A BalázsKicks sikere óta nem kérdés, hogy komoly pénzek mozognak a sportcipők világában. Arra viszont eddig nem volt példa Magyarországon, hogy valaki úgy ültesse át a sneaker-őrületet a digitális térbe, hogy közben milliókat keressen vele. Ezt vitte véghez két soproni gimnazista: Horváth Miksa és Breuer Bence.
Miközben Sopron kertvárosának egyik mellékutcájában parkolok a kocsimmal, azon gondolkozom, hogyan tudnám majd a legjobban átadni annak a két srácnak a történetét, akik egy elképesztő niche-t kihasználva, majdnem 170 millió forintot kerestek tavaly. Most arra várnak, hogy bemenjek a házba, és beszéljünk teljesítményükről. Egy dologban ugyanis biztos vagyok – igazi teljesítményről van szó. Nem klasszikus Forbes-sztori: sok beszélgetésünk volt a szerkesztőségben, hogy mit kezdjünk a történettel, hiszen először mi is meghökkentünk rajta. Végül arra jutottunk, hogy habár nem mindennapi projekt, bemutatja, milyen irányba tart a világ.
Ma már olyan dologgal is nagyot lehet kaszálni, amiről sokan nem is tudják, hogy létezik.
Horváth Miksa 18, Breuer Bence 17 éves, idén fognak érettségizni, ennek ellenére nemrég már önerőből vásároltak lakást és autót. A fiúk három évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy közösen kezdenek videójátékokat készíteni a Roblox nevű platformon.
Napi 50 ezer játékos
„Misu megkérdezte, hogy van-e kedvem modellezni a játékához. Kedvem volt, de nem annyira értettem hozzá. Indiai Youtube-videókból, pár hónap alatt megtanultam az alapokat, és utána nekiláttam tervezni” – emlékszik vissza Bence a kezdetekre.
A srácok második projektje a Sneaker Resell Simulator, ami tavaly 170 millió forintot hozott a konyhára. Mindezt egy olyan platformon, ami arról híres, hogy jelentős összegeket vesz le a tartalomgyártók bevételeiből. De erről majd később.
A Sneaker Resell Simulator koncepciója egyszerű: virtuális sportcipőkkel kell kereskedni. A játékos a belépés után elkezdi építeni saját boltját. A cél az, hogy minél különlegesebb cipőkhöz jusson hozzá, és azokat a lehető legjobb áron értékesítse, miközben tovább bővíti üzletét. A kereskedés játékpénzzel zajlik.
A játékkal az elmúlt egy évben átlagosan napi 50 ezren játszottak, a csúcs 2024 augusztusa volt, amikor pár hétre napi 160 ezer felé emelkedett a felhasználók száma. A legkifejezőbb adat azonban a játszott órák száma, ami a 11 milliót is meghaladja.
Ez azt jelenti, hogy a játékosok 2024 áprilisa óta több mint 463 ezer napot, vagyis 1269 évet töltöttek a srácok szerverén.
Miksa és Bence már a következő játékukat tervezik, és amellett, hogy a mostanit sem szeretnék abbahagyni, nemsokára új frissítést adnak ki. Amikor arról kérdezem őket, hogy meg tudják-e ismételni a tavalyi év sikerét, egyértelmű a válasz.
„Meg tudjuk csinálni újra, mert már kiépült egy közösségünk. 70 ezren vannak benne, és látják, ha kiadunk valami újat. Korábban is volt már, hogy beírtuk: itt egy másik játék, próbáljátok ki. És az is beindult. Ráadásul ez most profibb lesz, több időt szánunk rá” – mondja Miksa, miközben Bence megerősítően bólogat.
Breuer Bence (balra) és Horváth Miksa (jobbra) még csak idén érettségiznek, de már önerőből vettek autót és lakást is. Fotó: Sebestyén László // Forbes
Pillangóhatás
A fiúk ötödikben kerültek egy gimnáziumi osztályba, ahol szinte azonnal barátok lettek. Már ekkor is a videójátékok kötötték össze őket, bár ekkor még csak játszották őket. A nagy változást az hozta el, amikor Bence saját iskolás laptopot kapott. „Nekem addigra már volt gépem, Bencének meg akkor lett. Láttam, hogy le van neki töltve a Blender, amivel modellezni lehet.
Gondoltam megkérdezem, hogy akarna-e csinálni valami közöset” – meséli Miksa a családi ebédlőasztalnál.
