Háromezer startup, több unikornis, 150 aktív kockázatitőke-társaság. Csak tavaly 171 millió euró friss tőke a mesterséges intelligenciával foglalkozó lengyel cégeknek. És egy program, ami már az óvodásoknak tanítja az MI-t. Lengyelország, élen Varsóval nagyon elhúzott mellettünk.
„Küzdeni fogok azért, hogy a lengyel diplomáciai képviseletek az új technológiai ipar képviselői legyenek” – közölte Karol Nawrocki, Lengyelország újonnan megválasztott elnöke, bejelentve egyúttal az áttörést jelentő technológiák fejlesztésére létrehozandó új alapot.
Az erről szóló jogalkotási kezdeményezés lehet az új elnök egyik első intézkedése augusztusban, közvetlenül az eskütétele után. Mindez egy olyan politikus szándéka, akit konzervatívnak, nacionalistának és populistának tartanak.
A bejelentés ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy Varsó az innovációs verseny és tudásalapú gazdaság következő szakaszába léphet.
Új elnök, új tech-szelek
A The Economist két hete címlapos vezércikkben méltatta a lengyel gazdaság teljesítményét, „amelyért a lengyelek oly keményen megdolgoztak”, ám a varsói elnökválasztást végül nem a lap által sugalmazott jelölt nyerte (ő a kormánypárti erők jelöltje, Rafal Trzaskowski volt, nem mellesleg Varsó főpolgármestere). Lengyelország elmúlt években felmutatott teljesítménye azonban okkal vívta ki a befolyásos gazdasági hetilap figyelmét.
Varsóban ugyanis még a konzervatív jelölt is felismeri a digitális gazdaság szerepét, és külpolitikai fordulatot hirdetve, technológiai nagykövetek kinevezését szorgalmazza. Feladatul kijelölve számukra a lengyel startupok és innováció, átfogó módon a lengyel technológiai gondolkodás népszerűsítését.
Jóllehet a külpolitikát Varsóban is leginkább a kormányfő és nem az elnök formálja – így a kampányígéret tényleges megvalósulásáig sok víz lefolyhat a Visztulán –, Karol Nawrocki „startup diplomatákat” emlegető felvetése kellő kidolgozottság esetén túlmutat szimpla kampánybejelentésen vagy megszokott gazdaságdiplomáciai szemléleten.
Ahogy arra kis országok, így Izrael és Észtország is jó példát adnak, a technológia lehet a külpolitika fontos ütőkártyája. A téma felvetése önmagában jelzi, hová jutottak a velünk együtt rendszert váltó, valamint az EU-hoz szintén velünk együtt csatlakozó lengyelek. Mielőtt a bejelentésből kibontakozna a következő évek stratégiája, tekintsük át, milyen teljesítmény áll a felvetés hátterében.
Nemzeti MI-modellek
2023-ban a lengyel digitális gazdaság értéke 80 milliárd euró volt, meghaladva az építőipar és az ingatlanpiac értékét. Ha külön ágazat lenne, akkor a lengyel GDP értékének 10,5 százalékát tenné ki. Az ágazat közel 1,5 millió munkahely fenntartásához járul hozzá – állapította meg a VeloBank Mennyit ér Lengyelország digitális gazdasága? című tavalyi jelentése.
2025-re a lengyel digitális ágazat ott tart – mindössze két évvel az után, hogy a Chat GPT nemzetközi debütálása felforgatta az addig ismert technológiai valóságunkat –, hogy a felhasználó számos hazai MI-modell közül válogathat. Közülük kiemelkedik a PLLuM és a Bielik. Míg előbbi kifejezetten a polgárok közigazgatási eljárásokban való támogatására készült, az utóbbit az oktatási és kutatási terület szereplőinek szánták. S mivel a helyi és EU-s adatvédelmi szabályozásnak is megfelelő úgynevezett adatszuverén módon működik (az adat nem hagyja el a vállalatot) mára a bankrendszer egyfajta belső MI-rendszerévé vált.
