Úgy tűnik, a kormány plázastop szigorítása mégsem érint annyi piaci szereplőt, mint amire a tervezetből következtetni lehetett.
Mi történt? A korábban tervezettnél jóval kisebb körre vonatkozik a plázastop szigorítása – hívta fel a figyelmet a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda friss elemzése. A szeptember 17-én hatályba lépő rendelet végleges megfogalmazása ugyanis csak azokra a tulajdonosokra és bérlőkre vonatkozik majd, akik 400 négyzetméternél nagyobb alapterületet használnának napi fogyasztási cikkek árusítására.
Ez azt jelenti, hogy a végleges szabályozás csak a nagyobb élelmiszerboltokat és hasonló profilú üzleteket érinti, a más portfóliójú kereskedelmi egységek (például ruhaboltok) megmenekülnek a korlátozás elől.
Kontextus. Ahogyan arról a Forbes.hu-n is beszámoltunk, augusztus 18-án jelent meg az a kormányrendelet, amely rendeltetésmódosítási engedély kérvényezését írta elő minden kereskedelmi építménynek, amelynek árusítótere meghaladja a 400 négyzetmétert, ha azt napi fogyasztási cikkeket árusító üzletként használják. A rendeltetésmódosítási engedély nem csak új egységek építésénél, hanem vásárlásnál, sőt, még bérlésnél is szükséges lesz. A kormányzat ezzel átveszi a kontrollt a kereskedelmi egységek piacán.
Mit érdemes még tudni? Jogszabályi definíció szerint napi fogyasztási cikk az élelmiszer, az illatszer, a drogériai termék, a háztartási tisztítószer és vegyi áru, valamint a higiéniai papírtermék is. Napi fogyasztási cikket értékesítő üzletnek pedig az számít, ahol a forgalom döntő hányadát ezeknek a termékeknek az értékesítése adja.
Milyen hatásai lehetnek ennek? „Az új engedélykötelezettség kizárólag az élelmiszerboltokat és más napi fogyasztási cikkeket értékesítő egységeket érinti, ami lényegesen csökkenti a kiskereskedelmi piac egészére gyakorolt hatást, de az érintett szektorban letörheti a befektetői érdeklődést” – emelte ki az ügyvédi iroda budapesti partnere, dr. Ódor Dániel.
