Káosz, bizonytalanság, félinformációk – ezek a szavak írják le a legjobban a körmösök idei évét eddig. Az Európai Unió elővigyázatossága milliós veszteségeket okozott az iparág szereplőinek.
Elindult a Forbes Hangoscikk, regisztráció után bárki számára elérhető.
Szeptember elseje a műkörmösök számára idén elsősorban nem a tanévkezdést jelenti. Az Európai Unió májusban úgy döntött, az ősz első napjától megtiltja minden TPO (vagy szebbik nevén: trimetil-benzoil-difenil-foszfin-oxid) tartalmú kozmetikai termék forgalmazását.
A TPO egy fotoiniciátor típusú kémiai vegyület, amely UV-fénnyel való érintkezés után segíti a géllakok és építőzselék megszilárdulását, emellett a műköröm színeinek stabilitásához és tartósságához is hozzájárul.
Az anyagot hosszú évek óta használják a szépségiparban, most mégis, mindössze három hónapos határidővel tették feketelistára. De mégis, miért?
Így gondolkodott az EU
Az Európai Unió már évek óta foglalkozik a vegyülettel. 2023 nyarán az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) a „különösen aggodalomra okot adó” anyagok jelöltlistájára helyezte. Fontos, hogy ez a lépés nem volt egyenlő a tiltással, de erős jelzést adott arra, hogy komoly egészségügyi kockázatok merültek fel a TPO-val kapcsolatban.
Az ECHA tanácsára az Európai Bizottság már 2023 októberében a CMR 1B kategóriába sorolta a vegyületet. Ez a reprodukciót károsító anyagok csoportját jelenti. Az 1B jelzés azért kiemelten fontos, mert rámutat: habár embereken nem mutatták ki a TPO káros hatását, az állatkísérletek során szerzett bizonyítékokat elegendőnek tartják arra, hogy magabiztosan vonjanak le következtetéseket.
Ugyanis, ha egy kozmetikai terméknél ilyen éles gyanú merül fel az egészségkárosító kockázatra, használata csak akkor maradhat engedélyezett, amennyiben az iparág be tudja bizonyítani: nincs biztonságosabb alternatíva.
A TPO esetében ezt nem tudták igazolni, így az Európai Unió – leginkább elővigyázatosságból – idén májusban kiadta a tiltásról szóló határozatát.
Az elővigyázatosságot itt azért érdemes hangsúlyozni, mert a TPO kis mennyiségű használata során nem merültek fel hasonló aggályok. A probléma a hosszú távú kitettség, valamint a nem szakszerű használat lehet – ezeknek a hatásairól azonban egyelőre nincs tudományos bizonyíték, hiszen nem folyt megfelelő létszámú és időtartalmú vizsgálat ebben a tárgyban.
Ki, mikor, hol?
A tiltás tehát szeptember elsején lép életbe az Európai Unió teljes területén. Ettől a ponttól kezdve sem gyártani, sem értékesíteni nem szabad TPO-tartalmú termékeket. Az interneten azonban ezzel ellentétes információkba is ütközhetünk, így nem árt tiszta vizet önteni a pohárba.
A Nail4u magyar körmös webáruház és blog például a következőt írta májusban a TPO-tiltásról: „jelen pillanatban semmilyen arra vonatkozó jogszabály nem létezik, hogy a körmösök ne használhatnák szeptembertől a készletükben lévő TPO-t tartalmazó termékeket”. Később revideálták álláspontjukat, arra hivatkozva, hogy a magyar szabályozás még szigorúbb, mint az európai. Ez azonban nem teljesen van így.
Az ugyanakkor tény, hogy a májusban kiadott bizottsági rendelet nem részletezte a döntés következményeit: mindössze annyit szögezett le, hogy a TPO a tiltott anyagok közé kerül. Az ebbe a kategóriába sorolt vegyületeket kivétel nélkül illegális forgalmazni, írják – a maradék készletek felhasználásáról azonban nem emlékezett meg külön a határozat. Ez pedig elindította a találgatásokat.
Az EU elég későn vette észre, hogy a döntés nagy zavart okozott a szakmában. Egy augusztus elején kiadott Q&A-val próbálták meg tisztázni a helyzetet. Ez utóbbiban világosan leírták:
szeptember elsejétől uniós szinten már a meglévő készletek sem lesznek felhasználhatóak a szépségszalonokban.
Mit reagál az iparág?
Az uniós jogszabály, és a magyarországi jogalkalmazás ügyében – többek között – megkerestük a Magyar Fodrász-Kozmetikus-Körmös Egyesületet. A helyzet körüli zavart az is mutatja, hogy nem sokkal az új szabályok hatályba lépése előtt is zajlik még az egyeztetés. Erről Verovszki Tímea, a körmösök szakbizottságának elnöke beszélt a Forbes.hu-nak, aki elmondta: idén nyáron olyan kéz- és lábápoló szakmai napot tartottak, ahol a fő napirendi pont a kozmetikai készítmények (például a TPO) élettani hatása volt.
Hozzátette: a rendelettel kapcsolatban egyeztetések zajlanak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) azzal a céllal, hogy a felhasználók világosabb képet kapjanak arról, milyen lehetőségeik vannak a kialakult helyzetben. Egyebek mellett kérdést jelent például, hogy milyen sor vár a használhatatlanná vált termékekre, vagy hogyan nézhet ki a tiltást követő ellenőrzések folyamata.
Többek között a TPO-termékek élettani hatásáról, a BKIK szervezésében tartottak szakmai konferenciát július 7-én. Forrás: Kéz- és lábápolók szakmai oldala, Facebook
Németh László, a Kiwi Nails tulajdonosa szerint a fő problémát az egyértelmű kommunikáció hiánya jelentette. Az ő cége 2024 decemberében, amerikai beszállítójától értesült először arról, hogy az Európai Unió betiltja a TPO tartalmú termékeket. Elmondása szerint ekkor még nem állt rendelkezésükre a vegyülettől mentes alternatíva, úgy, ahogy más piaci szereplőknek sem.