Kávéval és málnaszörppel is kínáltak, előbbit kértem, utóbbit már nem. Miközben kortyolok, az jut eszembe, hogy ez az egy kérdés vezetett oda, hogy ma itt ülök, és próbálom megérteni, hogy miért is van ennyi pénz ebben a világban.
Képernyőfelvételek a Sneaker Resell Simulatorból. Fotók: Horváth Miksa (6 kép)
„Az alapötlet nagyon jó, mert sokan rajonganak a cipőkért, és jó megoldások vannak benne a szimulátor kategórián belül is. Szép eredmény, de hozzáteszem, hogy olyan játékok is léteznek, amelyeket több mint 30 milliárdszor játszottak” – írta megkeresésünkre Romfa „Sajt32” Hunor, egy 500 ezer feliratkozóval rendelkező magyar tartalomgyártó, aki szintén kipróbálta a játékot.
A szimulátor a Roblox nevű platformon fut. A Robloxon bárki készíthet videójátékot, ráadásul akárhányszor. Tavalyi becslések szerint az oldalon több mint 40 millió játék van. Ezek közül persze rengeteg olyan van, amit nagyon kevesen, vagy egyáltalán nem használnak.
„A legnehezebb az első három embert bevonzani, mert olyan széles a kínálat. Nekünk ez azért működött, mert a miénk volt szinte az egyetlen sneakeres játék. Ha valaki beírta a keresőbe, hogy sneaker, a miénket dobta ki. Kicsit szerencsénk is volt”
– reflektál Miksa a 2023-as indulásra.
Kérdés, hogy emellett szerepet játszott-e egy tudatalatti hatás is. 2023 volt ugyanis az az év, amikor Pachert Balázs saját sneakerboltja, a BalázsKicks másfél milliárd forintos forgalmat csinált. A sportcipők piacára már évek óta érdemes figyelni, bővebben erről ebben a cikkünkben írtunk.
Miksa és Bence elmondása szerint, habár ők is hallottak a BalázsKicks történetéről, nem ez volt a fő indok, amiért úgy döntöttek, hogy virtuális környezetbe ültetik a sportcipőket. A sneakerek szerintük még nagyobbat mennek nemzetközileg, amit bizonyít az is, hogy játékosaik nagy része amerikai. Ma már összesen 286 textúra érhető el a játékban, amiket Bence egyesével modellezett le.
„Az elsőket volt a legnehezebb megcsinálni, utána már volt egy sablon, amit tudtam követni, de így is rengeteg munka volt” – mondta Bence, aki arra is figyelt, hogy ne ütközzenek jogi problémába. Habár a virtuális cipőket mind valódi sneakerek inspirálták, a srácok változtattak a nevükön és a külsejükön is.
Miksa szerint több brand is dolgozik Roblox játékokkal, például a McLaren, vagy a Lamborghini. „Miután nagy lett a játék, gondolkoztunk, hogy megkeresünk cégeket, de féltünk a kockázattól.
Vannak azok a cégek, akik ott vannak a közösség médiában, és értik, hogy ez jó reklám, meg azok, akik nem”
De hogy lesz ebből pénz?
A Roblox platformjain saját fizetőeszközt alkalmaz, amit Robuxnak hívnak. 2500 forintért 500, míg 95 ezer forintért 24 ezer Robuxot vásárolhatunk. Ezen kívül a játék felajánl havi 4500 forintért egy előfizetési lehetőséget is, ahol egyéb extrák mellett havonta 1000 virtuális zseton lehet a miénk.
A Robuxot lehet felhasználni a különböző szervereken. Fontos, hogy nem ugyanaz a fizetőeszköz a játékokban, azaz amit Miksa és Bence szerverén költünk, az ott is marad. A játékkészítők az ő szerverükön elköltött pénz egy hányadosát kapják meg, amit valódi pénzzé válthatnak vissza. A Roblox azért is fizet, ha prémium játékosok nagy számban, vagy sok ideig játszanak a szervereden.
És hogy miért fizetnek a játékosok? A gyorsabb haladásért. A játékban ugyanis az összes cipő elérhető valódi tranzakció nélkül. „A legtöbben azért fizetnek, hogy hozzájussanak a ritkább cipőkhöz. Sokan veszik a csomagokat is, ahol ki van írva, hogy mekkora eséllyel milyen cipőt kapsz, ha ezt megveszed” – magyarázza Miksa, aki azt is elárulja, hogy egy ilyen csomag átlagosan 250 forintba kerül.
