Külföldről kell importálni olyan szakembereket, akik értenek a mesterséges intelligenciához (MI), mert itthon nincs elég belőlük ahhoz, hogy felkészítsék az érintetteket a változásokra.
Mi történt? Szakmai vízum bevezetését javasolja a kormány a mesterséges intelligencia külföldi szakértői számára a 2030-ig szóló MI-stratégia múlt héten nyilvánosságra hozott új változatában, vette észre a hvg.hu.
Kontextus. A terv olyannyira ambiciózus, hogy a következő öt évben egy magyar vonatkozású Nobel-díjat prognosztizál az MI területén, noha megállapítja, hogy
nincs elég fejlesztő, kutató és adatspecialista az országban. Így olyan szakember sincs elég, aki át tudná adni az ismereteket a pedagógusoknak, hogy ők megtanítsák az ifjabb és az idősebb generációkat az MI alkalmazására.
Pedig a stratégia azt is világossá teszi, hogy azok az országok, amelyek nem készülnek fel a technológiaváltásra, elbuknak a versenyben, ahogyan azok a munkavállalók is, akik nem sajátítják el a szükséges tudást arra az esetre, ha éppen őket váltaná ki a mesterséges intelligencia.
Egy érdekes mondat. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Palkovics László MI-stratégiáért felelős kormánybiztos által aláírt stratégia úgy fogalmaz: „A kritikai gondolkodás fejlesztése a köznevelésben elengedhetetlen. E cél eléréséhez az oktatásmódszertani kultúra gyökeres átalakítására van szükség az interaktív, problémaalapú oktatás, a projektalapú oktatás, az esettanulmányok előtérbe helyezésével.”
Mi ebben a furcsa? A stratégia szerint a digitális kultúra tantárgy „kiemelkedő lehetőséget kínál” az MI megismerésére, és a ChatGPT tartalma gyorsan beépült a tankönyvekbe. (A Forbes.hu tud olyan iskoláról, ahol a digitális kultúra tantárgy keretében az alsós diákok az idei első félévben nem kerülnek számítógép közelébe kapacitáskorlátok miatt.) Ehhez képest maga a ChatGPT nem találja a saját nevét a Nemzeti Köznevelési Portálra feltöltött tankönyvekben, a diákok pedig jellemzően arról számolnak be, hogy az iskolákban tiltják a ChatGPT-típusú úgynevezett generatív MI használatát. A stratégiaírók egyetlen konkrét példája az MI „sikeres integrációjára az oktatásban” a nyelvtanulást támogató Xeropan-platform a KRÉTA-ban, vagyis a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerben, amelyet Palkovics volt üzlettársának cége fejleszt inkább kevesebb, mint több sikerrel.
