Térkép a jövőhöz című új könyvedben azt írod, képtelenek vagyunk például fegyelmezetten diétázni, még ha tudjuk is, hogy mondjuk cukorbetegség lesz a vége. Mit lehet tenni, hogy empatizálni tudjunk jövőbeni énünkkel?
A kislányommal már négyéves korában elkezdtem jövőgyakorlatokat végezni. Minden esti mese végén arról beszélgettünk, mennyi izgalmas vagy nehéz dolog vár ránk a következő napokban. Így erősítettük az anticipálós képességét. Amikor fogszabályozót kapott, azzal nyugtattam, hogy gondoljon a tizenkét éves Mirára, aki majd boldog lesz, hogy ezt az áldozatot meghozta érte. Azt mondta, néha megölelgette őt a tinédzser önmaga ezért, és ez segítette jobban megbirkózni a mai nehézségekkel.
Van azért remény, hogy többen belátják: befolyásolhatják a jövőjüket?
Az egészségügy legkihasználatlanabb erőforrása a beteg. Kétezer éve arra épül az egészségügy, hogy az orvos bent ül az elefántcsonttoronyban, ő mindenhez hozzáfér, és majd beengedi a beteget, megmondja neki, mit tegyen. Ez a szituáció az utóbbi tizenöt évben átalakult. Dr. Google, majd dr. AI segítségével a beteg egyenrangú lett.
Nem veszélyes, hogy túl hozzáértőnek hiszi magát?
Ez eddig is megvolt, csak nem a ChatGPT-t, hanem a szomszédot kérdezte meg, hogy mit szedett. Inkább azt látom veszélynek, hogy ötmillió orvos hiányzik a rendszerből, és ez a szám a WHO szerint 2030-ra tízmillió lesz. Csak fejlett technológiákkal tudjuk pótolni a szükséges orvosi segítséget. Angliában például, ahol mentális kórképekben hosszú a várólista, AI-alapú alkalmazást kapnak a betegek, hogy legalább beszélgessenek valakivel, amíg orvoshoz nem kerülnek.
És ha aztán el sem mennek az orvoshoz?
Eddig is sok orvos panaszkodott, hogy a betege azt mondta, rákeresett, neki ez és az a baja, és leadta a rendelést a gyógyszerre. Mint egy gyorsétteremben. Nem az a cél, hogy a betegeket a technológia felé hajtsuk, inkább a háziorvosuk legyen az útmutatójuk a digitális dzsungelben.
Készek a változásra a háziorvosok?
Amikor tizenpár éve egy orvosi konferencián beszéltem az AI-ról, azt éreztem, szinte meglincselnek, amiért „az én technológiáimmal” el akarom venni az orvoslásuk művészet jellegét. Most a többség szeretne változást, hiszen sok betegének van ilyen jellegű kérdése.
Az új orvosgeneráció az AI-tól függetlenül is másképp áll a betegekhez.
Biztosan, de erre nem várhatunk évtizedeket. Ráadásul mi, orvosok arra esküdtünk, hogy egész életen át tanulunk. A technológiák változnak, és amiről bebizonyították, hogy hatékony, azt kutya kötelességünk használni a beteg jólléte érdekében.
