Nőgyűlölet, tárgyiasítás, a nemi erőszak kultúrája – felnőtt egy generáció az online térben, akiknek a pornó és a lövöldözős játékok képezték a szocializáció elsődleges formáját.
Szélsőjobboldali eszmék, jogosultságtudat, genetikai és nemi meghatározottság: félelmetes dolgok jellemzik az incelek gondolkodásmódját. Számuk és hatásuk a társadalomban viszont már nem engedi, hogy szőnyeg alá söpörjük a problémát. A Kamaszok tematizálta fiatalkori erőszak csak a jéghegy csúcsa, az inceleknek súlya van a kriptovaluta- és a részvénypiacokon, a radikális jobboldali politikai erők mögött az online és az offline terekben. Köztünk élnek, de nem velünk.
A Netflixen 2025 márciusában debütáló Kamaszok c. sorozat nagyon markánsan tematizálta az incelség és a strukturális, legtöbbször interneten terjedő nőgyűlölet problémakörét. A 13 éves fiú valós eseményeken alapuló, de fiktív tragédiája azonban egy sokkal mélyebb problémahalmazra is rámutat. Gazdasági és szociális kilátástalanság, elmagányosodás, frusztráció, gyűlölet-bűncselekmények az online és az offline térben, radikalizmus. Az incelekkel a Forbes magazin februári, generációkkal foglalkozó tematikus számában is részletesen foglalkoztunk.
Az IDEA intézet legutóbbi, 2025 áprilisi kutatása szerint 250 ezer férfi érezhet erőteljes bizonytalanságot a saját státuszát illetően Magyarországon, magukat az férfi-női egyenjogúsági törekvések veszteseként könyvelve el. A státuszukat féltő férfiak átlagnál ötször többen gondolják úgy, hogy a nőknek jelenleg könnyebb élete van, mint a férfiaknak. Az is az átlagnál jellemzőbb rájuk, hogy
- a család kenyérkereső funkcióját a férfiakhoz kötik,
- határozott politikai preferenciáik vannak,
- és jellemzően jobboldali pártokkal szimpatizálnak.
A fiatal férfiak radikalizálódása és a nőgyűlölet mégha a közösségi média korában is érte el a ma ismert csúcspontját, jóval régebb óta velünk van. Az internet hajnalán már egészen egyértelmű volt a jelenség:
Magyarországon a szélsőséges fiatal férfiak egyre problémásabb jelenléte először a 2000-es évek elején okozott nagyobb felhördülést,
a témával 2004-ben Tamás Gáspár Miklós a Szegény náci gyermekeink címmel közölt írásában foglalkozott.
Az azóta eltelt húsz évben a megfogalmazott problémák, például a politikai és gazdasági jövőkép hiánya, nem sokat javultak Kelet-Európában, de a világban sem. Sőt, szélsőjobboldali „gyermekeink” nemcsak szélsőségesebbek, de magányosabbak és frusztráltabbak is lettek.
Önkéntelen cölibátus
Az online férfimozgalom nevét meglepően egy nő használta először. Az Alana névre hallgató kanadai egyetemista lány az Involuntary Celibacy, magyarul önkéntelen cölibátus kifejezésből alkotta meg 1997-ben. Ekkor indította el magányában azt az online fórumot, ami pár év alatt a világ nőgyűlölő tartalmainak elsődleges gyűjtőhelyévé vált.
Magányukat és frusztrációjukat jobb esetben Discord-szervereken és pornón, rosszabb esetben nőkön vezetik le. Jelenségük globális problémaforrás: az alapvetően szolidaritásra szoruló, az incelségből kitörni igyekvő, és az online terekben magányoskodó férfiak mellett társadalmi szinten a radikális csoportok terrorfenyegetésével, rasszizmusával és nőgyűlöletével is foglalkoznunk kell.
18 és 30 közötti fiatalok aránya, akik az elmúlt évben nem éltek szexuális életet. A Washington Post sokat hivatkozott szexuális inaktivitást ábrázoló grafikonja mutatta be először a problémát a szélesebb nyilvánosságban.
