Az Európai Bizottság nem vizsgálta meg alaposan, hogy a paksi bővítés és az oroszok közbeszerzés nélküli előnybe hozása összhangban vannak-e az uniós szabályozással.
Mi történt? Megsemmisíti a magyar kormány által a Paks II atomerőműnek nyújtott állami támogatást jóváhagyó európai bizottsági határozatot az Európai Bíróság – közölte az uniós bíróság csütörtökön.
De miért? Az ítéletben az áll, hogy az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályokkal abban az esetben, ha az közvetlenül orosz cégnek megy. Ezt a vizsgálatot azonban elmulasztották, illetve nem kellő alapossággal végezték.
Mit érdemes tudni még? Korábban az Európai Bizottság még elfogadta, hogy a két új reaktor megépítésére irányuló szerződést Magyarország közvetlenül ítélte oda a Nizhny Novgorod Engineering nevű orosz cégnek. A Bizottság 2017. március 6-i határozatában kérdés nélkül fogadta el a beruházási támogatást, melyet azonbanAusztria az Európai Unió Törvényszéke előtt megtámadott.
Az Európai Törvényszék a keresetet a 2022. november 30-i ítéletében elutasította, mire Ausztria fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz a Törvényszék ítélete ellen. A Bíróság most a Bizottság jóváhagyó határozata megsemmisítése mellett hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét is.
Mivel indokol az ítélet? Az uniós bíróság hangsúlyozza: az, ha valamely infrastruktúra megépítésére vonatkozó szerződés odaítélése céljából nyílt közbeszerzési eljárást folytatnak le, hatással lehet többek között az ezen építéshez szükséges beruházás költségeire és ezen infrastruktúra tulajdonságaira. Következésképpen az ilyen eljárás befolyásolhatja az ily módon valamely vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak esetlegesen biztosított előny terjedelmét. A lényeg tehát az, hogy a magyar kormány a nyilvános pályázati eljárás nélküli közvetlen odaítélés mellett döntött, ami az EU-ban jogellenes eredményhez vezethet.
Kontextus. Nem ez az ítélet jelentheti a magyar fél beruházási szándékainak végét. A Paks II beruházás évek óta, sorozatosan csúszik, ráadásul eredetileg 12,5 milliárd eurósra volt tervezve, de az egyes alvállalkozói szerződések, például a földmunkákhoz kapcsolódó kivitelezés, már önmagukban is háromszorosára drágultak, 179 millió euróról csaknem 524 millió euróra. Ez a drasztikus drágulás, valamint a kivitelezés körüli műszaki és pénzügyi viták komoly kérdéseket vetnek fel a projekt átláthatóságával, a felelős gazdálkodással és a nukleáris biztonsággal kapcsolatban.
Mit érdemes tudni még? Az Európai Bíróság ítéletére reagálva a csütörtöki kormányinfón Bóka János azt mondta, a paksi bővítés folytatásának attól még semmilyen jogi akadálya nincs. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint
„a Bíróság nem állapított meg uniós jogsértést Magyarországgal szemben”.
