Igen magas kamat mellett adott hitelt Orbán Viktor spanyol szövetségesének az MBH, de az összeg is példa nélküli. Meglepő, hogyan érvelnek az ügyben a spanyol hatóságok.
„Azért, mert a hazai bankok nem akartak hitelt adni az ország harmadik legnagyobb politikai formációjának!” – ezt Pepa Millán, a spanyol szélsőjobboldali Vox párt egyik szóvivője mondta 2024 szeptemberében, amikor a spanyol sajtó először írt arról, hogy a Mészáros Lőrinc illetve a magyar állam tulajdonában lévő MBH Bank hitelezte a párt kampányait. Valójában két hitelről van szó, a spanyol InfoLibre most újabb részleteket ír arról, hogyan is finanszírozta a magyar állam és Mészáros Lőrinc közös érdekeltsége a Fideszhez közeledő Vox kampányait.
A hitelből azért lett botrány, mert a Vox azt sehol nem tüntette fel a beszámolóiban, megsértve ezzel a pártfinanszírozási törvényt (azt amúgy a hitelező MBH-nak is jelentenie kellett volna a spanyol Számvevőszéknek, de nem tette meg, ami szintén törvénysértő).
Az InfoLibre cikkére Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán. A magyar sajtóban korábban ő írt először arról, hogy az MBH beszállt a Vox finanszírozásába.
Millán kijelentésével azonban akad egy kis gond: például az, hogy a legnagyobb spanyol bankok közül kettő is hitelezte a Vox-ot. A 2023-as önkormányzati választásokra a párt kapott hitelt a BBVA-tól (1,83 millió euró) és a Santandertől (795 ezer euró) is.
Az MBH hitelei így is példa nélküliek a spanyol politikában.
Más ennyi hitelt nem adott
A Vox az utóbbi években összesen 13,5 millió eurónyi hitelt vett fel az MBH Banktól: 2023-ban 6,5 milliót a parlamenti választásokra, majd 2024 tavaszán újabb 7 milliót az európai parlamenti kampányra. Összehasonlításul, a két hagyományos nagypárt, a jobboldali Néppárt (Partido Popular, PP) és a (kormányzó) szocialisták (PSOE) legnagyobb hitelei 4, illetve 3,5 millió eurósak voltak a Banco Sabadelltől, 5,25–6,69 százalékos kamattal.
A Vox-hitelek igencsak drágák voltak: a kamat 11% volt, jóval magasabb, mint a spanyol bankok által kínált (például a PSOE 5,25–6,69%-os, a Junts 7,79%-os hitele). Az InfoLibre szerint ennek oka a magas magyar alapkamat lehetett.
Az első hitelt 2023 júniusában kapta a párt, akkor a magyar alapkamat 13 százalék volt (a magas infláció miatt 2022 őszétől volt ezen a csúcszinten, csak 2023 októberétől tudták megindítani a monetáris kondíciók enyhítését). A második, szintén 11 százalékos kamattal adott hitelnél már jóval alacsonyabb volt a magyar alapkamat, 2024. március végén vágott az MNB monetáris tanácsa, akkor lett 8,25%. (Ezzel párhuzamosan az EKB betéti kamatszintje 2023 szeptemberében 4 százalékon tetőzött, 2024 nyarán tudtak csak vágni, akkor 25 bázisponttal.)
Az MBH Bank hitelei az adott évben a legnagyobb összegű kampánykölcsönök voltak Spanyolországban, ráadásul ezek voltak az egyetlenek, amelyeket külföldi bank nyújtott politikai pártnak.
A Vox ezzel eltért a spanyol politikai mezőny gyakorlatától: a nagy pártok (PSOE, PP) inkább több kisebb hitelt vesznek fel különböző bankoktól, míg más formációk (Sumar, Podemos, Bildu) egyáltalán nem élnek bankhitelekkel.
Orbán és Abascal, a két jó barát
A hitelek a Vox és Orbán Viktor közeledésének idején kerültek folyósításra. Santiago Abascal, a Vox pártelnöke nyíltan „barátjának” nevezi a magyar miniszterelnököt. Az első hitelt 2023. június 22-én folyósították, mindössze húsz nappal azután, hogy Abascal Budapesten találkozott Orbánnal. A másodikat 2024-ben, az EP-választások kampányára kapta a párt. Ezt követően a Vox kilépett Giorgia Meloni ECR-frakciójából az Európai Parlamentben, és átült a Fidesze által vezetett Patrióták Európáért csoportba, amelyhez Marine Le Pen pártja is tartozik. Utóbbi is kapott korábban magyar hitelt.
Az MBH-ba beolvadó MKB 2022-ben még 6,7 százalékos kamatszinten adott 10,49 millió eurós hitelt a francia szélsőjobb legerősebb pártjának, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
De törvényes? A spanyolok nem, a magyar ügyészek nyomoztak
A Számvevőszék (Tribunal de Cuentas) korábban már összesen 1,16 millió euró bírságot szabott ki a Voxra tiltott adományok elfogadása miatt, de a magyar hitelek ügyét eddig nem vizsgálták ki érdemben.
