A kormány lakáspolitikai intézkedései, így az új 3 százalékos hitel is a jómódúaknak kedvez, a szegényebbek számára kedvezőtlen – állítja a befektetési szakértő.
Mi történt? Alapismeretek gazdaságpolitikusoknak címmel írt elemzést Zsiday Viktor a kormány ingatlanpolitikai intézkedéseiről, avagy lakhatási támogatásairól, valamint a magyarországi ingatlanpiac trendjeiről.
Mire jutott? A Citadella alapkezelője, befektetési szakember alapvetően úgy látja: Magyarországon jól láthatóan kínálati probléma van: nagyon kevés lakást építünk. Zsiday szerint valószínűleg ebben szerepet játszik a szabályozás, az állami beavatkozások, a képzett szakemberek elvándorlása és bizonyára más tényezők is, viszont:
„a piaci ár/mennyiségi jelzések alapján teljesen joggal feltételezhetjük, hogy a magyar lakáspiac kínálati nehézségekkel küzd, nem keresletiekkel”
– fogalmazott.
Miért fontos ez? Zsiday felteszi a költői kérdést: mi történik, ha egy szűkös, kínálati korlátokkal rendelkező piacra további keresletet eresztünk rá (mint tette azt a kormány szinte minden eddig lakáspiaci programja, és fogja tenni a 3 százalékos kedvezményes kamatozású hitelprogram is). A szakértő szerint egyértelmű, hogy így nem a kínálat, hanem a kereslet fog nőni, ami drágulást hoz magával.
„Ez azoknak jó, akik már rendelkeznek lakással, esetleg megtakarítási/befektetési eszközként tartva többel is, azaz a jómódúaknak. A kevésbé tehetőseknek (fiatalok, alacsonyabb jövedelműek) ez borzasztó csapás. Ha rajtuk akarunk segíteni, akkor a kínálatot kell ösztönözni, és nem a keresletet.”
Hogyan értékelhető tehát az új hitel? „A kormányzat lakáspiaci beavatkozásai az elmúlt években szinte kizárólag keresletoldaliak voltak, az új 3 százalékos hitel is az: a jómódúaknak kedveznek, a szegényebbek számára kedvezőtlenek, és legfontosabb eredményük az árak felhajtása” – foglalta össze Zsiday.
