A szociális hozzájárulási adó csökkentésével valósítaná meg a minimálbér-emelést a kormány, viszont az egészségügy és a nyugdíjrendszer rovására.
Mi történt? 2026-tól a kormány tervei szerint további 1 százalékponttal mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó (szocho) kulcsa, 13-ról 12 százalékra. A bejelentés Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől érkezett még a múlt hét elején, a Portfolio most azt vizsgálta meg, mi lehet a manőver ára.
Miért lengette be a szocho csökkentést Nagy? A jövő évi minimálbér-emelés könnyebb kigazdálkodhatósága érdekében a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) felvetése szerint mérsékelni kellene a bruttó bérekre rárakódó, kvázi munkáltatói járulékként működő adóterhet. Erre tehát azért van szükség, mert a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok miatt máshogyan nehezen lehetne megvalósítani a beígért 13 százalékos minimálbér-emelést.
Hogy alakult a szocho az évek során? A béremelés adócsökkentésen keresztüli kormányzati támogatása régóta bevett módszer: 2016-ban még 27 százalék volt a szociális hozzájárulási adó kulcsa, ez mostanra 13 százalékra csökkent, jövő évtől pedig újabb 1 százalékpontot elengedhet a kormány.
Kik nyernek ezen? Az adócsökkentés fő nyertesei a munkaerőt foglalkoztató vállalatok, akik ennek köszönhetően könnyebben tudják kigazdálkodni a termelékenységet messze meghaladó ütemben emelkedő béreket.
Kik veszítenek? A csökkentés Nagy Márton szerint évi legalább 200 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, a Portfolio számítása szerint körülbelül 278 milliárdos lehet az összeg.
A szochoból származó bevételeket a társadalombiztosítási alapok (Nyugdíjbiztosítási Alap, Egészségbiztosítási Alap) közt kell szétosztani. A kormány a nagy ellátórendszerek hosszabb távú fenntarthatóságából áldozhat fel valamennyit, hogy meglegyen a bérfelzárkózás.