A norvég állami vagyonalap tavaly év végén már 1739 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett. Ezt a hatalmas pénztömeget 27 év alatt sikerült összerakni, és félretenni rosszabb időkre, amikor a hatalmas olaj- és földgázkincs nem áll majd rendelkezésre. A norvég alap kiváló példája (és reklámja) a hangya szemléletű megtakarításnak és a kamatos kamatozás hatásvilágának.
A szerző a Concorde részvénypiaci stratégája. Korábban megjelent írásai itt olvashatók.
A norvég állami vagyonalap a világ egyik legnagyobb befektetője. A 2024 végén általa tartott eszközök értéke 1739 milliárd dollárra rúgott, ami szédületes növekedés 27 év alatt, és jól mutatja, hogy az olaj- és földgázkincs nem feltétlenül jelent átkot.
Norvégia 1969-ben talált olajkincset az Északi-tengeren, még éppen az országhoz tartozó vizek alatt.
A már ekkor is gazdag országban úgy döntöttek, hogy a nyersanyagkincsnek köszönhető gazdasági növekedés hatásait nem kívánják felélni. A norvég parlament 1990-ben alkotta meg a jogszabályt, ami a jelenlegi szuverén alap megszületésének a kiindulópontja volt.
A GDP három és félszeresét spórolták össze
Az első pénzeket 1996-ban tették félre, és 1998 óta láthatja teljes transzparenciában a világ, hogy mire is lehet képes a hangya mentalitás. Tücsök mentalitást rengeteget láthattunk a világtörténelemben, a norvég példa elég ritka és a maga nemében egyedülálló.
Az éves norvég GDP-nek jelenleg nagyjából három és félszeresére rúgó 1739 milliárd dolláros vagyon három tételből állt össze 2024 végére. Az olaj- és földgázkincsekből származó befizetések összértéke 449 milliárd dollár volt, míg a befektetések hozama a 27 éves működési idő alatt 977 milliárd dollárra rúgott. Ezt egészíti ki a norvég korona leértékelődése által keletkezett 313 milliárd dollárnyi devizaátértékelés. Ezt a devizaátértékelést nem számítva
az alap jelenlegi értékének a 31,5 százaléka származik az ide történő befizetésekből, míg a 68,5 százaléka a megkeletkezett hozamból.
Pedig – ha lehet így fogalmazni – befektetési szempontból „nagyon rossz időben”, 1998-ban kezdte meg a működését a norvég állami vagyonalap. De még ne menjünk ennyire előre.
A 2024-es esztendő végén az alap 19 754 950 251 746 norvég koronányi vagyona négy eszközkategóriában oszlott meg.
- – A vagyontömeg 71,4 százaléka van részvényben 63 ország 8659 tőzsdei társaságába befektetve.
- – A kötvénybefektetések aránya 26,6 százalékos, 49 ország 1507 fajta kötvényére szétosztva.
- – Ingatlanbefektetéseket 14 országban eszközöl az alap, 910 projektben az eszközérték 1,8 százalékából.
- – Megújuló energiaforrásokba jelenleg 0,1 százalék van befektetve 5 ország 7 projektjében.
Sajátba sosem
Alapszabály a diverzifikáció miatt az, hogy az alapnak nem lehetnek norvég eszközei. A norvég állami vagyonalap honlapján fantasztikus részletgazdagsággal mutatják be a közpénztömeg befektetését. Az egyik legérdekesebb adatsor a hozamé, amely így mutatott az 1998 és 2024 közötti 27 esztendőben:
A 27 éves időszak alatt 21 pozitív és 6 negatív hozamú év volt.
A hozam négy esztendő során haladta meg a 15 százalékot (2009, 2013, 2019 és 2023), de volt két olyan év, amikor 10 százaléknál nagyobb volt a visszaesés (2008 és 2022).
A norvég vagyonalap átlagos éves hozama a 27 év során 6,34 százalékos volt, amely első ránézésre nem tűnik magasnak, tekintettel a 70+ százalékos részvénysúlyra és a részvénytőzsdék 2009 óta tartó szárnyalására. De csak első ránézésre nem olyan jó ez a 6,34 százalékos hozam, ugyanis itt jön elő az alap már említett nem túl kedvező kezdő időpontja, az 1998-as év, amely pont a nagy 2000-es technológiai buborék kidurranása elé esett. Érdemes is egy pillantást vetnünk az S&P 500 index negyedéves gyertyás grafikonjára 1998 és 2024 között, direkt nem logaritmusos skálázás mellett:
Világoskék téglalap jelöli az 1998 harmadik és 2011 harmadik negyedéve között eltelt 13 évet és egy negyedévet, amely majdnem a norvég állami vagyonalap működési idejének a fele volt eddig. Méghozzá nagyjából az első fele. Az S&P 500 index 1998. június 30-án 1134 ponton zárt, míg 13 évvel és 1 negyedévvel később 2011. szeptember 30-án 1131 ponton, azaz szinte pontosan ugyanott. Úgy telt el bő 13 esztendő, hogy közben semerre sem ment a globális részvénypiac legkomolyabb részét adó amerikai részvénypiacnak ez az indexe. Ami viszont a 2011-es év végétől jött, az nem más, mint a magas részvényarány és a kamatos kamat igazi „promóciója”.
Hangyaország kontra tücsökország
A másik összehasonlításra érdemes adat az amerikai infláció 1998 és 2024 közötti 2,52 százalékos éves átlagos értéke, ami alapján a norvég alap éves átlagos reálhozama 3,82 százalékpontos volt. Még egyszer hangsúlyozom: úgy, hogy az alap működésének az első 13-14 évében az S&P 500 index egy hatalmas sávos mozgást produkált éppen két korszakos bikapiac között.
Az írás végén álljon itt egy utolsó számpélda.
2024-ben az alap 13,09 százalékos hozama 222 milliárd dollár volt, ami a magyar GDP-vel nagyjából egyenlő érték.
Forintban kifejezve az egy norvég állampolgárra jutó vagyon 14 millió forinttal nőtt a 2024-es évben csak a befektetési hozamból…
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
