A világ egyik legészakibb lakott települése, Longyearbyen mellett, messze a sarkkör felett, még Stockholmtól is több mint ötórányi repülőútra rejtőzik a világ „agrárszéfje”. Bármennyire lemegy is a térképről, aki ide látogat, a kisvárosban azért talál még három kocsmát, egy mászófalat és egy egyetemi kampuszt is háromszáz itt tanuló diákkal. Longyearbyentől négy kilométerre, a hegy mélyén pedig egy olyan erőforrás rejlik, ami létfontosságú szerepet játszhat az emberiség jövőjének alakulásában. Nem olaj, ritkaföldfém vagy a misztikus sötét energia van itt, ezen a Norvégiához tartozó szigeten, hanem döbbenetes mennyiségű mag egy sci-fi filmeket idéző komplexumban.
A Svalbard Global Seed Vault nevű gigantikus génbankban több mint 1,2 millió mintát őriznek a bolygó szinte minden országából, hogy ha valamikor valamilyen okból megsemmisülne az élőhelyük, újra lehessen telepíteni a növényeket, meg lehessen menteni őket a kihalástól, megkönnyítve az emberiség dolgát a túlélésért folytatott harcban. Itt kizárólag élelmiszernövények magjait őrzik, tehát, amit mi vagy a haszonállataink nem tudunk megenni, annak nincs helye ebben a természetes széfben.
A hegy belsejében
Több mint 1700, hasonló feladatot ellátó, de jellemzően jóval kisebb és kevésbé sokoldalú génbank létezik világszerte. Ezek egy része most is veszélyben van, és éppen a maga külön miniapokalipszisával küzd. Van, amelyiket természeti katasztrófa fenyeget, másokat háborúkban perzselnek fel, egyesek működését a rossz gazdálkodás vagy a pénzhiány lehetetleníti el. A Svalbard Global Seed Vault az utolsó védővonal, ráadásul a lehető legbiztonságosabb.
A magvak optimális tárolásához szükséges −18 Celsius-fokos hőmérsékletről külön hűtőrendszer gondoskodik. De a permafrost (az állandó fagy) és a vastag kőzet egyébként is biztosítja, hogy a magminták áram nélkül is fagyott állapotban maradjanak. 2014-ben a polgárháború sújtotta Szíriából éppen azért kellett elmenekíteni a génbankot, mert a harcok miatt egyszerűen megszűnt az intézet energiaellátása, és nem tudták fenntartani a megfelelő hőmérsékletet.
A szíriai génbankot veszteségekkel ugyan, de végül sikerült megmenteni. Viszont például korábban az iraki és az afganisztáni génbankok megsemmisültek, és velük azok a magvak is, amikről nem volt másolat. A világ egyik első ilyen gyűjteménye, az azóta feltámasztott szentpétervári Vavilov Kutatóintézet még a második világháborúban pusztult el. Leningrád ostroma alatt tucatnyi tudós elbarikádozta magát a magokat őrző helyiségben, hogy megvédje őket az éhező leningrádiaktól és a német katonáktól. A legenda szerint több kutató is éhen halt, de nem ettek a gyűjteményből.
Az alacsony hőmérséklet és nedvességtartalom a Seed Vaultban minimális anyagcsere-aktivitást eredményez, így a háromrétegű egyedi fóliacsomagolásba zárt magvak hosszú ideig életképesek maradnak. A létesítmény 140 méterrel a tengerszint felett van, így akkor is szárazon marad, ha a felmelegedés okozta olvadás miatt megemelkedne a vízszint. Maga a Svalbard Global Seed Vault szó szerint egy bunker, a raktárak egy 130 méter hosszú, zsilipekkel, nyomásbiztos, tűz- és hőálló ajtókkal megszakított folyosón sorakoznak a hegy gyomrában.
A rendszer működtetéséhez nincs szükség emberi közreműködésre, ha kitörne egy világjárvány, akkor sem kerülhetnek a magok közelébe vírusok vagy baktériumok. Az üzemeltetés költségeit egy bonni székhelyű nonprofit szervezet, a Crop Trust, illetve a norvég állam állja. De az intézmény mögött hallgatólagosan ott áll a többi skandináv ország is: nem csak az építésébe segítettek be, de haderejükkel is készek lennének megvédeni a területet, ha támadás érné.
Nem véletlen, hogy 2017-ben a magbank közelében, egy bánya legvédettebb részén nyílt meg a világ kormányainak és magánintézményeinek adatait hasonlóan biztonságos körülmények között őrző Arctic World Archive nevű objektum.
Magyarok igen, GMO nem!
A létesítményből természetesen nem hiányoznak a magyar eredetű vetőmagvak sem. A Crop Trust kommunikációs menedzserétől, Luis Salazartól megtudtuk, hogy 2024 elején 4918 Magyarországról származó magot őriztek, például lóbabot, borsót, lencsét és durumbúzát. Azt is elmondta, hogy a Seed Vault ajtaja zárva van a génmódosított növények előtt. A törvények értelmében Norvégia nem engedi be a GMO-kat az országba. Ezt maguk a génmódosítással kapcsolatos eljárásokba fektető magáncégek sem szeretnék, hiszen ebben az esetben meg kellene osztaniuk a kapcsolódó információkat is, és ettől elzárkóznak.
A magbankban bőven van még hely, a három hatalmas tárolócsarnok közül még csak az egyiket használják. Összesen 4,5 millió fajta termény tárolására lenne mód, a teljes kapacitás pedig 2,5 milliárd mag.
Nemcsak a természeti katasztrófák vagy háborúk miatt halhat ki egy-egy növényfaj, hanem amiatt is, hogy egyes növényeket elfelejtenek. Az elmúlt fél évszázadban drámaian megváltozott a Föld mezőgazdasága. A nagyüzemi növénytermesztés bővült, a biológiai sokféleség viszont ezzel párhuzamosan csökkent. Ma már csupán körülbelül 30 növény biztosítja az emberiség élelmiszerszükségletének 95 százalékát.
Az Egyesült Államok például zöldség- és gyümölcsfajtáinak több mint 90 százalékát elveszítette az elmúlt 120 évben. Kínában hasonló trendek figyelhetőek meg a rizsfajtákkal. Az agrárium monokulturális jellege pedig érzékenyebbé és sebezhetőbbé teszi az élelmiszerellátást a betegségekkel és az éghajlatváltozással szemben.
