Panaszt tett a Magyar Hang, mert az magyar állam kizárólag a hozzá kötődő médiatermékekben hirdet, ezzel torzítva a piacot.
Mi történt? Versenyjogi panaszt tett a Magyar Hang kiadója az Európai Bizottságnál. Azzal vádolják a magyar kormányzatot, hogy 2015 és 2023 között 440 milliárd forintnyi állami forrás vándorolt a kormányközeli újságokhoz, tévécsatornákhoz és híroldalakhoz, ami súlyosan torzította a piacot, írja a Telex.
Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdászának tanulmánya szerint jól látszik az adatokon, hogy amint egy médiatermék a kormányhoz köthető körök tulajdonába került, azonnal megugrottak a reklámbevételei.
Mi lehet a panasz eredménye? A kormányhoz kötődő lapokat sok esetben az állami hirdetések tartják fenn vagy biztosítanak nekik jobb anyagi forrásokat, mint amit az olvasottságuk indokolna. Ezért ha az Európai Bizottság befogadja a panaszt és tényleg versenytorzítónak ítéli ezt a magyar gyakorlatot, akkor a magyar kormány befolyása alatt álló médiabirodalom jelenlegi működési modellje lényegében ellehetetlenül.
Előzmények. A Magyar Hang 2023-ban bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál is a kormány befolyása alatt álló szerkesztőségeket összefogó KESMA versenytorzító hatása miatt is, de 2024-ben a hivatal arról tájékoztatta őket, nem indítanak eljárást. Ekkor döntöttek úgy, hogy nemzetközi szintre viszik az ügyet.
