A kínai gyorsvasút helyett végre a valóban mindenkinek kedvező reptéri vasúti terv irányába mozdult a kormány. A kérdés csak az, hogy komolyan is gondolják-e a megvalósítást? Veszteni nem lehet vele, és népszerűsködésre is biztosan jó. Ács világa.
A huszadik beszámoló elolvasása után se könnyű értelmezni, hogy milyen reptéri gyorsvasutat jelentett be a héten Nagy Márton miniszter. Világos, hogy a részleteket majd később közli, de annyit azért elárulhatott volna, hogy az eddigi legjobb tervnek csak a felét akarják megcsinálni, vagy az egészet.
Önmagában marhaság gyorsvasútnak becézni a projektet, hiszen gyorsvasút max az a kínaiak által nyomott agyrém lett volna, amiből szerencsére már korábban kihátrált a kormány és amiről két éve már ventiláltam: a teljesen új, független, méregdrága pálya a reptértől a belvárosig, illetve Rákosrendezőig. Ezt kizárólag azok a ferihegyi utasok használtak volna, akik Budapestről indulnak, vagy oda érkeznek és valószínűleg a méregdrága jegyekkel se térült volna soha meg.
Az, hogy a meglevő pályából kiágazik Kőbánya-Kispest után valahol egy új szárnyvonal a reptérig, nem minősül gyorsvasútnak, mégis ez az optimális verzió.
Ami nem derült ki egyértelműen Nagy Márton szavaiból és a sajtótájékoztatón jelenlevő kollégák se kérdeztek rá, hogy a vonal visszaköt-e a reptéri megálló után a Budapest-Cegléd vasútvonalba. Ez lenne az a megoldás, ami a közlekedési szakma egyöntetű támogatását élvezi, de könnyen belátható, hogy miért kedvező mindenkinek.
A Köki-Monor szakasz rendkívül túlzsúfolt, a tehervonatok nappal alig férnek be. Ha pont ezen a részen lesz egy másik vonalvezetésű pálya is, akkor több vonat tud közlekedni, gyakrabban és kiszámíthatóbban járhatnak az elővárosi vonatok is. De ami egész Kelet-Magyarország számára fontosabb, ha az IC és gyorsvonatok Budapest és Cegléd felől érkezve is be tudnának menni a reptérhez. Vagyis közvetlen kötöttpályás kapcsolatuk lenne a Debrecen, Békéscsaba és Szeged felől érkezőknek. Sőt, akár Székesfehérvár, Pécs és Győr felől is lehet átlós vonatokat indítani, hogy a reptér szinte az egész országból közvetlenül elérhető legyen.
Erős félmegoldásnak tűnik tehát, ha csak egy fejállomást kap a reptér, a lényeg a visszakötés a fővonalba. De ez már egy meglevő, részletesen kidolgozott terv, Lázár János volt az, aki bejelentette még 2016-ban. Érdekes, hogy ő akkor kancelláriaminiszter volt, ma pedig vasútminiszter, mégsem ő menőzik a terv mostani felmelegítésével.
A lényeg tehát, hogy régi a terv, csak elő kellene kapni. (Érdekes, hogy Vitézy Dávid most nem posztolt róla, nagyon elfoglalt lehet a fővárosi politikai csatározásokkal.)
Ezért értelmezhetetlen Nagy Márton bejelentése arról, hogy el is kezdik tervezni. Azt rég nem kell, legfeljebb felfrissíteni.
A finanszírozás persze nagy kérdés, hasonló projektekre van uniós pénz, kivéve ha az adott országban az ilyeneket nem kis részben a nemzeti tőkésosztály megerősítésére fordítják, hogy finoman fogalmazzak. Tehát fontosak lesznek a részletek, hogy milyen magáncégek és milyen feltételekkel vállalják az építést és üzemeltetést.
Sokan azt gondolják, hogy csak a szokásos nagyotmondásról van szó, hiszen már vagy tízszer belengették a reptéri vasutat és sose lett belőle semmi. Miért pont most lenne, amikor totál le van gatyásodva az állam? Nem tudhatjuk, mennyire komoly a mostani szándék, annyi biztos, hogy mivel mindenki, aki a reptérről utazik kifejezetten jól jár vele, népszerű projekt lehet.
Tehát akár a (már kész, semmibe se kerülő) terveket is lehet mutogatni a következő választás előtt. Baromi jól hangzik, hogy Szatymaztól Újfehértóig egyenesen kimegy a vonat a reptérre, a megvalósítás elkezdését viszont lehet számon kérni reálisan a jövőre aktuális választás előtt.
