A felújítások jelentős része két ismerős cégnél landolt az elmúlt öt évben.
Mi történt? Bár a MÁV Pályaműködtetési Zrt. 510,5 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodik, ennek csak 14 százaléka jut tényleges karbantartásra, miközben az éves értékcsökkenés meghaladja a 100 milliárdot — számolt be róla a G7.
Miért fontos ez? A rendszerváltás óta alulfinanszírozott a magyar vasúthálózat karbantartása, emiatt egyre több a rossz állapotú pálya és a balesetveszély, legutóbb Magyarkútnál siklott ki egy vonat. A MÁV-pályák üzemeltetése korábban az anyavállalat egyik területe volt, idén január 1-jétől azonban egy külön vállalat, a MÁV Pályaműködtetési Zrt. végzi ezt a feladatot. A G7 összefoglalója alapján a karbantartás nem képes az állagromlást megállítani, mára több ezer milliárd forintnyi vasúti beruházás hiányzik. Annak ellenére, hogy az Eurostat alapján Magyarország költi az egyik legnagyobb összeget a gazdasági teljesítményéhez mérten vasúti pályaüzemeltetésre és -karbantartásra a térségben.
Kontextus. A felújítások jelentős részét a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. (FKG) végzi, amely nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, pedig bevételeinek 97 százaléka az állami, közbeszerzés-köteles MÁV-csoporttól származik. Az FKG megbízásainak közel felét két vállalat kapta az elmúlt öt évben: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt., valamint a főként vasútépítéssel foglalkozó Zele-Bau Kft. Míg az ágazati cégek átlagosan 8,5 százalékos nyereséggel dolgoztak, a V-Híd 27, a Zele-Bau közel 29 százalékos profitrátát ért el 2020 és 2024 között. Ha csak az iparági átlagprofitot realizálták volna, öt év alatt közel 120 milliárd forint maradhatott volna a vasútfejlesztésekre.
