A Bosch budapesti fejlesztési központjában több ezer mérnök dolgozik olyan, a többi között AI-alapú technológiákon, amelyek biztonságosabbá teszik a közúti közlekedést. Emellett az emberi agy szerkezetét másoló neuromorf modelleket fejlesztenek, amelyek végül elhozhatják a valódi önvezető autók korát.
A legtöbb ember a chatbotokon vagy képgeneráló weboldalakon keresztül találkozik a mesterséges intelligenciával a mindennapokban. De az AI-technológiák szinte láthatatlan módon felbukkannak más területeken is. Így például a járművekben, és szép lassan átalakítják az autóvezetést is. E folyamatban kulcsszerepet játszik a Bosch, amely már régóta felismerte a technológia fontosságát, és közel egy évtizede (!) óriási energiákat mozgósít annak érdekében, hogy e területen meghatározó szereplővé váljon.
Az éves szinten mintegy 90 milliárd eurós bevételt realizáló, globálisan durván 420 000 embert foglalkoztató konglomerátum hazánkban építette fel egyik legnagyobb fejlesztői központját. Csak itt 3500 mérnök dolgozik a többi között azon, hogy az ilyen eljárások megjelenjenek minden egyes Bosch által forgalmazott termékben – így a járműipari megoldásokban is.
Karaffy Zoltán, a Bosch digitális átalakulásért felelős igazgatója
A több napos, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat által szervezett AI Symposium konferencián Karaffy Zoltán, a vállalat digitális átalakulásért felelős igazgatója ismertette az elért eredményeket. Az eseményen tudtunk is vele arról beszélgetni, hogy a mesterséges intelligencia megoldások milyen konkrét, kézzel fogható és szemmel látható változásokat gyakorolhatnak az autózásra a hétköznapok során.
Az emberi agyat másolnák
A fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) egy ideje már megjelentek a modern gépjárművekben. A Bosch viszont azt tűzte ki célul, hogy ezek hatékonyságát és sokoldalúságát nagy mértékben kitolja a mesterséges intelligencia segítségével.
Ennek érdekében vágott bele az úgynevezett neuromorf technológia (Neuromorphic Computing) kifejlesztésébe, amelynél az agy működését vették alapul, és amivel az emberi elmét szeretnék „lemásolni” – egyfajta digitális módon.
Ebben a munkában pedig kulcsszerepet játszik a már említett magyarországi központ, amely Európában a második legnagyobb a németországi kutatási-fejlesztési részleg után.
Mit csinál az AI az autóban?
A koncepció lényege, hogy a járművekbe a Bosch által megalkotott szenzorokat, azaz vizuális, radar és lézeres érzékelőket építik. Ezek folyamatosan gyűjtik az adatokat, a szintén saját fejlesztésű hardverekbe integrált AI technológiák pedig feldolgozzák azokat.
A Bosch saját technológia révén forradalmasítaná az autózást. Kép: Bosch
Ezt követően különféle hasznos információkkal képesek segíteni a sofőrt, vagy akár konkrétan bele is tudnak nyúlni a jármű irányításába. Karaffy Zoltán konkrét példaként említette, hogy ha egy labda kigurul az úttestre, akkor az autó már felkészül arra is, hogy jöhet amögött egy gyermek is, és magától megteszi a szükséges óvintézkedéseket.
A Bosch által kifejlesztett mesterséges intelligencia modell tanítható, tehát folyamatosan fejlődik, és bizonyos keretek között nagy rugalmassággal építhető be különféle eszközökbe. A már említett neuromorf architektúrák gyorsabban és hatékonyabban képesek kezelni az érzékelők által generált nagy mennyiségű adatot. Az ilyen chipek lényegesen kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos ADAS-rendszerek processzorai.
A fejlesztések további előnye, hogy a neuromorf rendszerek képesek önmaguktól tanulni és valós időben alkalmazkodni a környezethez, például a forgalmi helyzetekhez.
Ez lehetővé teszi, hogy a neuromorf elvű ADAS-rendszerek dinamikusan reagáljanak a szokatlan vagy ismeretlen közlekedési szituációkra is. E megoldás tehát gyorsabb, önállóbb és sokoldalúbb, mint a hagyományosabb felépítésű elődei.
Miért hasznos?
A jelenlegi fejlettségi fázisban az AI már használható arra, hogy biztonságosabbá tegye a közlekedést egyes vezetéstámogató rendszerek részeként. Tehát van gyakorlati haszna már most is. A végső, de ma még távoli cél a megfizethető, teljes önvezetést kínáló autós rendszerek megteremtése, ami számos további konkrét előnnyel jár majd.
Amennyiben bejönnek a számítások, akkor egy önvezető járművekből álló ökoszisztémában gyorsabb, olcsóbb és energiatakarékosabb lesz a közlekedés.
A cég autóipari koncepciójának egyik sarkalatos eleme, hogy legyen egy olyan beépíthető hardver, amely akkor is elérhetővé teszi az AI funkciók egy részét, ha az el van vágva a világhálótól. Ez egy teljesen logikus döntés, hiszen vannak olyan helyei a Földnek, ahol egyszerűen nem működnek a vezeték nélküli adatátviteli technológiák. De pont a már említett biztonsági okok miatt nagyon fontosnak ítélték, hogy az említett technológiákról ilyenkor se kelljen lemondani.
A Budapesti központban is fejlesztik a forradalmi neuroform AI technológiát. Kép: Bosch.
Ez magától értetődően extra fejlesztési ráfordítással jár, mint ahogy általában a mesterséges intelligenciát alkalmazó eljárások fejlesztése és integrálása. Ám később mindez megtérül, legalábbis ezen az állásponton vannak a Bosch döntéshozói. És hogy ezt mennyire komolyan gondolják, azt jól jelzi, hogy évekkel ezelőtt az egész konszern strukturális átalakításon ment keresztül.
Elsősorban azért, hogy minél több erőforrást tudjanak fordítani komplett rendszerek fejlesztésére, amelyeknek a mesterséges intelligencia integrált részét képezi. A vállalat célul tűzte ki, hogy 2025-re minden termékének kell valamilyen módon kapcsolódnia az AI-hoz, és ez már két évvel ezelőtt összejött.