Ekkor közbeszól Miksa apukája, hogy a fia mindenképp mesélje el egy korábbi projektjét. Elmondása szerint Miksa 12 évesen egy olyan játékot csinált, ahol TikTok-on terjedő táncokat próbálhattak ki a résztvevők. Miksa innen átveszi a mesélést:
„Nagyon rossz volt a játék, de ez volt az első, amiben voltak ilyen táncok. 900 ezren játszottak vele pár hónap alatt.
Egyáltalán nem használtam ki, hogy ennyire híres lett. Ekkor még nem érdekelt, hogy mennyi pénzt kereshetnék, utólag viszont megbántam.”
Miksa idén töltött be a tizennyolcat, de már 12 éves kora óta készít játékokat Robloxon. Az első ötletéből még nem keresett, másodjára azonban sokkal tudatosabb volt. Fotó: Sebestyén László // Forbes
Miksa tanult ebből, és pár évvel később, második befutó ötleténél már erre is figyelt. Ő felel a játékmenetért, a kommunikációért, és az új frissítésekben is oroszlánrészt vállal, ha kell, szabadidejében gazdasági videókat néz, hogy megértse, mit kezdjen a játékon belüli piaccal.
„Sokszor nézek valós példákat, hogy mondjuk milyen adókat tegyek bele a játékba, hogy egészséges legyen a piac. Nézünk más játékokat, ők hogyan csinálják, mit kéne átvenni. Volt, hogy napi 12 órákat dolgoztunk azon, hogy minden jól fusson” – meséli.
Bence szerint a legnehezebb pillanat az volt, amikor hekkerek feltörték a szervert, és hozzájutottak a legjobb cipőkhöz. „Teljesen felborult a piac, hirtelen mindenkinek egymillióból egymilliárdja lett. Úgy oldottuk meg, hogy elvettük az így szerzett pénzt, és adtunk nekik cuccokat abban az értékben.
Ez nagyon nem tetszett az embereknek, de csak így tudtuk megmenteni a játékot”
Sokkal több is lehetne
A Roblox cserébe azért, hogy platformot és karbantartást biztosít a készítőknek, jelentős összegeket tesz el a szerveren elköltött dollárok után.
Az alábbi grafikonon az látható, hogy egy Roblox-szerveren elköltött dollár hogyan oszlik meg. Ez alapján három nagyobb csoportot tudunk megkülönböztetni: a Roblox részesedése (kék), a játék készítőinek részesedése (zöld), és a vásárlást lehetővé tevő, külső platformok részesedése (narancs).
Így oszlik meg egy elköltött dollár a Robloxon. Ábra: Maurer Kristóf // Forbes
A Roblox tehát minden, a platformon elköltött dollár felét zsebre teszi, három különböző indokkal: a szerver karbantartása (18 százalék), saját részesedés (17 százalék), valamint az oldal jövőbeli fejlesztése (15 százalék). 22 százalékkal jelentős részt hasítanak ki a fizetési díjak is, amelyeket a különböző külsős platformok, így például az Apple, vagy a Google tehet zsebre.
A játékkészítőknek tehát dolláronként (legjobb esetben!) mindössze 28 cent jut, ami a jelenlegi árfolyam szerint 100 forintnak felel meg. A legjobb esetben itt azért fontos, mert mindössze 25 cent garantált a tranzakciók után. A maradék 3 cent akkor üti a játékkészítők markát, ha a korábban említett prémium felhasználók az átlagnál több időt töltenek szerverükön. A Roblox ezt időszakosan vizsgálja, Bence és Miksa szerint ebből bő 14 millió forintot kerestek egy év alatt.
A srácok 170 millió forintos bevétele tehát azt jelenti, hogy szerverükön tavaly több, mint 600 millió forintot költöttek el a felhasználók. Ebből 300 millió a Robloxhoz ment, 130 millió pedig a külsős partnereknek.
Amikor arról kérdezem a srácokat, zavarja-e őket, hogy a Roblox a szerverükön elköltött pénz felét elteszi, meglepnek válaszukkal. „Gondolkoztunk saját projekten, de azt csak úgy lehetne, ha vannak stabil szervereink. Jól jött az is, hogy rengetegen játszanak Robloxot, sokan emiatt fedeztek fel minket. Lehetne kisebb a részesedésük, de sok mindent kapunk cserébe” – véli Bence.