Az incel világkép
Az incelek három kategóriára osztják az embereket, a kategóriákat az 1999-es Mátrix film ihlette.
A bluepilled (kék pirulás) csoportba azok tartoznak, akiket a társadalom normálisnak tart, de valójában félreértik a társadalmi rendszert. Vagy azért, mert kiváltságosok – gazdagok, fehérek, magasak, sportosak -, vagy azért, mert elfogadják a kiváltságos csoportok diktálta szabályokat.
A redpilled emberek (akik a piros pirulát választották) ezzel szemben már „megértették a rendszer működését”, de még nem adták fel, hogy egyszer szexuális vagy akár párkapcsolatuk legyen. Ők különböző, részben manipulatív, szexista és tárgyiasító technikákkal próbálnak több pénzt, jobb megjelenést és magabiztosságot gyűjteni, hogy szexhez jussanak.
Ha ez huzamosabb ideig nem sikerül, marad nekik a – kifejezetten radikális, nő- és társadalomellenes világképet valló – blackpilled incelek csoportja. Ebben a körben normálisak az erőszak különböző formái, a szexuális erőszakot imitáló pornófilmek. A közösség tagjai végső esetben az online világból kilépve politikai és „férfijogi” aktivizmust folytatnak, a legradikálisabbak nőellenes terrorfenyegetést jelentenek.
Incelterror
A dedikáltan nőellenes terrorakciók már a 2000-es években foglalkoztatták a közvéleményt. A jógastúdiók, női fitneszórák és erotikus masszázsszalonok elleni támadásokat jellemzően az online térben radikalizálódott fiatal férfiak követik el olcsó, amatőr eszközökkel, például lövöldöznek, késelnek, gázolnak. Az incel terror atyjaként mégis sokan Elliot Rodgert tisztelik, neve mémesült, az incel fórumokon a „going ER” kifejezéssel a tömeggyilkosság elkövetését jelölik. Rodger 2014-ben a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i kampuszán ölt meg hat nőt, tizennégyet megsebesített, aztán önmagával is végzett. A nők elleni erőszakos fellépés célja alapvetően a megfélemlítés, a terror fenntartása, az ide vonatkozó szakirodalom az incelek önszerveződő akcióit többnyire a dzsihadista csoportok terrorcselekményeihez hasonlítja.
A különböző szintekhez különböző következmények és intervenciók tartozhatnak, bár az alapvető prekoncepciók és hiedelmeket, mint például a sorozatban is felmerülő, talán legveszélyesebb, 80/20-as szabályt a legtöbben osztják.
A 80/20-as szabály
Az incel elgondolás szerint a nők nyolcvan százaléka a férfiak húsz százalékával szeretne együtt lenni. Ebből az incel szlengben Chadnek hívott alfahímek profitálnak, nekik sok figyelem és ezáltal szex jut, míg mindenki más rosszul jár, ideértve a pár nélkül maradt, megcsalt, vagy csak alkalmi kapcsolatokban élő nőket, és természetesen az alsó nyolcvan százalékba tartozó férfiakat.
Utóbbiakat, tehát részben magukat is, önsajnáltató és kissé pejoratív terminussal bétának vagy normie-nak nevezik. Az incelek a képzelt hierarchia legalján vannak, ők a nők alsó húsz százalékát sem tudják elcsábítani, arra szerintük csak a gazdagabb és egy fokkal jobban kinéző normie-knak lehet esélyük.
A 80/20-as szabályért több mindent és mindenkit hibáztat az incel közösség:
- történelmileg a hagyományos monogám család eszméjét megölő szexuális forradalmat,
- az online ismerkedést, amivel az inceleknek nem sok esélyük van párt találni,
- illetve magukat a nőket, akik nem ismerik fel, hogy egy Chad mellett rossz életük lesz, el lesznek hanyagolva, idősebb korukra pedig lecserélik őket.