A közép-európai startup ökoszisztéma híreiről tudósító The Recursive adatai szerint tavaly a mesterséges intelligenciával foglalkozó lengyel vállalatok (Campus AI, Nomagic, Synerise, Sky Engine AI, Endrone) tőkevonzása – duplázódva az előző éviről – elérte a 171 millió eurót.
A szöveg-beszéd szintetizátor ElevenLabs egyedül közel 80 millió eurót kapott, amivel két év működés után elérte az egymilliárd dollár értékű unikornis státuszt. Ilyenből – a Wall Street Journal, a Fortune és a TechCrunch friss listája alapján – nyolc működik az országban, ezzel ők is a prominens klub tagjaivá váltak.
A régiós tech központok országa
Az ország technológiai fejlettségét egy sor másik körülmény is illusztrálja. A lengyelek jelenleg 300 co-working térrel rendelkeznek, és mintegy 150 aktív kockázatitőke-társaság fűti a számontartott 3000 startupot. Habár utóbbiak zöme a fővárosban van, kompetencia és munkaerő-vonzó képesség tekintetében Varsónak a vidéki nagyvárosokkal is meg kell küzdenie.
A „lengyel Szilícium-völgy” hírnévre szert tett Wrocław a technológiai cégeiről és nemzetközi K+F központjairól híres, Lublin az agrár- és biotechnológiai cégek központja lett. A közelségük miatt Háromvárosnak nevezett Gdansk, Sopot és Gdynia a tengeri technológia, logisztikai startupok és inkubátorok hazájává vált, Krakkó pedig, a maga 60 ezer informatikusával erős MI és adatfeldolgozási központ.
Az ipari gazdaságról a technológiai (szolgáltatás alapú) gazdaságra való átállás fázisában lévő Lengyelország legjobb példája a bányász-kohász múltjáról ismert Szilézia. A nehézipari tartomány központja, Katowice a Wieczorek szénbánya 9 hektárnyi területén kezdett fejlesztésbe az ipari örökség megőrzése, valamint a modern szolgáltatások befogadása érdekében. A projekt gaming- és technológiai központ (Gamingowo-Technologiczny Hub) létrehozását tűzte ki célul, mely a digitális iparágaknak kínál innovatív munkakörnyezetet, elősegítve a technológiai vállalatok, fiatal vállalkozók és startupok fejlődését.
A lengyel IT fellegvára státuszra mindazonáltal Poznań is jó eséllyel pályázhat, ez év tavaszától mindenképpen; az Európai Bizottság (EB) ugyanis a kontinens hat újonnan létesítendő mesterségesintelligencia-gyára egyikének a poznańi Piast Központot választotta. Ezt az EB 50 millió euró támogatással nyomatékosította, amelyet a Tusk-kormány további 85 millióval egészít ki. A Piast az MI tudományos és ipari alkalmazásának felgyorsítására összpontosít, különös tekintettel az egészségügyre és élettudományokra, a kiberbiztonságra és kvantumtechnológiákra, valamint az űrtudományra.
… két jóbarát, együtt repül kozmoszon át
Apropó űrtudomány. A világűr meghódítására a floridai Kennedy Űrközpontból Kapu Tiborral együtt készülő 41 éves Sławosz Uznański-Wiśniewski hosszú évtizedek után, a második lengyelként juthat a kozmoszba.
A lengyel büszkeséget ugyanakkor nemcsak az ő útja, hanem a helyi űrszektor is dagaszthatja. 400 szervezet 15 ezer alkalmazottja kapcsolódik az ESA és a NASA programjaihoz, partnerként szerepelve olyan projektekben mint az űrszemét figyelemmel kísérésére és a potenciális ütközések megelőzésére, a Hold és a Mars felfedezésére, valamint a naprendszer és az univerzum mélyebb megértésére elindított kutatások.
