A jelentési szezonban a gazdasági lapok cikkeznek, az elemzők elemeznek, az árfolyamok elszabadulnak, a kisbefektető pedig csak néz, hogy mi történik. Szőcs Gáborral, a Hold Alapkezelő Orion alapjának kezelőjével elmagyarázzuk, mik is azok a gyorsjelentések, miért fontosak, és hogyan érdemes figyelni őket.
Az alapvetően pesszimista elemzői várakozásokat is alulmúlta a Tesla második negyedéves eredménye, Elon Musk sokadszorra is beharangozta az olcsó Tesla piacra dobását, de már a vezérigazgató szerint is nehéz év vár a cégre – dióhéjban ez derül ki a Tesla legutóbbi gyorsjelentésével foglalkozó Forbes.hu-n is megjelenő hírből. Na meg az, hogy a hír nem maradt reakció nélkül, az árfolyam a zárás utáni kereskedésben esett 4,44 százalékot. A Hold szakértőjével körbejárjuk azt is, hogyan mozgatják az árfolyamokat a gyorsjelentések, és hogy miért fontos ez.
Mi az a gyorsjelentés?
A gyorsjelentéseket alapvetően a tőzsdén jegyzett cégektől láthatunk, minden lezárult negyedévük után törvényi kötelezettségük közzétenni egyet. Nem rögtön, általában pár hét után: például az első naptári negyedév januártól március végéig tart, az eredményeket viszont csak május vége felé tudjuk meg.
„Ha valaki részvényes, akkor valójában tulajdonosa a társaságnak, és így megilletik különböző tulajdonosi jogok is. Az egyik ilyen, hogy kellőképpen legyen tájékoztatva a társaság üzletmenetéről, az abban bekövetkező változásokról” – fogalmazza meg Szőcs Gábor, miért van szükség a gyorsjelentésekre.
Ezekben közzéteszik:
- a cég pénzügyi kimutatásait (mérleg, cash flow-, és eredménykimutatás), tehát egyszerűsítve számait,
- a menedzsment értékelését az előző, és várakozásait a következő időszakra vonatkozóan, itt fontos bejelentések érkezhetnek,
- de bárki kérdezhet is a vezetőségtől egy élő hívásban. Általában nem a kisbefektetők szólalnak fel, hanem elemzők, de papíron bárki felteheti a kérdéseit, még olyan is, akinek nincs részvénye.
Miért fontos figyelni?
A profik folyamatosan monitorozzák a befektetéseiket, viszont a kisbefektetőknek is fontos egy-egy ilyen alkalom. Szőcs szerint „ilyenkor a befektetők bőséges információhoz jutva, fogódzkodót kapnak a tézisükkel kapcsolatban, meg tudják vizsgálni, hogy áll a cég.”
Ami talán ennél is lényegesebb, hogy a jelentések érdemben tudják mozgatni az árfolyamokat rövid- és hosszútávon is. A részvények árfolyama ugyanis a befektetők jövőről alkotott képét tükrözi, egy jelentés után pedig ez akár drasztikusan is megváltozhat.
„Sosem az számít, hogy a jelentésben milyen számok szerepelnek, az a lényeg, hogy ezek a számok hogyan viszonyulnak a korábbi várakozásokhoz” – mondja Szőcs Gáborral, a Hold Alapkezelő Orion alapjának kezelője. Fotó: Hold Alapkezelő
Egy látványos példa a már említett Tesla eredmény, vagy a Shell 2020-as első negyedéves jelentése, ahol az addigi egyharmadára csökkentették az osztalékfizetést. „Erre a második a világháború óta nem volt példa, azonnal esett is rá a részvény 10-15 százalékot” – meséli Szőcs.
Olyan is van, hogy maguk az elmúlt negyedéves számok jók a jelentésekben, sőt, verik az elemzői várakozásokat, mégis esik az árfolyam, ugyanis a jövőről alkotott várakozást más befolyásolja. A Facebook (Meta Platforms) a tavalyi első negyedévét az árbevétel 30, az egy részvényre jutó eredmény 114 százalékos emelkedésével zárta. Mégis, amikor kijöttek a számok, a részvény több mint 10 százalékot esett. Az is kiderült ugyanis, hogy a Facebook irgalmatlan összegeket fordítana a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekre. „A piac akkor ezt szkeptikusan ablakon kidobott pénzként aposztrofálta, tehát hiába nőtt az alapbiznisz jövedelmezősége, a jövőről alkotott kép negatívabbá vált” – mondja Szőcs.
Így nézi a gyorsjelentéseket a higgadt profi.
Szőcs Gábor a HOLD Orion Befektetési Alap portfóliókezelője, és a 2025-ös „Az Év Portfóliómendzsere” díjának nyertese 19 éve követi az energia- és részvénypiacokat, jelenleg 57 milliárd forintot kezel. Profiként napi szinten követi a portfóliójában szereplő cégeket, így nagy meglepetés ritkábban érkezik egy-egy jelentésnél, mondja. „A már említett Shell-es osztalékvágáson sem lepődött meg igazán az, aki közelről követi az iparágat. Sőt, mivel tudtuk, hogy a mögöttes kiváltó ok,vagyis az alacsony olajár nem tarthat örökké, a bezuhanó árfolyam remek vételi lehetőséget biztosított.”
De mivel a Holdnál mélységében elemzik a cégeket, az iparágakat, és a makroeseményeket is, egy ilyen esemény nekik is segít újraértelmezni, tesztelni az elképzeléseiket.. „Újra és újra végig kell gondolnunk, igazunk lehet-e egy befektetésünkkel kapcsolatban, így kiemelten figyelünk mi is minden ilyen negyedéves jelentést.”
