Nem vittünk vissza 800 millió palackot. Mi lesz a pénzzel?
Mi történt? 2024-ben összesen 32,9 milliárd forintot könyvelt el „egyéb bevételként” a vissza nem váltott palackok után a Mohu, a Mol koncessziós leányvállalata, ami a kötelező üvegvisszaváltási rendszert működteti – írja a 24.hu. Ez abból adódik, hogy Magyarországon
a Mohu még a visszaváltás tényleges teljesítése előtt, már a forgalomba kerülés pillanatában megkapja az 50 forintos betétdíjat
– ezzel szemben más uniós országokban csak a ténylegesen begyűjtött mennyiség után fizetnek.
A cikk rámutat, hogy 2024 végéig körülbelül 800 millió palack nem került vissza a forgalomból, de ebből egy jó részt 2025-ben pótoltak – a Mohu ugyanakkor már céltartalékot képezett a jövőbeni visszaváltások fedezetére. A beszámoló szerint erre a célra 18,7 milliárd forintot különítettek el.
Mi lesz azzal a 30 milliárddal? A Mohu hangsúlyozta, hogy a 32,9 milliárd forint nem profit, hanem bevétel–költség különbözetként jelentkezik, amelyet teljes egészében a rendszer működtetésére és fejlesztésére fordítanak. A vállalat 2024-ben közel 50 milliárd forintot fordított pl. automaták üzemeltetésére, kezelési, szállítási és előkezelési költségekre, valamint több mint 3 000 visszaváltó automata beszerzésére. Ebből 28 milliárd forint anyagjellegű költség, 19 milliárd céltartalék, 7,9 milliárd rövid lejáratú költség és 4 milliárd amortizáció szerepel.
A Mohu emellett hangsúlyozta, hogy a rendszert még nem nyereséggel, hanem 50 milliárd forintos veszteséggel zárták zárójelentésük szerint.
Politikai, uniós szempontból is releváns, hogy az EU egy új szabályozást tervez, amely 2029-től nonprofit cégeket kötelezne az üvegvisszaváltásra – ebben a rendszerben tehát változás várható, ha nem érik el a 90 százalékos visszaváltási arányt.
