Azoknak, akik nem jutnak be államilag finanszírozott képzésre, a diploma megszerzése komoly kiadást jelenthet. De nagy a szórás az évente néhány százezer forintos képzéstől a harminc milliós összköltségű szakok között.
Mi történt? A felvi.hu adatai szerint 2025-ben 95 907 főt vettek fel felsőoktatási intézményekbe, közülük 74 156 fő jutott be államilag támogatott helyekre. A többieknek milliókat kell fizetni a képzésért, a tandíjon felül pedig szép kis összegek adódnak még ehhez. Az Atervező.hu pénzügyi tanácsadó oldal kiszámolta a költségeket.
Mennyi lesz? Míg egy hat féléves pedagógusképzést másfél millió forintból ki lehet hozni, egy orvosi vagy állatorvosi képzéshez 16 millió forint tandíjra van szükség.
Az utóbbi években azonban folyamatosan, körülbelül 10-20 százalékkal emelkedtek a tandíjak, különösen azokban a szektorokban, ahol magasabb a kereslet vagy drágább az oktatás fenntartása (pl. orvosképzés, műszaki, művészeti szakok).
Milyen plusz költségek vannak a tandíjon felül? Utazásra, tankönyvekre, szakmai anyagokra, beiratkozási és egyéb adminisztrációs díjakra évente akár 100-150 ezer forintra is szükség lehet, emellett egyes képzéseknél külön kell fizetni a vizsgáért, kreditekért is.
Ha az egyetemista otthonától távoli egyetemen kezd tanulni, a finanszírozandó tételek listájában megjelennek még a lakhatási költségek is. Gazdaságilag az egyik legkedvezőbb lakhatási forma a kollégiumi elhelyezés (20–50 ezer forint havonta), itt azonban a férőhelyek száma korlátozott.
Ha valaki lecsúszik a kollégiumi lehetőségről, akkor nem marad más, mint a kiadó szobák vagy lakások keresése.
A jelenlegi albérletárakat tekintve egy 6 féléves képzés esetén lakhatási és egyéb járulékos költségekkel összesen 1–3 millió forintos extra kiadás keletkezhet. Egy 12 féléves képzés esetében pedig könnyen szembesülhetünk 5–8 millió forint plusz költséggel is – emeli ki Bokros Máté Levente pénzügyi tanácsadó.
