a helyzetképet és osztják meg meglátásaikat, várakozásaikat a Forbes Money Summit-on.
Vágott a Fed, de lehet, hogy indokolatlanul
Szerda este 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot az amerikai jegybankként funkcionáló Fed, az irányadó ráta 4-4,25 százalékos szintre süllyedt, a piaci várakozásoknak megfelelően. Jerome Powell jegybankelnök azt sem zárta ki, hogy idén további két kamatvágás jöhet, és a piac is 90 százalékos valószínűséget ad a forgatókönyvnek.
Csakhogy, a döntés és végképp a döntéshozói várakozás a két kamatvágással kapcsolatban, nincs összhangban a makroadatokkal és a Fed saját előrejelzéseivel. Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője szerint a Fed ezzel valamennyire igazodott a piaci szereplők várakozásaihoz.
Hogy miért? A Fed a kettős mandátuma miatt az infláció mellett a foglalkoztatottságot is figyeli a kamatszint meghatározásakor. (Szemben a magyar jegybankkal, ahol az elsődleges cél az árstabilitás.) A vágások szükségességét elsősorban a romló munkaerőpiaci adatokkal indokolják, holott nagy problémák továbbra sincsenek az Equilor szerint, a munkanélküliségi ráta is alacsony.
Az inflációs adatok alapján ráadásul nemhogy a további két vágás, de a mostani sem indokolt. Egyelőre a gazdaságnak sincs szüksége élénkítésre, az első negyedévi visszaesést követően magára talált az Egyesült Államok gazdasága.
Forrás: Forbes USA
És akkor még nem számoltunk a vámokkal. Az átlagos effektív vámkulcs utoljára 1935-ben volt a jelenlegi 17,4 százalékos szinten, ez további 1,7 százalékot rakna az inflációra. A feltételes mód azért fontos, mert augusztus végén egy szövetségi fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy az IEEPA (International Emergency Economic Powers Act) törvény nem ad felhatalmazást Donald Trumpnak ilyen jellegű és mértékű vámok kivetésére. Az ítélet végrehajtását október 14-ig elhalasztották, így a vámok egyelőre érvényben maradnak. Ha a Legfelsőbb Bíróság szintén úgy dönt, hogy a vámok egy része illegális, 6,8 százalékra csökkenhet az effektív vámkulcs.
Mi a helyzet Magyarországon és Európában?
Míg az USA-ban épp hogy elkezdődött, Európában véget érhetett a kamatvágási ciklus. Az Európai Központi Bank múlt héten már nem csökkentette az alapkamatot, hanem 2 százalékon tartotta. Christine Lagarde jegybankelnök szerint a jelenlegi szint közel áll a semleges szinthez (ez nem erősíti a gazdasági növekedést, de nem is fogja vissza az inflációt), és csak akkor lép az EKB, ha erősödnek a deflációs kockázatok.
Fed kamatvágás ide vagy oda, a Magyar Nemzeti Bank mozgástere továbbra is szűk. Az infláció augusztusban nem változott, az inflációs várakozások magasak, a kormányzati intézkedések, mint például az árrés-stop esetleges kivezetése is kockázatot jelent. A forinterősödésnek dezinflációs hatása van, ennek a fenntartásához viszont szintén szükséges a magas kamat, erről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Forrás: Tradingview
A nagy hitelminősítők döntései is óvatosságra késztetik a jegybankot, a Standard & Poor’s (S&P) ítélete október 10-én érkezik, majd november végén és december elején a Moody’s és a Fitch értékeli a magyar gazdaság teljesítményét és kilátásait.
A Fitch-nél van jelenleg egyedül stabil kilátása az országnak, Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője szerint 70 százalék az esély arra, hogy ezt negatívra módosítják.
Arra, hogy a Moody’s leminősíti az országot 60 százalékos esélyt mondott.
Fontos, hogy még ezzel sem kerülne a bóvli, befektetésre nem ajánlott kategóriába, ahogyan erre az S&P-nél sincs sok esély.
Új csúcson az amerikai piac, de nem kifejezetten drága
Az áprilisi visszaesés óta szinte töretlenül emelkedik az S&P 500 vezető amerikai részvényindex, ugyanis a Wall-Street egyre kevésbé törődik Trump vámháborújával. Az Equilor befektetési körképe szerint mégsem kifejezetten drága az amerikai piac, ha a növekedési kilátásokat nézzük. A vállalati profitok magasak, de kiemelkedik az S&P 500-ból az IT és a kommunikációs szektor. Az Nvidia rekordbevételt ért el, a Google anyacége az Alphabet is veri a várakozásokat csak hogy egy pár példát említsünk. Az Oracle negyedéves jelentése gyenge lett, de a befektetők így is megvadultak a papírokért, Larry Ellison egyetlen nap alatt keresett annyit, hogy a magyar államadósság több mint felét ki tudná fizetni belőle.
Hasonlóan a mesterséges intelligencia-láz húzhatja majd az energiaszektor növekedését is az amerikai piacon. Az adatközpontok iránti brutális keresletnövekedés haszonélvezői lehetnek a közműves cégek, hiszen annyit fogyaszt az MI, hogy a nagy techcégek már atomerőműveket is bevetnének.
Az elemzők az amerikai piacról még a pénzügyi és az egészségügyi szektort emelték ki. Utóbbi csábítóan olcsó lehet, köszönhetően az új kormányzat lépéseinek.
A magyar részvényindexet, a BUX-ot elsősorban a négy blue chip, az OTP Bank, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom árfolyamának alakulása mozgatja. Az OTP-nél folytatódott a nyereségnövekedés, a jövőben az Otthon Start miatt 400-450 milliárd forintnyi új hitelt helyezhet ki a bankcsoport. Az eurózónában működő leánybankok teljesítménye viszont visszafogottabb lehet az EKB kamatcsökkentése miatt.
A Mol-nál probléma, hogy az Egyesült Államok és az Európai Bizottság is fel akarja gyorsítani Magyarország és Szlovákia leválasztását az orosz energiáról. Ezzel kapcsolatban az Equilor nem kapott jelzést a vállalat vezetésétől, de a magyar államtól sem. A Richter az elemzők szerint magas osztalékot fizet a következő években, ez célja is a vállalatnak 2035-ig. A Telekomnál a részvényesek szempontjából rövidtávú probléma az inflációt követő díjkorrekció idei elmaradása, de ez várhatóan 2026 második felétől vissza lesz vezetve.