Miksa szerint egy másik szempontot is érdemes figyelembe venni. „A Robloxon a költések olyanok, mint egy kaszinóban.
Az emberek kiváltják a zsetonokat, amiktől sokkal könnyebben szabadulnak, mintha valódi pénz lenne. Itt is ez történik, ami segíti az eladásainkat”
Bence felelt a játékon belüli modellek elkészítéséért. Amikor Miksa megkereste, nem értett hozzá, Youtube-videókból tanulta meg. Fotó: Sebestyén László // Forbes
McDonald’s-os munka után pénzeső
A srácok úgy terveznek, hogy érettségi után mindketten elhagyják Sopront. Miksa Budapestre jelentkezett több egyetemre, gazdaságinformatika szakra, Bence pedig Bécs felé venné az irányt, ahol informatikával szeretne foglalkozni. Attól azonban nem tartanak, hogy megszakadna a közös munka.
„Este majd felhívjuk egymást online, ahogy eddig is. Annyi lesz a különbség, hogy délelőtt nem leszünk együtt a suliban. De mindenképp folytatni szeretnénk a közös munkát” – mondja Bence. A srácok jelenleg is egy új játékon dolgoznak. A felhasználók cipők helyett itt kardokat gyűjthetnek majd, de több újdonságot is be akarnak vezetni, például, hogy saját tetszés szerint lehessen eszközöket összeállítani.
„Arra számítunk, hogy ez a téma több emberhez eljut majd, mint a sneakeres. Megvan már a saját bázisunk, most emellé próbálunk újakat is behúzni. Sokkal alaposabbak vagyunk, mint amikor elkezdtünk az előző játékot, az az elején tele volt hibával” – mondja Miksa. A következő játéknál tovább egyelőre azonban nem látnak. Amikor arról kérdezem őket, vannak-e hosszútávú terveik a játékkészítéssel, bizonytalannak tűnnek.
„Szívesen továbbmennék a modellezéssel, de szeretnék bonyolultabb dolgokat is tanulni. Az már nem olyan érdekes, hogy kettővel arrébb rakok egy pipát. Remélem, lesz ilyen az egyetemen” – fogalmaz Bence.
„Én attól félek, hogy ez nem egy biztos forrás. Minden hónapban más mennyiségű pénz jön belőle. A Roblox játékokról tudni kell, hogy nem hosszú életűek.
Az, hogy a miénk majdnem két éven át ilyen népszerű maradt, nagyon ritka” – egészíti ki Miksa.
A srácokat arról is kérdezem, felfogják-e, hogy ez a pénz milyen változásokat hoz az életükbe. Mind a ketten befektetésben gondolkoznak, Bence egy autót vett magának, Miksa pedig egy lakást, Sopronban. Bence most arra vár, hogy felveszik-e Bécsbe, de hosszú távon ő is lakásban gondolkozik.
„Amikor először kivettünk pénzt a játékból, annak örültünk, hogy tudunk venni egy új PlayStationt. Most már nem így kezeljünk. Nem költünk sokat ahhoz képest, hogy mennyit keresünk. Ebben a szüleink is segítenek” – mondja Miksa.
Bence elárulja: mielőtt a projekt felfutott volna, egy nyarat a McDonald’s-ban dolgozott. Visszatekintve, ez a munka segített neki abban, hogy megérezze mostani sikerük súlyát.
Miksa és Bence a játékkészítés mellett az érettségire is készülnek. A srácok úgy látják, nehéz megtalálni az egyensúlyt az életükben az iskola és szabadidős projektjük között. „Az összes tanár azt szeretné, hogy csak az ő tárgyára tanulj. Pedig vannak más tantárgyak is, szeretnénk sportolni, a projekten dolgozni, és szabadidőt is. Olyan kérdést is kaptam már, hogy én tervezek-e egyáltalán érettségizni, mert néha nem írtam házit” – mondja Miksa nevetve.
Bence abban bízik, hogy az egyetemen nagyobb lesz a szabadság, és több idő jut majd arra, hogy dolgozhassanak a játékokon.
„Azért is örülünk, hogy megjelenik a történetünk, mert nem szeretnénk, hogy lustának tartsanak minket. Ez talán megmutatja, hogy amit csinálunk, az jó. Sokan akkor sem próbálják megérteni, ha elmagyarázzuk nekik.”
