Zöld utat kaptak a teljes homlokzatot beborító óriásmolinók, az önkormányzatok kezéből kicsavarták a jogi eszközt, amivel megóvhatták a városképet.
Mi történt? A háborús vészhelyzetre hivatkozó jogszabály-módosítással a kormány kicsavart egy jogi eszközt az önkormányzatok kezéből, mellyel eddig le tudták szedetni a városképet elcsúfító, olykor az egész épület homlokzatát elfedő reklámokat. Az új építészeti törvénnyel gyakorlatilag megszűnik a fővárosi önkormányzat beleszólási joga a homlokzati reklámügyekbe – írja a 24.hu.
„A XIII. kerületben például eddig 2 négyzetméterben korlátozták a kihelyezhető reklámhálók méretét, de a kormányrendelet hatására törölniük kellett ezt a megkötést, így most már akár 15 négyzetméteres reklámok is megjelenhetnek az épületek falán. Ez a belvárosban jelentős reklámszennyezés növekedést okozhat” – idézi a Népszava Keszthelyi Dorottyát, a DK fővárosi képviselőjét.
Vitézy Dávid a városkép rombolásának nevezte a helyzetet, melyről elmondta:
„A kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva oly mértékig engedi szabadon a közterületi reklámkihelyezést az egész országban, hogy nemcsak Bukarest fog rendezettebbnek tűnni Budapestnél, hanem Új-Delhi is”
Háttér. A városképet romboló óriási molinók ellen 2022-ben lépett fel a budapesti városvezetés. Akkor az épületek homlokzatára felhúzott reklámhordozók kihelyezését önkormányzati engedélyhez kötötték. A főváros példáját követve a kerületi önkormányzatok néhol még szigorúbb korlátozást vezettek be.
