Hiába a kutyások ellenkezése és a magas költségek miatti ellenérzések, a magyarok több mint hatvan százaléka támogatja az augusztus 20-i tűzijátékot egy friss közvélemény-kutatás szerint.
Mi történt? Az Europion júliusban végzett kutatása szerint a magyarok jelentős része (63%) úgy gondolja, hogy minden kellemetlenség ellenére a tűzijáték kimondottan fontos kulturális és közösségi szereppel bír. A megkérdezettek több mint fele (58%) fontosnak tartja, hogy a tűzijáték megmaradjon a nemzeti ünnepek részeként, az ország túlnyomó többsége számára az augusztus 20-i ünnepség elképzelhetetlen tűzijáték nélkül.
Mindezek ellenére – főként a kutyatartók és állatbarátok – többsége indokoltnak tartaná a jelenlegi szabályok megváltoztatását. Ők leginkább a hanghatásokat érzik zavarónak, és az állatok védelmét tartják kiemelt jelentőségűnek: ennek megfelelően véleményük szerint a tűzijátékok használatának időbeli szűkítése kiemelten fontos lenne (81 %).
A tűzijáték megrendezése elsősorban a fővároshoz kötődik, de a kutatás szerint egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az ilyen jellegű események vidéken is legyenek. A magyarok mintegy fele (42%) egészen biztosan szeretné, ha nemcsak a nagyvárosokban, de egyre több vidéki településen is lennének tűzijátékok.
Természetesen vannak aggályok is a pirotechnikai eszközök használatával kapcsolatosan – zaj, állatvédelem, biztonság –, de ezek nem zárják ki, hogy a tűzijáték a jövőben is része legyen a magyar ünnepi kultúrának. Főleg úgy, hogy ma már a technológia fejlődése lehetővé teszi a csendesebb, környezetbarátabb pirotechnikai megoldásokat.
Kontextus. A tűzijáték évtizedek óta része a magyar ünnepeknek – augusztus 20-án a Duna fölött, szilveszterkor a városi égbolton, falunapokon, kisebb-nagyobb rendezvényeken. Bár a közelmúltban a nyilvános vita leginkább annak korlátozásáról és a zavaró hatásokról szólt, a legfrissebb kutatásokból világosan kiderül: a magyarok jelentős része továbbra is szereti a fényjátékot, támogatja és érzelmileg kötődik ehhez a látványos hagyományhoz.