Érdemes elmélyedni a részletekben
Kisbefektetőként sem érdemes megelégedni a média beszámolóival, akármennyire alapos is néhány. Meg kell nézni az eredményeket részletesen, le kell tölteni a negyedéves prezentációt, végig kell hallgatni mit mond a menedzsment.
„Sosem az számít, hogy a jelentésben milyen számok szerepelnek, az a lényeg, hogy ezek a számok hogyan viszonyulnak a korábbi várakozásokhoz. Ez mozgatja a részvények árfolyamát, ugyanis egy-egy jelentés után drasztikusan változhatnak a cégekkel kapcsolatos jövőbeni várakozások”
– magyarázza Szőcs arról, hogyan érdemes a konkrét eredményeket figyelni. A részvénypiacnak és a nagy elemzőházak mindegyikének van valamilyen várakozása egy negyedév eredményeire vonatkozóan, az ezektől való eltérés okozhat pozitív, vagy negatív meglepetést.
Mindkét esetben arra kíváncsi a befektető, hogy mennyire egyedi, rövidtávú a meglepetés mögött álló tényező, vagy egy markánsabb, hosszú távon is fennálló strukturális változás van kibontakozóban cégnél. Előfordul, hogy egy cég jövedelmezősége, az eredménye extrém mód megugrik, ezzel együtt az árfolyam is. Pedig a profitugrás csak átmeneti, nem érdemes kivetíteni hosszútávra. „Egy ilyen félreértés, félreárazás esetén megfontolandó a pozíció csökkentése, fordított esetben pedig a növelése.”
A fordított esetre egy jó példa a lengyel Pepco két nap alatti 12 százalékos esése az idei első negyedéves jelentése után. A csoport angol leányvállalata egyre csak halmozta a veszteséget, és a lengyel üzletmenet is a várt alatt teljesített. Aki ekkor kiszállt a papírból, mégis rosszul járt. Azóta sikerült eladni a leányvállalatot, és a lengyel fogyasztó is elkezdett többet költeni. A részvény már több mint 22 százalékkal van feljebb a negatív jelentés előtti szinthez képest.
A Pepco árfolyama az utóbbi 3 hónapban. Forrás: Tradingview
A múltbéli eredményeknél még érdekesebb a menedzsment jövőről alkotott véleménye. A prezentáció utáni úgynevezett earnings call-ban bárki kérdezhet a vezetéstől, ezek leirata visszaolvasható, fent van az interneten. Bár Szőcs nem itt kérdezget, ugyanis nem szeretné edukálni a versenytársakat, de azt mondja, általában fontos kérdések és válaszok hangzanak el a cég jövőjével kapcsolatban, ezekre érdemes külön figyelni.
Ritkán kell nyomkodni a gombokat
A jelentéseket tehát mindenképp érdemes részletesen átnézni, hosszútávú befektetőként viszont ritkább az, hogy emiatt hirtelen reagálni kellene, még ha a piac sokszor teszi is. Szőcs erről úgy fogalmaz:
„Az egy dolog, hogy elemzőként hogyan értelmezzük ezeket a negyedéves jelentéseket, az már megint más, hogyan reagálunk befektetőként, hogyan nyomkodjuk a gombokat. Legtöbbször nincs teendő, de heves árfolyamreakciók esetén természetesen reagálunk. Az, hogy az eladást vagy a vételt „nyomjuk”, azon múlik, hogy fundamentálisan közelebb kerültünk-e vagy épp távolodtunk egy részvény általunk számolt, modellezett fair árfolyamától.”
Iparági trendeket is olvashatunk belőlük
Nem csak az egyes cégek jövőjével kapcsolatban fontos a jelentési szezon. Az, hogy mi történik egy adott iparágban, vagy egy ország gazdaságában, szintén kiderülhet. Aggregáltan is lehet követni egy-egy ország, például Egyesült Államok esetében az S&P 500 index vállalatainak nyereségét. „Különösen igaz ez az olyan időszakokban, amikor valami komoly bizonytalanság lesz úrrá a makrogazdaságban” – emeli ki Szőcs.
Miután Trump rárúgta az ajtót a világra a vámháborúval, kifejezetten érdekes lesz nézni, hogyan változik a profit azoknál a cégeknél, akik sokat importálnak vagy exportálnak az USA-ba. Kérdés, mennyire hárítható át az extra vám a fogyasztóra.
Ha pedig nem, akkor az, hogy ki nyeli majd be a veszteséget: az amerikai importőr, vagy a külföldi exportőr. Ez Szőcs szerint nem is a mostani, hanem a harmadik- és a negyedik negyedév számaiból fog kiderülni.
Mit vár a Hold Trump árnyékában?
A Hold szakértője szerint ambivalens helyzet, hogy a piacok minden bizonytalanság ellenére új csúcson vannak: „Ha belegondolunk, hányszor kaptunk a szívünkhöz március-április óta, volt vámháború, klímahátraarc, Trump NATO elkötelezettségének kérdése, csak egy pár példa. Sok a bizonytalanság a beruházások és a fogyasztás tekintetében is, a vámok hatása is majd az év második felében fog igazán látszani.”
Így bár örülnek az idén eddig elért magas hozamaiknak, mostanra a megnövekedett kockázatokat ignoráló részvénypiacok miatt óvatosabbak a portfóliókban.