A társadalom- és nőellenes retorikának persze több szintje van, végső kétségbeesésükben az incelek az élet minden rossz történését vissza tudják ezekre az okokra vezetni. Az ismerkedés és a pártalálás azonban nem egy egydimeniziós folyamat, a férfiakat és a nőket nem lehet sorba rendezni, a koncepció önmagában fals. Szerepet játszhat két ember közti vonzalom kialakulásában sok esetben a fizikai közelség, az ismerősség, a közös érdeklődés, a hasonlóság, a feltűnőség vagy például egy vágyott tulajdonság birtoklása, erről a Telexen Bakos Barna beszélgetett Kovács Asztrik pszichológussal.
Bár valóban vannak társadalmilag kívánatos tulajdonságok, például az anyagi jómód, az ápolt kinézet, az egészség, amik több embernek is vonzó tulajdonságok lehetnek, de ezek nem kizárólagosak és bizonyos esetekben megváltoztathatóak is. Kovács szerint a 80/20-as szabály annak köszönheti a népszerűségét, hogy mások hibáztatása a valós vagy vélt kudarcok okozta frusztrációt sokkal elviselhetőbbé teszi.
Nekünk ez jár
Az incel közösség elterjedt alapélménye a szexre és a párkapcsolatra vonatkozó jogosultságtudat. Mivel ezek a férfiak azt gondolják, hogy jogukban áll, vagy jogukban kellene, hogy álljon a szex és a társadalmi megbecsültség, jobb esetben a talán sohasem volt múltba révednek vissza, idealizálva a konzervatív életvitelt és az előre elrendelt vagy a gazdasági kényszerek miatt megszületett családi formákat.
Rosszabb esetben a jelenben is feljogosítva érzik magukat, hogy a másik fél beleegyezése nélkül közeledjenek, zaklassanak, vagy szexuális erőszakot kövessenek el. Az incelek a jogosultságtudat problémáját az irreális elvárásokat támasztó nők társadalmi többségének róják fel. Szerintük ugyanis kizárólag gazdag, jó családból származó, „195 centinél magasabb”, kékszemű férfiakat keresnek, ahogyan az a 2024-ben virális közösségi médiás trendben (Man in Finance) is szerepel.
Az IDEA felmérése szerint a státuszukat féltő férfiak csoportjában inkább a városi, többnyire középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak vannak, akik esetében a percepcióikban megjelenő jobb pozícióik miatt, ha magukat sikertelennek vagy kilátástalannak érzik, könnyebben megjelenhet a jogosultságtudat, mint jelenség.
A megoldás: MAXXING
A nem teljesen kilátástalannak érzett, redpilled helyzetekre az incel fórumokon elérhető legkevésbé káros megoldást az úgynevezett maxxingok, például a lehető legjobb kinézetre fókuszáló looksmaxxing technikák képezik. A belépő szint, a softmaxxing nagyjából azt tanácsolja a férfiaknak, hogy diétázzanak, sportoljanak, vegyenek új ruhákat, járjanak fodrászhoz. Az eggyel radikálisabb hardmaxxing, már inkább testképzavarra hasonlít.
A csoport tagjai a maxxing időszaka alatt tartózkodnak az önkielégítéstől, hogy magasabb legyen a tesztoszteronszintjük, ezt edgingnek nevezik, éheztetik magukat, és különböző technikákkal próbálják elérni, hogy minél szögletesebb legyen az álluk.
A csoportban a szögletes áll mint férfiasságot sugárzó szexuális kvalitás jelenik meg.
Miután elkészült a maxxing, a redpilled inceleknek csajozóművészek (pick up artist) nyújtanak párkeresési tanácsokat – pénzért. Technikájukat egyszerűen játéknak hívják, és alapvetően a nők tárgyiasítására, manipulációjára és egy leuraló kapcsolat létrehozására irányul. Ahogyan az inceleket célzó különböző maxxing technikákra és segédeszközeik, szögletes állat ígérő rágógumi, fogyókúrás és sporttermékek, forgalmazására, úgy a tanácsadásra is külön iparág épült ki.
Meggazdagodás, minél gyorsabban
Az incel buborék nagy átfedésben van a magát „Crypto bros”-nak hívó, másik radikális jobboldali, voluntarista, anarchista közösséggel. Mivel az incel világképben a szexualitás és általában az emberi kapcsolatok rendkívül materializált módon jelennek meg, szociális helyzetük megváltozását is alapvetően az anyagiaktól remélik. Erre tökéletes alapot adnak a különböző hivatalos és félhivatalos kriptotőzsdék, mémvaluták, mémrészvények.
