A kecskeméti Neumann János Egyetem 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott a magyar államtól az új campusra, valamint egy tudásváros nevű új városrész felépítésére. Egyik sem valósult meg.
Mi történt? A kecskeméti Neumann János Egyetem 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott a magyar államtól az új campusa, valamint egy tudásváros nevű új városrész felépítésére. A campust elkezdték, de az építkezés nemrég félbeszakadt. A tudásváros terveit bemutatták, de még egy kapavágás sem történt. A fejlesztésre kapott 144 milliárd forint részben elvesztette az értékét, ami maradt, az a fizetésképtelenség határán álló jegybanki befektetési cégnél van, írta a Telex.
Miért fontos ez? Az MNB-s cég a pénzt lengyel részvényekbe rakta, amelyek értéke azóta felére csökkent. Kecskemétnek így most se pénze, se új városnegyede nincs.Az érintettek szerint mindent szabályosan csináltak, az egész történetből azonban kirajzolódik, kinek az érdekeit képviselhették valójában.
Kontextus. Az egyetemi campus félbeszakadt építését és az új városnegyed soha el nem kezdődő kivitelezését az köti össze, hogy mindkettő a Neumann János Egyetemért Alapítvány projektje, ami mindkettő árát megkapta a magyar államtól. Az intézményt fenntartó alapítvány 2020-ban 44,5 milliárdot kapott a campusra, 2021-ben pedig 100 milliárd forintot egyéb fejlesztésekre. A 100 milliárdot az említett új városnegyed, valamint egy „innovációs és tudáspark” létrehozására költötték volna – ez utóbbiról azonban nem tudni, pontosan mi lenne. A kecskeméti egyetemet a 2020-as alapítványosítás előtt az MNB tulajdonában lévő Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) támogatta, amely egy projektcéget is létrehozott az új campus felépítésére, Kecskeméti Duális Oktatás (KEDO) Zrt. néven. A campusnak helyet adó telek, valamint a 2020-ban átadott első épület ennek a cégnek a tulajdonában van. Az NJEA 2020-ban az államtól kapott 44,4 milliárd forint egy részéből ezt a KEDO Zrt.-t vette meg, amivel közvetve a telek és az épület tulajdonosa lett. A maradék pénzből 27,5 milliárd forintot a campus másik részének megvalósítására szántak, azonban valamiért nem akarták maguk megrendelni az építkezést, ehelyett „piaci finanszírozással” valósították meg.
Mi következik ebből? Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusban nyilvánosságra hozott tervének adatai szerint a terv az volt, hogy a campust felépíti az MNB-birodalomhoz tartozó Wepmark, az egyetemi alapítvány pedig aztán bérli az épületeket, vagy elkészültük után megveszi őket. A 27,5 milliárd forintot az alapítvány kölcsönadta a szintén az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Mint az ÁSZ-jelentésből most kiderült, a nagyobbik, 100 milliárd forintos összeget az egyetemi alapítvány 2021-ben úgy kapta meg, hogy akkor még nem is volt szüksége rá. A pénzt egy, sem akkor, sem később nyilvánosságra nem hozott, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kötött megállapodás részeként kapták „az egyetem fejlesztésére és az alapítványi célok megvalósítására”. Az, hogy ezt a pénzt a Tudásváros és a nem részletezett tartalmú innovációs és technológiai park létrehozására szánták volna, szintén csak a mostani ÁSZ-jelentésből derült ki. Ezeknek akkor viszont még csak a tervezését kezdték el, így az ideiglenesen feleslegessé vált 100 milliárd forintot szintén kölcsönadták az Optimának.