Felzárkózás és nehezítő körülmények
Jóllehet a fejlődés dinamikus, Lengyelország a felzárkózás fázisában van. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a lengyel vállalatoknak csupán 5,9 százaléka használ MI-t, szemben az EU 13,5 százalékos átlagával, és a digitális érettséget kifejező DESI index tavalyi rangsorában is a sereghajtók között voltak. Ezt máris árnyalja az Amazon Web Services (AWS) idei jelentése, amely szerint a lengyel vállalatok MI-adaptációja 36 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez az EU-ban a leggyorsabb növekedésnek számít.
A nehezítő tényezők sorában az egyik legfontosabb a szakképzett munkaerő hiánya, a szabályozási környezet tisztázatlansága, az MI chipekhez való hozzáférés amerikai korlátozása, és az energiaellátás fenntarthatósága is. A kormányzat dolgozik a megoldáson: együttműködik Európával, tárgyal Amerikával és állami MI-kurzusokat indít az egyetemeken, támogatja a globálisan versenyképes vállalatokat.
A terület prioritása miatt az oktatási kezdeményezésekből a piaci szereplők is kiveszik részüket. A Financial Times leggyorsabban fejlődő cégek listáján 2022-ben 17. helyet elérő krakkói Synerise alapítója,
Jarosław Królewski AI Schools & Academy névvel indított programot, mely az első mesterséges intelligenciát tanító program Lengyelország óvodáiban, általános- és középiskoláiban.
A projekt több mint 1500 intézményben biztosít oktatást a diákoknak fizikusok, matematikusok és informatikusok közreműködésével.
Új hajnal
Az elmúlt tíz évben a lengyel gazdaság reálértéken 37 százalékkal nőtt, amellyel az ország az EU legerősebb fejlődését produkálta. A Pekao Bank Lengyelország pillanata. Hogyan gazdagodott meg, és hogyan válik erős, tudásalapú gazdasággá című friss elemzése reálisnak tartja, hogy tíz év múlva az egy főre jutó GDP meghaladja Olaszországét.
Ehhez – mutat rá az elemzés – a leggyorsabban fejlődő, tudásalapú gazdaság további ösztönzésére van szükség, amit a hagyományos exportbajnokok (pl. élelmiszer- és bútoripar) mellett olyan magas innovációs értékű ágazatok támogatnak leginkább, mint az informatika, a fegyver- és az űripar, a félvezetők és speciális közlekedési eszközök gyártása.
„A világ technológiai forradalmon megy keresztül, amelyet Lengyelországnak nem szabad elmulasztania” – mondta márciusban Karol Nawrocki. Miközben a térség számos állama még mindig a hagyományos iparágakhoz ragaszkodik, Varsó a mesterséges intelligenciára és a startup innovációra építve nemcsak lépést tartani szándékozik a technológia fejlődésével, hanem formálni is kívánja azt. Mindezt egy olyan társadalomban, amelyben a legnagyobb példányszámú konzervatív napilapnak, a Rzeczpospolitának is van startup, mesterséges intelligencia, drónok és személyes pénzügyek rovata.
A lengyel felemelkedés ábrázolása nem csak számokban eklatáns. Részük és sajátjuk a grafika, melyet magas színvonalon művelnek, nota bene a dizájn az IT iparban is kifizetődő szaktudás. Ryszard Kaja grafikusművész milliós utánnyomásban fogyó, világszerte jól ismert plakátja a Gdański Hajógyár (Stocznia Gdańska) híres daruit ábrázolja, mögöttük a munkásosztály reménytelibb jövőjét sugalló kelő nappal. A plakát egyszerre vált a lengyel ipari örökség előtti főhajtássá és a változások gyújtópontja, a Szolidaritás függetlenségi mozgalom szimbólumává.
Ha a lengyelek ezzel a lendülettel folytatják megkezdett útjukat, a plakát új verziójára lehet szükség, mely már egy új kor digitális hajnalát illusztrálja.
Tóth István,
startup- és PR-szakértő,
a STRT Holding PR & Investor Relations Managere
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
