Visszakerült az Alkotmánybíróság elé a szolidaritási adó ügye.
Elindult a Forbes Hangoscikk, regisztráció után bárki számára elérhető.
Mi történt? A szolidaritási hozzájárulás újfajta kivetési módja is alaptörvény-ellenes lehet a Fővárosi Törvényszék szerint, így a testület ebben a formájában is normakontrollra küldte azt az Alkotmánybírósághoz – írja a Népszava. Az ügyben indított perben hétfőn tartottak tárgyalást, de az Alkotmánybíróság döntéséig a pert felfüggesztik.
Miért? Korábban a költségvetési törvényben szereplő képlet alapján számolták ki, mennyi pénzt kell az egyes önkormányzatoknak befizetniük, idén viszont már a nemzetgazdasági miniszter rendeletben állapítja ezt meg.
Így vagy úgy, az önkormányzatoknak nincs beleszólásuk abba, hogy mennyi pénzt adhatnak szegényebb településeknek, ez vet fel alkotmányossági aggályokat a Törvényszék szerint.
Háttér. A szolidaritási hozzájárulás már másodszor kerül az Alkotmánybíróság elé. Tavaly az AB elutasította a Fővárosi Törvényszék beadványát, és kimondta: az államnak joga van ilyen hozzájárulást szedni, viszont épp azért, mert ez nem adó, a Magyar Államkincstárnak le kell folytatnia egy hatósági eljárást a beszedése előtt, hogy megállapítsa, mekkora összeget kell beszedni. Az ügy ez után visszakerült a Fővárosi Törvényszékre, az kimondta, hogy jogellenes volt a 2023-as inkasszó, az Államkincstár viszont a Kúriához fordult az ítélet felülvizsgálatáért. A Kúria ebben az ügyben még nem döntött.