Mégis hogyan tudhattak erről egyesek 2025 májusa előtt?
Bár az Európai Bizottság hivatalos döntését csak 2025 májusában hozta meg, azon iparági szereplők, akik figyelik az Európai Vegyianyag-ügynökség listáit és publikációit, már a TPO 2023-as átsorolása óta számíthattak a termékek betiltására.
Gyimesi László, a Mystic Nails ügyvezető igazgatója idén márciusban megelégelte a sok félinformációt, ezért levelet írt az uniós és a magyar döntéshozóknak is. Ugyanazt a választ kapta: ősztől a szalonban történő felhasználás is tilos lesz. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ válaszát még áprilisban megosztotta a Mystic Nails Facebook-oldalán.
A Mystic Nails ügyvezető igazgatója, Gyimesi László hangsúlyozta, hogy az uniós tagállamok között nincs eltérés, mindenkire ugyanúgy vonatkozik a döntés. Ausztriában még nagyobb a káosz: Laci úgy tudja, a körmösök egy hete kaptak levelet a kamarától, amely leírta, hogy szeptembertől egyáltalán nem használhatják termékeiket.
„Négy hónap sem elég, de sokkal jobb, mint egy hét” – fogalmazott. Az Egyesült Királyság törvényhozói megengedőbbek voltak, ott további egy év haladékot kaptak a körmösök.
A tiltás piaci hatásai
Németh László, a Kiwi Nails tulajdonosa úgy látja, az átállást a gyártók oldhatják meg legkönnyebben – kérdéses azonban, hogy az új termékek milyen minőségűek lesznek.
„A kínai gyártók TPO-mentes termékeinél pár alkalommal adódott már felválási probléma” – fogalmazott. Ez azt jelenti, hogy a műköröm alapanyaga elvált természetes körömlemeztől, és kis levegős részek keletkeztek a bevonat alatt.
A Kiwi Nails tulajdonosa szerint a cég húzótermékeit voltak kénytelenek lecserélni a rendelet miatt. „Tavaly télen több millió forint értékben rendeltünk alapanyagot, majd jött a hír a tiltásról. Nyolc hónap alatt nyilvánvaló volt, hogy ez a készlet nem fog kifutni, így egy része a kukában landol” – mondta Németh László. Hozzátette: a döntés nemcsak az alapanyagok költségében mutatkozik meg, hanem olyan extra tételekben is, mint a termékképek vagy címkék újragyártása.
Németh összesen 3 millió forintra saccolja veszteségeiket, ugyanakkor hozzáteszi: kis cégről van szó, így nem kizárt, hogy nagyobb iparági szereplők, mint a Crystal Nails vagy a Perfect Nails, akik tízszer ekkora mennyiségben vásárolnak, ennél jóval nagyobbat buktak az uniós döntésen.
Kérdéseinket más iparági szereplők mellett elküldtük a név szerint említett cégeknek is, cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszoltak.
Fotó: Benyamin Bohlouli // Unsplash
Annak ellenére, hogy követték az eseményeket, a váltást a Mystic Nails is megsínylette. Habár az átállás júliusig megtörtént, így is rengeteg haszontalan termék maradt nálunk. „Ahhoz, hogy teljesen lecseréljük a termékeinket, erről már 2024 közepén tudnunk kellett volna. Úgy lettünk volna meg esetleg a határidőig. Így is megoldottuk, de itt milliós veszteségekről beszélünk” – fogalmazott Gyimesi László.
Hozzátette: a viszonteladók segítése érdekében idén nyáron visszavették az összes megmaradt TPO-s terméket. Szeptemberben visszavásárlási kampányt is indítanak, amelynek keretein belül a körmösök is visszaküldhetik összes ilyen terméküket vásárlási utalványért cserébe. „Máshonnan nem érkezik segítség. Valahogyan fenn kell maradnunk” – foglalta össze az iparág helyzetét.
Németh László elmondta, hogy a TPO tartalmú és a vegyülettől mentes termékek árazásában szinte alig van különbség, így a fogyasztóknak attól nem kell tartania, hogy szeptembertől a manikűrösök vagy a szalonok jóval magasabb árat kérnének a zselékért és géllakkokért.
A legrövidebbet azok az egyéni vállalkozók húzhatják, akik az évek során nagyobb készletet halmoztak fel az érintett termékekből. A pótlás az ő esetükben is milliókba fájhat, ráadásul jóval limitáltabb forrásokkal gazdálkodnak.
Ennek pedig már a fogyasztókra is lehet hatása: ha a körmösök TPO-tartalmú készleteik elértéktelenedése miatti veszteségeiket áremeléssel fedeznék, előfordulhat, hogy a szolgáltatás egyre kevésbé lesz megfizethető a szélesebb közönség számára – különös tekintettel a jelenlegi magyar gazdasági környezetre. Ilyen aggályokat fogalmazott meg a Díványnak több iparági szereplő is, akik közül sokan azzal számolnak, hogy teljesen lehúzhatják a rolót szeptembertől.
Gyimesi László azonban a Forbes.hu-nak hozzátette: a napokban arról kapott hírlevelet egy kozmetikai irányelvekkel foglalkozó szövetségtől, hogy az Európai Bizottság éppen felülvizsgálja döntését a kommunikációból adódó problémák miatt. Az említett levélben is hangsúlyozták ugyanakkor: jelen állás szerint az EU májusi rendelete az, aminek meg kell felelni.
