Kirúgatná az Intel frissen kinevezett igazgatóját az USA elnöke, ami végzetesen megakaszthatja a vállalat talpra állását a borzalmas tavalyi év után.
A majd’ egy évtizeden át hozott borzalmas döntések és elhibázott fejlesztési stratégiák következtében az Intel 2024-ben összeomlott. A részvényárfolyam bezuhant, a befektetők bizalma megingott, ami Pat Gelsinger vezérigazgató távozásához vezetett decemberben.
Kép: Intel
A helyére ősi ellenfele, a régi motorosnak számító Lip-Bu Tan került, akitől azt várták, hogy rendet vágjon a konszern háza táján. Feladata volt, hogy levezényelje a régóta halogatott racionalizálást, és az új amerikai kormánnyal szorosan együttműködve elindítsa az egykor a világ legbefolyásosabb, legerősebb cégei közé tartozó hardvergyártót a stabilitás és növekedés útján.
Ám most úgy fest, hogy ebből nem lesz semmi.
Trump ringbe száll
Augusztus 6-án robbant a bomba, hiszen Tom Cotton republikánus szenátor az igazgatótanácshoz intézett levelében megvádolta Lip-Bu Tant azzal, hogy szoros kapcsolatot ápol kínai cégekkel.
Köztük külön megemlítve a Cadence Design-t, amelynek korábban vezérigazgatója volt, és amelyet a közelmúltban büntettek meg 140 millió dollárra azért, mert megsértette az exportszabályzatokat. A vád szerint konkrétan olyan kínai katonai egyetemnek adtak el IT-technológiát, amely részt vett a nukleáris robbantások szimulációinak megtervezésében.
Cotton aggodalmát fejezte ki
„az Intel működésének biztonsága és integritása, valamint az amerikai nemzetbiztonságra gyakorolt lehetséges hatások” miatt.
Rákérdezve arra is, hogy a vállalat igazgatótanácsa tudott-e a Cadence-nek küldött idézésekről Tan vezérigazgatói időszaka alatt, még mielőtt az Intel alkalmazta volna. Emellett érdeklődött, milyen lépéseket tettek ezen aggályok kezelésére.
Trump üzenete az Intel igazgatójának. Diszkrét.
Aztán, még mielőtt az Intel érdemben reagálhatott volna, jött Donald Trump amerikai elnök, és szó szerint ráborította a bilit a vállalatra. A saját, Truth Social nevű közösségi médiaplatformján követelte az Intel új vezérigazgatójának lemondását, mondván: potenciális biztonsági veszélyt jelent az Egyesült Államok számára.
Igazak a vádak?
Az tény, hogy Lip-Bu Tan az elmúlt évtizedek során rengeteg, több mint hatszáz kínai cégbe fektetett be az általa 1987-ben megalapított tőketársaságokon keresztül. Ezek között pedig olyanok is akadnak, amelyekben vezető szerepet is vállalt, és olyanok is, amelyek kapcsolatban álltak a kínai kommunista párttal és/vagy a hadsereggel.
Ezen vállalatok egy része azóta felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, vagy csak szimplán kockázatosnak minősítették. A probléma csupán az, hogy mindez nem volt titok.
Trump és az amerikai adminisztráció már akkor is tudott mindenről, amikor Lip-Bu Tant kinevezték, és amikor a kamerák előtt pózolva, egymásra mosolyogva jelentették ki, hogy ismét naggyá teszik az Intelt, és ezzel együtt Amerikát.
Lip-Bu Tan az Intel weboldalán közzétett nyílt levélben vissza is utasította a vádakat. Kiemelve azt, hogy több mint 40 éve az Egyesült Államokban él, és számára is elsődleges prioritás az ország biztonsága. Elismerte, hogy kapcsolatban állt az említett befektetési társaságokkal, és a Cadence Designnal.
Azzal vádolják az Intel főnökét, hogy technológiákat adott el a kínai hadseregnek.
Valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a cég együttműködik a kormánnyal: foglalkoznak a felvetett problémákkal, és azon dolgoznak, hogy mindenki tisztában legyen a tényekkel. Végül pedig leszögezte, hogy az Intel igazgatótanácsa mögötte áll, és haladnak tovább a megkezdett úton.
Ezzel azonban nem sikerült megnyugtatnia a befektetőket, hiszen a konfliktus kirobbanása óta mintegy 6 százalékot esett a részvények értéke.
Az igazi ok
Elemzők szerint a kormányzat szokatlanul agresszív és durva lépése nem a semmiből jött. Trump ugyanis azt várta, hogy az Intel pörgesse fel a termelést, kezdjen új gyártólétesítmények építésébe, ruházzon be különféle látványos fejlesztésekbe, mint ahogy teszi azt az Apple és az Nvidia. Ezt lehetett volna mutogatni a tévében, demonstrálva, hogy Trump hivatalba lépésével egy új korszak kezdődött a csipgyártásban is.
Az Intel az olyan projekteknek köszönheti a jelenlegi nehéz helyzetét, mint az ARC, a saját videókártya. Kép: Intel
Lip-Bu Tan azonban épp, hogy nem költeni akar, hanem visszafogni a költségeket, legalábbis az első időszakban. A céghez közel álló informátorok állításai szerint a terve az, hogy megszabaduljon a ballaszttól, azaz a vállalat összes nem produktív részlegétől. Radikálisan csökkentené az adminisztrációt, karcsúsítaná a struktúrát, gyorsítaná a döntéshozatalt, és megvizsgálná, hogy melyek a kulcsfontosságú termékek, hogy azokra koncentráljon a jövőben.
Csakhogy ez nem megy egyik napról a másikra, és pláne nem úgy, hogy ezzel párhuzamosan új gyárakat építenek.
Az Intel éppen az átgondolatlan, nem kellőképpen megalapozott beruházások, és az agyatlan pénzszórás miatt került óriási bajba. Trump viszont erőszakkal továbbra is ebbe az irányba tolná a vállalatot, pusztán kommunikációs okokból, azaz azért, hogy ünnepelhesse magát a médiában.
A Reutersnek nyilatkozott a konszern egyik korábbi vezető tisztségviselője, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ha az Intelt elkezdik piszkálni az állami hivatalok, az csak meglassítja a kétségtelenül szükséges átalakítási folyamatot. Ha pedig Tant eltávolítják a cég éléről, azzal tovább odázzák a problémák megoldását, ami akár katasztrofális hatással is járhat.
Viszont az is igaz, hogy az Intel nem hagyhatja figyelmen kívül a kormányzati akaratot. A 2022-ben meghirdetett CHIPS program célja, hogy állami támogatással pörgessék fel az Egyesült Államok IT-iparát.
Ennek pedig egyik legnagyobb nyertese éppen az Intel, amely csak tavaly 8 milliárd dollárt kapott a költségvetéstől, többet, mint bármely más cég.
E tőkeinjekciók nélkül a vállalat még nagyobb bajban lenne, pedig így is történetének legmélyebb válságát éli át. Ráadásul az állami támogatás elapadásával való nyílt politikai zsarolás elég nyomasztó jövő képét vetíti előre.