Ezekkel percek alatt lehet óriásit keresni vagy mindent elbukni. A közösség értékrendje szerint a cél a minél gyorsabb meggazdagodás, így az adóelkerülés, a korrupció, mások átverése, kihasználása is legitim eszköz. Ezekről a piramisjátékok és az incel közösség pápája, Andrew Tate is beszél, sőt Hustlers University néven befektetési e-learning platformot is indított.
Andrew Tate a fegyvereivel pózol 2024 november 20-án. Forrás: Andrew Tate / Instagram. Andrew Tate 2025 áprilisában azzal került a hírekbe, hogy egy bírósági vádirat szerint egy nőnek az arcába fegyvert tartott, majd arra kényszerítette, hogy tegye azt, amit parancsol neki.
A rendkívül népszerű amerikai-brit influenszer tanainak meghirdetése óta Romániában élt, mert eleinte úgy gondolta, ott kevésbé valószínű, hogy szexuális zaklatás miatt eljárnak ellene a hatóságok. Andrew-t és testvérét végül 2022-ben amerikai nyomásra mégis letartóztatta a román rendőrség, emberkereskedelemmel és szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyeiket a bukaresti bíróság tárgyalja.
A Tate fivéreket az Egyesült Királyságban adócsalással is vádolják, kétes ügyleteikben tízmilliárd forint nagyságrendű bevétel után nem adóztak. A testvérpár azóta elhagyta Romániát, jelenleg Floridában állnak büntetőeljárás alatt.
Világ incelei
A Kamaszok egy angliai munkáscsalád tragédiáját dolgozza fel, a helyszínválasztás nem véletlen. A sorozat készítői többször is nyilvánvalóvá tették, hogy bár ez egy fikciós történet, az alapötletet több olyan késeléses gyilkosság adta, amit kamasz fiúk követtek el kamasz lányok ellen az Egyesült Királyságban.
A modern incelség valóban egy elsősorban a fejlett országokban tapasztalható jelenség, a statisztikák elején jellemzően a skandináv államok, Kanada, az USA és Ausztrália állnak. Az Európai Bizottság 2021-ben adott ki először tájékoztató anyagot az incel szubkultúrával kapcsolatban, ők akkoriban Németországban és az Egyesült Királyság területén mértek kiemelkedő aktivitást a legnagyobb, jelenleg már 30 ezer tagnál többet számláló incel fórumon, az incel.is-en.
A különböző szélsőséges kiváló táptalajt szolgáltatnak a közösségi médiában népszerű rövid videós formátumok és podcastok, Európában és a tengerentúlon is virágzik a szélsőjobboldali tartalomgyártás. Az incelek problémáinak politikai síkra terelődése akár jó irány is lehetne, de a tapasztalatok szerint a fiatalok hamis hiedelmeinek megerősítésével, a gyűlöletbűncselekmények és a rasszizmus normalizálásával pusztán politikai haszonszerzésre használják őket.
A szexuális frusztrációk viszont nem csak a nyugati világban okoznak jelentős problémákat. Japánban külön szavuk is van a szülői házat el nem hagyó, magányos fiatalokra: hikikomori. Japán érdekessége, hogy náluk nincs nemi különbség, a 18-39 éves korosztályban a nők 25, míg a férfiak 26 százaléka számolt be arról, hogy nincs szexuális tapasztalata.
Kínában és Indiában más fejlődő országokhoz hasonlóan viszont a nemi alapon végzett abortuszok és csecsemőgyilkosságok miatt felborult nemi arányok okoznak extrém feszültséget. Kínában tizenkét százalékkal több fiú születik, mint lány, a vidéki területeken ez az olló még tágabb, akár 100:130 is lehet a lány-fiú arány. Indiában a fiútöbblet négy és hat százalék között mozgott az utóbbi években. Az incelforradalom következő hullámának áldozatai ezek az országok lehetnek majd.