A Számvevőszék hivatalosan ugyanis azt közölte, hogy „nem volt lehetséges igazolni”, hogy az MBH Bankban van-e közvetlen vagy közvetett állami tulajdon, ezért nem indított vizsgálatot.
Az érvelés elég nevetséges, tekintve, hogy a Budapesti Értéktőzsde honlapján mindenki által hozzáférhető módon szerepel, hogy az MBH 20,01%-os tulajdonosa az a Corvinus BHG Zrt., amelynek végső tulajdonosa 100%-ban a magyar állam.
Valószínűbb lehet, hogy a spanyol számvevők nem akarják magukra venni a pártfinanszírozási törvény értelmezésének súlyát, a vonatkozó spanyol törvény ugyanis egyáltalán nem egyértelmű.
A jogszabály kimondja, hogy a pártok „semmilyen formában” nem fogadhatnak el finanszírozást külföldi kormányoktól vagy azokhoz kötődő szervezetektől, vállalatoktól. Kérdés, hogy a hitelek ebbe a körbe tartoznak-e. Egyes szakértők szerint a hitel is finanszírozásnak minősül, mások szerint a törvény inkább az adományokra vonatkozik.
Inés Olaizola, a Navarrai Közszolgálati Egyetem büntetőjog-professzora szerint „a törvény különbséget tesz adományok és hitelek között. Igaz, hogy a külföldi kormányok esetében azt mondja: semmilyen formában, de vitatható, hogy a hitelek ebbe beletartoznak-e.”
Óscar Sánchez, a Valladolidi Egyetem alkotmányjog-professzora azonban egyértelműbb: „Egy hitel is finanszírozás. Ha bebizonyosodik az MBH kormányzati kötődése, ez nagyon súlyos törvénysértés.”
A spanyol Korrupcióellenes Ügyészség (Fiscalía Especial contra la Corrupción y la Criminalidad Organizada) – mert ott bizony van ilyen – nem így gondolja, legalábbis azzal az indokkal nem indították el az érdemi nyomozást, hogy szerintük egy ilyen hitel nem minősül adománynak, vagyis nem tiltott támogatásról van szó, hanem egy egyszerű üzleti tranzakcióról.
Az ügyben még a magyar Legfőbb Ügyészség is nyomozást indított, végül arra jutott, hogy a párt visszafizette a hitel tőkéjét (és 1 millió euró kamatot), ezért nem tiltott adományról volt szó, hanem valódi kölcsönről.
A Vox születése – iráni pénzekből
A Vox 2013-ban alakult spanyol párt, amelyet szélsőjobboldaliként tartanak számon erősen nacionalista és centralista programja, bevándorlásellenes álláspontja, ultrakonzervatív társadalompolitikai nézetei, valamint Orbán Viktorhoz és Marine Le Penhez hasonló jobboldali vezetőkkel való szövetsége miatt. Az utóbbi években a harmadik legerősebb politikai erővé vált Spanyolországban.
A Vox finanszírozása kezdetektől fogva sok kérdést felvetett. A párt az Iráni Nemzeti Ellenállási Tanács (NCRI) egymillió eurós támogatásának köszönhetően alakult meg – ahogy azt annak idején az El País feltárta. Ezek az adományok a párt egyik alapítójának, Alejo Vidal-Quadrasnak az iráni emigrációban – Franciaországban – működő ellenzékkel fenntartott kapcsolatai révén érkeztek. 2023-ban Vidal-Quadras ellen merényletet kíséreltek meg Madridban, fényes nappal az utcán. (Ő maga az iráni kormányt hozta összefüggésbe az esettel, bár eddig nem sikerült bizonyítani a kapcsolatot.) Az NCRI-kapcsolat azért is pikáns, mert a muszlim bevándorlók kapcsán a Vox vezetőinek több iszlamofób kijelentése is botrányt keltett korábban.
A Vox a tiltott finanszírozás elfogadása miatt összesen 1,16 millió eurós bírságot kapott, többet, mint bármelyik spanyol párt eddig.
Ugyanakkor Orbánhoz képest a Vox kifejezetten Ukrajna-pártinak számít, igaz, a spanyol belpolitikában inkább azt hangsúlyozzák, a spanyol érdek az első. Az oroszokkal sincs olyan erős kapcsolatuk mint Budapestnek vagy akár a francia Nemzeti Tömörülésnek.
Orosz-magyar kapcsolat
Az InfoLibre ugyanakkor kiemeli, hogy a szakértők szerint a probléma kulcsa az, hogy a külföldi kormányokhoz kötődő bankok hitelei politikai befolyást biztosíthatnak, és ez veszélyes a demokráciára. A magyar eset különösen érzékeny, hiszen Orbán kormánya Putyinnal szoros kapcsolatban áll, és Moszkva célja az európai demokráciák destabilizálása.
Az pedig nem példa nélküli, hogy emiatt a spanyol kormányszervek ne léptek volna: sajtóbeszámolók szerint spanyol kormány épp a szoros orosz kapcsolat miatt vétózta meg a magyar tulajdonszerzést a spanyol szupervonat-gyártó Talgóban, mondván: a felvásárlás nemzetbiztonsági kockázattal járna.
