Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság is fel akarja gyorsítani Magyarország és Szlovákia leválasztását az orosz energiáról.
Mi történt? „Produktív beszélgetésem volt az amerikai elnökkel” – posztolta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az X-en. A hívás ürügye az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasági nyomásának erősítése volt Oroszország felett, amelynek terméke az Európai Bizottság 19. szankciós csomagja lehet.
Mit tudunk még? Von der Leyen posztja szerint a szankciós csomag a kriptodevizákat, a bankokat és az energiát fogja célozni. Az Európai Bizottság elnöke utóbbit különösen hangsúlyozta, mondván: „Oroszország háborús gazdaságát – és ezáltal közvetlenül az ukrajnai vérontást – a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek tartják fenn”
„Az Európai Bizottság javasolni fogja az orosz fosszilisenergia-import kivezetésének felgyorsítását” – zárta posztját.
Mit jelent ez? Ahogy arról a Forbes.hu korábban többször is beszámolt, miközben az Európai Unió álláspontja egyértelmű az orosz energiafüggőség ügyében, Magyarország és Szlovákia külön utakon járnak. A két ország 2022 eleje óta több mint 5,4 milliárd eurónyi földgázt és kőolajat importált Oroszországból, közvetlenül hozzájárulva annak bevételeihez. Habár a magyar kormány az uniós és amerikai nyomás ellenére is hangoztatja az orosz energia fontosságát, a kétfrontos nyomás jelentősen leszűkíti lehetőségeit.
